A kormány közel 15 milliárd forintot ad a „migrációs nyomás kezelésére”
A belügyi és a honvédelmi tárcák gazdálkodhatnak az extra forrásból.
A belügyi és a honvédelmi tárcák gazdálkodhatnak az extra forrásból.
A ma kezdődő két napos uniós csúcstalálkozó eredetileg nem tűnt izgalmasnak, fontos döntések nem várhatók, ami feszültséget hozhat és minden bizonnyal hoz is, az a magyar parlament által elfogadott, a melegeket kirekesztő jogszabály. 16 tagállam vezetője nyilatkozatban ítéli el a szexuális alapon történő kirekesztést.
Luxemburgban ülésezik az uniós külügyminiszterek tanácsa, amely a belarusz rezsimmel kapcsolatos szankciókról hoz döntést a nap folyamán. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter egyetlen szót sem ejtett erről a témáról, ellenben sokat beszélt a migrációról, amely nem szerepel a napirenden. A politikus elmondta a véleményét arról is, hogy szivárványszínben szeretnék kivilágítani a müncheni stadiont a szerdai magyar-német focimeccs idején.
A legfontosabb kihívások között nem tartják számon az Orbán Viktor által kiemelt migrációt.
Oroszország, Kína, hibrid fenyegetések – ezek a fő témái a hétfői brüsszeli NATO-csúcstalálkozónak a megbeszélésre érkező állam- és kormányfőknek, közöttük az Egyesült Államok elnökének. Orbán Viktor szerint azonban a migráció és a járványhelyzet az, amivel a következő évtizedben foglalkozni kell.
Szijjártó Péter Praiából üzente meg, hogy az ajándékba vitt oltóanyagokkal a migráció ellen is küzdhetnek.
Ezen a héten az EU-s intézmények több, az illegális migráció visszaszorítását célzó lépést tettek. Ezekben egy közös mindenképpen van: Magyarország egyiket sem támogatja.
Egy diplomáciai konfliktus miatt Marokkó tulajdonképpen ellenőrzés nélkül engedett át mindenkit az észak-afrikai spanyol exklávéba.
A legutolsó alkalommal, május 10-én egy használtan megvásárolt mentőautóban vittek 10 külföldit.
Egyelőre csak tíz holttestet találtak, a többit még keresik.
Az uniós tagállamok széthúzása, a politikusok leegyszerűsítései és az emberek előítéletei miatt bevándorlási szempontból borúlátóan ítéli meg a kontinens jövőjét a kutató, Glied Viktor, aki nemrégiben könyvet írt az európai migrációról.
Két és fél éves tárgyalássorozat után egy nagyszabású nemzetközi együttműködés minden részletét letárgyalták az érintettek: az Európai Unió és az Afrikai, Karibi és Csendes-óceáni Államok Szervezetének (AKCSÁSZ) tagjai. Utóbbi összesen a térségben lévő 79 államot tömöríti, a két szervezet négy kontinens másfél milliárd állampolgárát kéviseli. Az eddigi nyilatkozatok alapján Magyarország nem támogatja ezt a szerződést.
A kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető miniszter védelmébe vette a Hertha focicsapatától kirúgott kapusedzőt.
A Hertha kirúgott kapusedzője nagyon rossz pontra tapintott azzal, hogy egy német futballklub alkalmazottjaként bűnözőzte le egy interjúban a bevándorlókat, de nehéz nem hibáztatni a futballközeget és a túlkompenzáló német csapatokat sem.
A kedden kirúgott Petry Zsoltnak tudnia kellett, klubja milyen értékeket képvisel, már csak azért is, mert korábban ő is kiállt mellettük. A Hertha döntésének mégis rossz üzenete van. Vélemény.
Az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnöke Ankarában tárgyalt Recep Tayyip Erdoğan török államfővel.
Erről Ylva Johansson belügyi biztos számolt be Leszbosz szigetén. Az új táborok elvileg a még nem létező új menekültügyi szabályozás részét alkotják majd.
Öt évvel az migráció megfékezése érdekében kötött egyezség után az uniós állam- és kormányfők ismét az EU és Törökország viszonyának jövőjéről tárgyalnak, de nagy kérdés, mi valósul meg azokból az ígéretekből, amit 2016 óta sem teljesített az EU.
Kísérleti közgazdaságtant művelnek, harcolnak a szegénység ellen, Nobel-díjat kaptak érte. Az indiai Abhijit Banerjee és felesége, a francia Esther Duflo a mindennapi tapasztalatok alapján alkotta meg a jó közgazdaságtanát.
A Kanári-szigetek lett a migránsok új célpontja, a kétmillió lakosú, turizmusra berendezkedett szigetcsoporton köt ki a jórészt gazdasági bevándorlók közel 20 százaléka.