Három javaslat volt a kamatcsökkentésre, 25 bázispontos, 50 és 75 bázispontos a monetáris tanács hétfői kamatdöntő ülésén, meggyőző többség szavazott az 50 bázispontos mérséklésre - mondta Simor András, a jegybank elnöke a kamatdöntést követően.

Az alapkamat 2006 júliusa óta nem volt ilyen alacsony. A monetáris tanács legutóbb október 19-én kis többséggel döntött az 50 bázispontos kamatcsökkentésről, volt javaslat 75 bázispontos és 100 bázispontos kamatcsökkentésre is.

Az elhúzódó recesszió miatt a gazdaságban nincs inflációs nyomás, a középtávú inflációs cél jelentős alullövésére lehet számítani - jelentette ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke. A hétfői kamatcsökkentéshez fűzött kommentárjában kiemelte: az infláció szempontjából fontos, hogy a piaci szolgáltatások területén gyakorlatilag az év eleje óta nem volt béremelés. A külső tényezők közül döntő hatással bírt, hogy Magyarország kockázati megítélése az utóbbi hónapokban javult és stabilizálódott.

Simor András ismertette az MNB legújabb prognózisát: a novemberi inflációs jelentésben 4,2 százalékra csökkentették az idei éves átlagos infláció mértékét az augusztusban várt 4,5 százalékról, az idei GDP-csökkenést változatlanul 6,7 százalékra, a jövő évit pedig 0,6 százalékra várják. Augusztusban még 0,9 százalékos GDP-visszaesést jeleztek előre 2010-re.

Jövőre a maginfláció 3 százalékra csökken, szemben az augusztusban várt 3,5 százalékkal. 2011-ben a GDP 3,4 százalékkal nő, 1,9 százalékos infláció mellett. Az államháztartási hiány Simor András szerint teljesíthető, de megvan a kockázata annak is, hogy magasabb lesz a kormány által vártnál.

Kiszélesített kamatfolyosó

Az MNB Monetáris Tanácsa növelte az egynapos jegybanki hitel és betét kamata által meghatározott kamatfolyosó  (o/n) szélességét is a jegybanki alapkamatszint körül +/- 100 bázispontra. A kamatfolyosó kiszélesítését az MNB azzal indokolta, hogy az elmúlt hónapokban a piaci helyzet normalizálódása megteremtette a lehetőséget a korábbi kamatfolyosó szélesség visszaállítására. A testület emlékeztetett arra, hogy az MNB röviddel a 2008 őszi pénzügyi piaci turbulencia kialakulása után azért szűkítette a kamatfolyosó szélességét, hogy a kedvezőtlenné váló pénzpiaci környezetben nehezebbé vált likviditáskezelés ne okozzon jelenős veszteséget a hitelintézeteknek, és a piaci bizalmatlanság miatt a rövid lejáratú bankközi kamatok volatilitása ne növekedjen.

A változtatással az MNB a bankközi piaci forgalom élénkülését célozza, és hosszú távon azt kívánja elérni, hogy a rövid bankközi kamatok minél szorosabban kövessék a jegybanki alapkamatot.

Monetáris Tanács: a javulás tartóssága még mindig bizonytalan

A Monetáris Tanács értékelése szerint a magyar gazdaság az idei mély recessziót követően 2010 közepétől állhat ismét növekedési pályára. Az infláció az adóemelések miatt átmenetileg meghaladja ugyan a középtávú inflációs célt, de 2010 második felében már számottevően elmaradhat attól, állapította meg a kamatdöntő ülés után kiadott közleményében az MNB.

Az elmúlt hónapokban a nemzetközi pénzügyi piaci környezet a kedvezőbb világgazdasági kilátások mellett fokozatosan javult, azonban a folyamat tartóssága továbbra is bizonytalan. További kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha az inflációs kilátások és az ország kockázati megítélése lehetővé teszi.

A magyar gazdaság dinamikáját az erőteljesen zsugorodó belső kereslet, illetve az élénkülés jeleit mutató külső konjunktúra határozza meg. A háztartások a romló munkapiaci kilátások és a csökkenő hitelaktivitás következtében visszafogják fogyasztási kiadásaikat, miközben a vállalatok elhalasztják beruházásaikat és leépítik készleteiket. A külső kereslet élénkülése csak a hazai GDP visszaesésének mérsékléséhez volt elegendő. A fenti alkalmazkodási folyamat következtében csökkenő belső kereslet és az élénkülő külpiaci konjunktúra eredményeképpen a külső finanszírozási igény számottevően mérséklődött.

Az elmúlt hónapokban a fogyasztói-árindex adatok a vártnál kedvezőbb képet mutattak. Az indirektadó-emelések ellenére is visszafogottan alakuló infláció elsősorban a keresletcsökkenés fegyelmező erejének köszönhető. A monetáris tanács megítélése szerint az infláció középtávon jelentősen elmaradhat a 3 százalékos inflációs céltól.

A munkaerőpiaci folyamatok azt mutatják, hogy a vállalatok a bérnövekedési ütem mérséklésével és létszámleépítéssel alkalmazkodnak a gyenge kereslethez. Az elhúzódó recesszióval és a várhatóan alacsony inflációs környezettel összhangban megállapított bérek segítik a munkahelyek megőrzését és a gazdaság gyorsabb kilábalását.

A magyar gazdaság külső sebezhetősége akkor csökkenhet tovább, ha a külső egyensúly tartósan javul. A háztartások megtakarítási hajlandóságának emelkedése várakozásaink szerint továbbra is támogatja a külső egyensúly helyreállítását. Az ország sebezhetőségének mérséklése érdekében és a kitűzött költségvetési célok eléréséhez továbbra is rendkívül fegyelmezett költségvetési politika szükséges - figyelmeztet a tanács.

A globális kockázatvállalási hajlandóság az elmúlt hónapokban jelentősen emelkedett, ami a hazai pénzügyi eszközöktől elvárt hozamok csökkenéséhez vezetett. Fennáll a veszélye ugyanakkor annak, hogy a kockázatvállalási hajlandóság erősödésének üteme gyorsabb, mint amit a világgazdaság fundamentális tényezőinek javulása indokolna. A magyar gazdaság továbbra is sérülékeny, ami az előbbiekkel együtt a monetáris politika vitelében körültekintést indokol - fogalmaznak.

Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2009. december 9-én 14 órakor jelenik meg.

Elemzők eltérően ítélik meg a jegybanki kamatcsökkentés további kilátásait: van aki szerint a jegybank az eddigieknél óvatosabban, kis lépésekkel, 25 bázispontos csökkentésekkel él majd, míg mások szerint marad az 50 bázispontos lazítási ütem.

Axa: óvatosabbá válhat a jegybank

Orosz Dániel, az Axa vezető elemzője szerint a monetáris lazítást a továbbra is alacsony infláció, a viszonylag erős és stabil forint, valamint a kedvező globális környezet alapozta meg. Úgy vélte ugyanakkor: bár a további lazításnak lenne tere, a választások közeledtével a jegybank óvatosabbá válhat, és kisebb lépésekkel, 25 bázispontos csökkentésekkel haladhat előre. Az alapkamat 5,5 százalékig csökkenhet Orosz Dániel szerint a jövő év első felében.

További lazításra nem lesz módja az MNB-nek az elemző szerint, mert jövőre várhatóan világviszonylatban is megindul a válság miatt alacsonyan tartott kamatok emelkedése. Az alapkamat csökkentés mellett az o/n betétek és hitelek kamatfolyosójának kiszélesítését is kedvezőnek nevezte az elemző, ami hozzájárulhat a bankközi hitelezés élénkítéséhez.
 
Equilor: még nyitva az út a további lazítás előtt

Hasonlóan vélekedett az Equilor Befektetési Zrt. is a kamatdöntés indoklásáról. Az Equilor elemzői közleményükben kifejtik: a monetáris tanács vélhetően mérlegelte, hogy lassabb lehet a magyar gazdaság kilábalása a recesszióból, mint azt korábban valószínűsítették. Úgy vélik, megnőhetett azoknak a tagoknak a száma a tanácsban, akik a pozitív befektetői hangulatot kihasználva, nagyobb mértékű kamatcsökkentést szorgalmaztak. Szerintük a mostani döntés az előzőhöz hasonlóan nem volt egyhangú: a tanács enyhe többséggel döntött a fél százalékos lazítás mellett.

Az Equilor még hosszú ideig nem számít arra, hogy a vezető jegybankok emelik az irányadó rátát. Elemzőik úgy vélik, továbbra is nyitva áll az út az MNB előtt, hogy folytassa a monetáris lazítást és ezáltal közelítse a kamatkörnyezetet a nyugat-európai és a régiós szinthez. Csehországban, például, az alapkamat 1,25 százalékon, míg Lengyelországé 3,50 százalékon áll.

Az Equilor szerint a magyar alapkamat csökkentési lehetőségeket korlátozza, hogy a befektetők a kockázatok miatt mindenkor elvárják, hogy az Államadósság Kezelő Központ a biztonságosnak tekintett német államkötvények hozamszintje (az 5 éves német államkötvény hozama jelenleg: 2,4 százalék) fölött még fizesse ki a magyar kockázati felárat, a CDS felárat, ami 2009. november 20-án 216,9 bázispont volt, magyarázták az elemzők.

Reálgazdasági szempontok alapján további kamatcsökkentést indokolnának, hiszen a magyar kormány kényszerpályán mozog és továbbra is prociklikus gazdaságpolitikát folytat, a költségvetési egyensúly fenntartása érdekében visszafogja az állami kiadásokat, ami nem segíti a gyorsabb kilábalást. Emiatt a gazdaság és a vállalati szektor csak a monetáris oldalról jövő enyhítésre számíthat – állapítja meg az Equilor elemzése.

Generali: az alapkamat nem megy 5,5 százalék alá

Vizkelety Péter, a Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője is arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi piaci környezet kedvező és támogató ugyan még egy olyan gyengébb fundamentumokkal rendelkező ország számára is, mint Magyarország. A fenntarthatósági kockázatok miatt azonban az alapkamat nem csökken 5,5 százalék alá 2010-ben sem. Az elemző a következő fél évre azt valószínűsíti, hogy az MNB igen óvatos lesz és 50 pontnál többet decemberben sem fog vágni. Sőt azt is elképzelhetőnek tartotta, hogy legközelebb csak 25 bázispontot vág a jegybank. A Generali elemzői a 2009. decemberi inflációt 5,5 százalék körülire, az év egészére pedig 4,2 százalék körüli átlagos értéket várnak. 2010-ben az éves átlagos inflációt  4 százalék alatt valószínűsítik.

A rendkívül gyenge gazdasági teljesítmény és a jórészt ebből is következő visszafogott áremelkedés egyértelműen indokolja a jegybanki lazítást Vizkelety szerint. Az MNB-nek ugyan a pénzügyi stabilitási kockázatokra is ügyelnie kell, a forint viszont egyelőre igen stabilan tartja magát a 270-es szint körül. Innen elsősorban a nemzetközi hangulat romlása mozdíthatná ki érdemben – vélekedik az elemző.

Vizkelety Péter szerint az állampapírpiacon a befektetők sokkal inkább a hosszabb távú kockázatokat árazzák, így itt sokkal nagyobb teret kell kapnia a fundamentumoknak. Emiatt viszont jóval kisebb esélyt lát a hosszabb hozamok alapkamatban bekövetkező csökkenésnek nagyobb mértékű mérséklődésére.