Új hitelezési szabályok

„A hitelezés egész folyamatát szabályozza, kezdve a reklámoktól, a szerződéskötést megelőző tájékoztatáson át az előtörlesztésig” – foglalta össze Katona Tamás pénzügyminisztériumi államtitkár a Parlamentben annak a törvényjavaslatnak a lényegét, amely a fogyasztási hitelekről 2008-ban született uniós irányelvet ülteti át a magyar jogba.

Újdonság, hogy a szerződésekben rögzíteni kellene a hitelfelvevő jogát az előtörlesztésre. A lejárat előtti rendkívüli visszafizetéseknél ráadásul a bank csak az új jogszabályban megengedett díjat számolhatná fel, ami nem lehetne több az előtörlesztett összeg 1 százalékánál – ha a hitel lejáratáig még több mint egy év van hátra. Rövidebb idő esetén pedig maximum az összeg 0,5 százalékát lehetne ilyen címen elkérni. Egyáltalán nem kellene pluszdíjat leszurkolnia a kuncsaftnak, ha a hitel változó kamatozású, vagy ha éppen a kamatperiódus végén fizetne be egy rendkívüli összeget. Díjmentes lenne az előtörlesztés akkor is, ha annak összege egy éven belül nem haladja meg a 200 ezer forintot.

HVG

Új lehetőségként kínálja a jogszabály, hogy a hitelfelvevő a szerződés aláírásától számított 14 napig elállhatna a kontraktustól – ez az EU más tagállamaiban már jó ideje bevett gyakorlat. Fogyasztóvédők szerint az elállási jog többeket arra ösztönözhet, hogy a már aláírt hitelszerződést ne rejtsék a fiók mélyére, hanem a feltételeket még egyszer átnyálazva gondolják végig, elbírja-e a családi költségvetés a majdani terheket.

A fogyasztóknak nyújtott hiteleket szabályozó törvényjavaslat mellett több más, parlamenti elfogadás előtt álló jogszabály is foglalkozik a fogyasztók védelmével. A regulák jó irányba mutatnak – állítja Dietz Gusztávné, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) szakértője –, de némelyik újabb problémákat vet fel. A pénzintézetek és hitelközvetítők rendkívül részletes, mindenre kiterjedő tájékoztatási kötelezettségének előírása például nagyon hasznos, félő azonban, hogy a hitelt igénylők elvesznek majd a rájuk zúduló pénzügyi ismeretek özönében. Értelmezésükhöz olyan független pénzügyi tanácsadók kellenének, akiket a kuncsaftok megfizetnek, hogy köznapi nyelvre fordítsák le nekik a szakmai zsargonban közölt tájékoztatást. Igaz, ezt egyelőre kevesen igénylik, ismerte el az OFE szakértője a HVG-nek, de szerinte ösztönözni kellene efféle mankó igénybevételét.

A díjrögzítések is jól jönnek a pénzintézetek erőfölényétől szenvedő ügyfeleknek, de félő, hogy felfelé nyomják a költségeket ott is, ahol eddig viszonylag kisebb jutalékot számoltak fel. Ezért ellenzi Dietzné azt az (egy másik törvényjavaslatban rögzített) indítványt, amely a jegybanki alapkamat tízszeresében maximálná a thm-et. Szerinte jobban szolgálta volna a fogyasztók érdekét, ha az egységes felső díjhatár helyett, a hitelfajtától függően, lépcsőzetesen alakítottak volna ki plafonokat, például az ingatlannal fedezett jelzáloghiteleknél a most javasoltnál jóval alacsonyabbra tett mércével.

Vívmányként értékeli viszont az OFE, hogy a pénzügyi panaszok kezelését egységesítené a hitelintézeti törvény módosítása. Előírnák például az ügyfél-reklamációk fogadásának rendjét, a telefonos kifogások hangfelvételét például egy évig meg kellene őrizni, s arról a kuncsaftnak – ingyen – hitelesített jegyzőkönyvet átadni. Ha írásos panaszt utasít el a pénzügyi intézmény, akkor ügyfelét tájékoztatnia kellene arról, hogy a probléma orvoslását meddig és milyen módon kérheti a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől vagy egy békéltető testülettől.

A most formálódó jogszabályokhoz a bankszövetség hivatalosan egyelőre nem kívánt hozzászólni. Szakértői a HVG-nek annyit azonban jeleztek: nem támogatják, hogy Magyarországon korábban lépjenek életbe az új uniós előírások, mint a többi tagállamban, ahol csak a jövő év nyarától válnak hatályossá. Egy nemrég beadott módosító indítványban ugyanis két szocialista képviselő azt javasolja, hogy az új előírásokat már a március 1-je után kötött szerződésekre alkalmazzák, ne csak a 2010. június 11-ét követően aláírtakra.

A korai hatálybaléptetés kétségtelenül jó marketingfogás lenne a szocialisták számára a jövő évi parlamenti választás küszöbén, ám a bankok egyelőre lobbiznak ellene. Nehezen békülnek ki a pénzintézetek vezetői azzal is, hogy a kormány a fogyasztási hitelekre és a lízingszerződésekre vonatkozó előírásokat kiterjesztené a jelzáloghitelekre is, miközben egyelőre csak formálódik a jelzálog-hitelezésre vonatkozó uniós irányelv.

Valóságos szabályozási láz lett úrrá a jogalkotókon. Dolgoznak például a devizahitelezést szigorító előírásokon is a Pénzügyminisztériumban. „Törvényt nem kell módosítani” – mondta a HVG-nek Pichler Ferenc, a tárca szóvivője, aki szerint várhatóan decemberben rendeletben jelennek majd meg az új szabályok. Ezek előreláthatólag nem teljesen lesznek azonosak a jegybank által javasolt szigorításokkal. Enyhébbek lesznek például a jövedelem arányában megszabott törlesztőrészletekre vonatkozó zsinórmértékek. Ezeket a Magyar Nemzeti Bank az euróalapú hiteleknél a havi nettó jövedelem nagyságától függően 23, 31, illetve 38 százalékban korlátozta volna. Nincs viszont lényeges nézetkülönbség abban, hogy a devizaalapú hitel hány százalékát teheti ki a fedezetként felajánlott ingatlan piaci értékének. Az MNB ezt az euróalapú hiteleknél az ingatlan árának 54 százalékában, egyéb devizában felvett kölcsönnél pedig a 35 százalékában maximálná.

Nagy hullámokat rövid távon aligha vet majd az új rendelkezés, hiszen az év eleji 320 forintos euró, a válság miatt megnyirbált bérek és a növekvő munkanélküliség miatt rekordszintre süllyedt az új devizahitelek felvétele. Miután tavaly még az utolsó negyedévben is mintegy 200 milliárd forinttal növekedtek a lakosság devizahitelei, az idén folyamatosan csökkennek, szeptember végéig összesen csaknem 160 milliárd forinttal.

PAPP EMÍLIA