Bár a magyar kormány mindenféle migrációt elvi okokból elutasít, Magyarországon is létezik a szabályszerű, munkavállalási célú bevándorlást lehetővé tevő uniós jogszabály. Ezt hívják kékkártya-irányelvnek, amelynek egyszerűsítéséről döntött az Európai Parlament. A Fidesz szerint ez egy ördögi kör.
Jogszabállyal igyekszik az Európai Bizottság úrrá lenni az európai ipart bénító chiphiányon, konkrét ajánlásokat fogalmaznak meg jövő évtől a jogállamisági jelentésben – többek között erről beszélt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az EU helyzetét elemző éves beszédében. Az elnök Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén szólalt fel, mondandójának az “Uniónk lelkének erősítése” címet adta.
Az Európai Unió jövőjéről szólt volna 11 uniós vezető panelbeszélgetése a Bledi Stratégiai Fórumon, de nem kellett hozzá negyedóra, hogy Afganisztánról és a migrációról szóljon a vita. Azt mindenki elismerte, hogy a 2015-ös menekültválság kezelése hiba volt, Orbán Viktor pedig arra is válaszolt, hogy szerinte mi a politika feladata.
Világos, hogy a belarusz kormány aljas módon provokál. Az is világos, hogy az uniós tagállamoknak védeniük kell külső határukat. De az is, hogy a határok közti senkiföldjén emberek szenvednek. Megoldás nem látszik.
A két pártelnök találkozóján egy új, közös célról is döntés született.
Már most is 3,5 millió menekült él Afganisztán határain belül, többségük nők és gyerekek. Nem kellene megvárni, mire útnak indulnak - figyelmeztet az uniós belügyi biztos. Az osztrák kancellár közben egyértelművé tette: nem fogadnak be több afgán menekültet.
Rendkívüli uniós csúcs jöhet, amelynek témája az afgán menekülteket befogadó térségbeli országok támogatása lehet.
Egy lengyel rendszámú autóban. Az M1-esen kapták el.
Nem a magyar kormány, hanem Ausztria, Németország, Görögország, Hollandia, Belgium, Dánia írt közös levelet az Európai Bizottságnak.
Az osztrák védelmi miniszter és belügyminiszter a megnövekedett migrációval indokolja döntését.
Uniós gyorssegély indult az illegális migránsok ellen védekező Litvániának, Magyarország nem küldött támogatást.
36 500 embert állítottunk meg a határon, ez a teljes uniós statisztika 26 százaléka.
A javuló járványhelyzet miatt sok katonát visszavontak az egészségügyi védekezésből, és hamarosan a határvédelemnél is jelentősen csökken a számuk, pedig nemrég még a szaktárca államtitkára és a kormányfő belbiztonsági főtanácsadója is fokozódó migrációs nyomást emlegetett a déli határon.
Aljakszandr Lukasenka korábban közölte, egyáltalán nem állítja meg a migránsokat, de a litván elnök szerint Minszk konkrétan repteti magához a menekülteket, hogy az Unió felé terelhesse őket.
A belügyi és a honvédelmi tárcák gazdálkodhatnak az extra forrásból.
A ma kezdődő két napos uniós csúcstalálkozó eredetileg nem tűnt izgalmasnak, fontos döntések nem várhatók, ami feszültséget hozhat és minden bizonnyal hoz is, az a magyar parlament által elfogadott, a melegeket kirekesztő jogszabály. 16 tagállam vezetője nyilatkozatban ítéli el a szexuális alapon történő kirekesztést.
Megkezdődik az őszi politikai szezon Európában, az biztos: nem esik majd kevesebb szó Magyarországról, sőt. Ismét fontos téma lesz a migráció, napirenden maradnak a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos intézkedések és a megfelelő mértékű uniós minimálbér is.
A külügyminisztérium államtitkára annak lehetőségét kizárta, hogy korlátozás nélkül érkezzenek Magyarországra afgán állampolgárok. A korábban a magyar csapatokat segítőkkel azonban kivételt tehetnek.
Michel Barnier, az Európai Unió korábbi Brexit-ügyi főtárgyalója 3-5 éves bevándorlási moratórium elrendelését tartaná szükségesnek Franciaországban addig, amíg a migrációs politikát hazája új alapokra helyezi, és időt ad magának ahhoz, hogy "nemzeti konszenzus alakuljon ki a súlyos kérdésről".
Ezidáig 20 ezer külföldi jutott letelepedési kötvényhez Magyarországon.
