Egy most záruló projekt során speciális mintavételi módszert fejlesztett ki egy független laboratórium, amivel sokkal pontosabb és megbízhatóbb eredmények születnek a mikroműanyagok kutatása során.
Egészségügyi gondokat is okozhatnak a ma már a Föld lassan minden pontján fellelhető műanyagmaradványok, a mikroműanyagok, mondják az NKE Víztudományi Karának kutatói. A mikroműanyagok környezetbe jutását a szennyvíztisztító rendszer korszerűsítésével lehetne megakadályozni.
Új jelentést adott ki az ivóvízben is előforduló mikroműanyagokkal kapcsolatban az Egészségügyi Világszervezet (WHO). A szakemberek úgy vélik, hogy egyelőre más miatt érdemes aggódni.
Előbb-utóbb beigazolódik a kutatók félelme, hogy nem lesz olyan szeglete a bolygónknak, ahol ne találtak volna mikroműanyagot.
A világot beterítő mikroműanyagok nem mind ugyanolyanok, de mindenhol megtalálhatók.
A háztartásokban lévő tárgyak, mint a bútorok, ruhák, műanyag eszközök lebomlásával keletkező úgynevezett tengeri mikrohulladékokkal szennyezett az ausztrál Nagy-korallzátony térsége – állapították meg ausztrál és dán kutatók.
Az óceánokban lévő műanyagszemét éves szinten 2,5 milliárd dollár (714 milliárd forint) veszteséget jelent a világ számára a károsodott vagy elvesztett erőforrások révén.
Mikroműanyag volt minden vizsgált állatban, de egyelőre nem nagy arányban.
Bár szabad szemmel láthatatlan mikroszálakról van szó, a probléma így is valós: ott tartunk, hogy a műanyaghulladék már nem csak a tengerek élővilágát veszélyezteti.
A mosás során a műszálas ruhákról is rengeteg mikroszemcse dörzsölődik le, de néhány trükkel ezt enyhíteni lehet.
A Dunában találták a legtöbb mikroműanyagot a vizsgált hazai folyók közül: köbméterenként 50 részecske úszkál csak ennek a folyónak a vizében. Most még nincs akkora baj, de idővel komolyan visszaüthet.
Nem jó hír, hogy a szúnyogok révén bekerül a táplálékláncba.
A Tisza után a Duna mellékfolyóiban, az Ipolyban és a Rábában is kimutatták a jelenlétét.
A Greenpeace petícióját már több mint ötvenezren írták alá, 2020-tól tiltatnák be a műanyag zacskókat.
Az Északi-sarkvidék környékén rekordmértékű a mikroműanyag-koncentráció a bremerhaveni Alfred Wegener Intézet (AWI) kutatóinak eredményei szerint.
Nanoméretűvé képesek átalakítani a megemésztett mikroműanyagokat, vagyis öt milliméternél kisebb műanyagrészecskéket az Antarktisz körüli vizekben élő sarki krillek – állapították meg kutatók, akik szerint a természetet fenyegető eddig ismeretlen jelenséget sikerült azonosítaniuk.
Az egyebek között műszálas ruhákból és autógumikból származó mikroműanyag-részecskék tehetik ki a világ óceánjaiban sodródó műanyagszemét mennyiség akár 30 százalékát – figyelmeztetett új jelentésében a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN).
