Júliusban a háztartások új euró lakáscélú hiteleinek szerződéses értéke enyhén emelkedett, a forintalapúaké kismértékben csökkent, míg a svájci frankalapúaké az előző havi, nagyon alacsony szinten maradt - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
A magyarországi bankoknak a rossz kölcsönök arányának növekedésével kell számolniuk a mélyülő recesszió közepette, de a szektor tőkehelyzete elég erős ahhoz, hogy elviselje ezeket a veszteségeket, írta pénteken a Reuters hírügynökség a Magyar Nemzeti Bank alelnökével, Király Júliával készített interjú alapján.
Magyarországnak jóval alacsonyabb kamatra és gyengébb forintra van szüksége ahhoz, hogy az ország gyorsabban kilábaljon a mély recesszióból, írta a Reuters hírügynökség csütörtökön, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa egyik tagjával, Bánfi Tamással készített interjú alapján.
Az év harmadik és negyedik negyedévében a hitelkereslet már ismét növekedhet, illetve a bankok nem szigorítják tovább hitelezési feltételeiket, miközben a következő félévre előretekintve a bankok további portfólióromlásra számítanak - áll a Magyar Nemzeti Bank csütörtökön közzétett hitelezési felmérésében, amelyet júliusban végzett a jegybank.
Akkor tartható a 2009-re tervezett, GDP arányosan 3,9 százalékos eredményszemléletű államháztartási hiány, ha a kormány zárolja a GDP 0,3 százalékát kitevő, 78 milliárd forint összegű stabilitási tartalék nagyobb részét, ha ez nem valósul meg, akkor a hiány 4,1 százalék lesz - hangzott el szerdán a Magyar Nemzeti Bank (MNB) új inflációs jelentésének szakértői ismertetésén.
A 2009. júliusi árfolyam- és alapkamatszint mellett a jövő év második felében már a 3 százalékos célnál alacsonyabb infláció várható – áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb negyedéves inflációs előrejelzésében. A jegybank szerint az idei 6,7 százalékos visszaesés után még jövőre sem várható fellendülés.
A GDP 6,7 százalékkal csökken az idén, az éves átlagos infláció 4,5 százalék lesz a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb inflációs jelentése szerint; a számok megegyeznek a májusi prognózissal.
Ötven bázisponttal, 8 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa hétfőn.
Két éve először emelkedett a belföldiek és külföldiek által birtokolt részvényállomány 2009 második negyedévében. A kedvező fordulat hátterében nagyrészt átértékelődési hatás áll - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
A monetáris tanács 8,0 százalékra csökkenti a jövő hétfőn a jelenlegi 8,5 százalékos jegybanki alapkamatot a Reuters elemzői felmérése szerint.
A pénzügyi számlák előzetes adatai szerint az államháztartás nettó finanszírozási igénye a 2009 második negyedévével záruló egy évben a GDP 4,7 százalékát (1224 milliárd forintot) tett ki, míg az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága a GDP 76,9 százaléka (19 967 milliárd forint) volt 2009 második negyedévének végén - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa tagjai közül négyen szavaztak a jegybanki alapkamat 100 bázispontos, 8,5 százalékra való csökkentése mellett – olvasható a tanács július 27-i ülésének szerdán közzétett jegyzőkönyvében.
Tovább emelkedett a jegybanknál elhelyezett egynapos betétek állománya júliusban, csakúgy, mint a három hónapja bővülő kéthetes MNB-kötvények átlagállománya, a központi kormányzat betéteinek átlagos állománya pedig az előző két hónaphoz hasonlóan csökkent – közölte a Magyar Nemzeti Bank statisztikai mérlegét az előzetes adatok alapján.
Júniusban a háztartások új forint és euró lakáscélú hiteleinek szerződéses értéke jelentősen emelkedett, míg a svájci frank alapúaké az előző havi szinten maradt, a nem pénzügyi vállalatok új forint- és euróhiteleinek szezonálisan igazított szerződésértéke pedig összességében csökkent – közölte a Magyar Nemzeti Bank.
A háztartások forintban denominált nettó hitelfelvétele júniusban 31,5 milliárd forint volt a szezonálisan igazított, árfolyamszűrt adatok szerint, a devizahiteleknél az előző havihoz hasonló összegű, 9,6 milliárd forintot tett ki a nettó törlesztés összege – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénteken.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) pozitív fejlemények ritka együttállása folytán tudta a vártnál nagyobb, 100 bázisponttal csökkenteni alapkamatát - jelentette ki Neményi Judit, az MNB monetáris tanácsának tagja, a jegybank hétfői kamatdöntése hátteréről nyilatkozva a Reutersnek. Neményi szerint fokozatos és elnyújtott kamatcsökkentési időszak várható.
A monetáris tanács 9,0 százalékra csökkenti hétfőn a 9,5 százalékos jegybanki alapkamatot a Reuters elemzői felmérése szerint.
A csiptechnológia bevezetése egyelőre nem hozta a várt eredményt, emelkedett a hamisított kártyák használata, ez azonban nem a csip hibája - derül ki az MNB második negyedévi jelentéséből.
A júniusi magyarországi inflációs adatsor azt mutatja, hogy a magyar jegybanknak "nem kell különösebben aggódnia" az inflációs nyomás miatt, és ha az egyéb kockázati tényezők nem romlanak, most már hozzákezdhet a kamatenyhítéshez, mondták londoni feltörekvő piaci elemzők a vártnál jobb múlt havi inflációs számok keddi ismertetése után.
A hitelintézetek szabad likviditása tovább nőtt júniusban, bár májushoz képest az egynapos betétek átlagállománya csökkent, a kéthetes MNB-kötvény állomány viszont emelkedett - közölte hétfőn a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
