A folyamatosan fejlődő technológiának köszönhetően az okosórák már jóval túlmutatnak azon, hogy pulzust, elégetett kalóriát és megtett kilométereket mérjenek. Egy volt élsportolót kérdeztünk többek között arról, egy amatőrnek miért érdemes beépíteni az okosórák által kínált funkciókat az edzésébe.
Éppen olyan kellemesen érezhetjük magunkat egy jól megtervezett városi környezetben, mint a természetben – állítják a Bristoli Egyetem kutatói, akik az emberek sétájának kinematikáját elemezték.
Egy új tanulmány szerint azoknál a 60 év alatti felnőtteknél, akik napjuk nagy részét ülve töltik, nagyobb a stroke kockázata, mint azoknál, akik több időt töltenek fizikai aktivitással.
Ezen a nyáron hosszú heteken át nézhettük a képernyőkön át, ahogy sportolók feszegetik a határaikat. De mi a helyzet a saját határainkkal, amelyeket ráadásul egy járvány is átrajzolt? A mozgás a negyedik hullám küszöbén fizikailag és mentálisan is fontosabbnak tűnik mint valaha, de hogy kezdjünk hozzá úgy, hogy közben ne tegyük tönkre magunkat?
Egyénenként nagyon eltérő, hogy a Covid-19, vagyis a koronavírus okozta betegség hogyan érinti az emberi szervezetet. Így pedig az sem azonos, hogy a páciens mennyi idő múlva mondhatja magát teljesen gyógyultnak. Kutatók egy csoportja az okoseszközökből kinyert adatokból nemrég érdekes megállapításokat tettek.
A D-vitaminról – főleg a járványhelyzetben – és annak fontosságáról rengeteget hallhattunk az elmúlt években, de az már kevésbé ismert tény, hogy milyen fontos része a csontképződésnek ez a hormon: a kalcium mellett a csontritkulás (oszteoporózis) bázisterápiájának tekinthető. Nyáron a napfény segít abban, hogy elegendő D-vitaminhoz jussunk, de ezek a raktárak – megfelelő pótlás nélkül – rendszerint télen kiürülnek. Hogyan őrizhetjük meg csontjaink fiatalságát? Miért elengedhetetlen a D-vitamin a kalcium mellé? Segítünk eligazodni.
Pandémiaként emlegetik a mozgásszegény életvitel terjedését, amit csak súlyosbít a Covid–19. A legújabb kutatások a lustákat is megnyugtathatják – de meg is ijeszthetik.
A mobiltelefonok adatai azt mutatják, hogy az emberek nem igazán maradtak otthon.
Aki nem figyel magára és a rendszeres testmozgásra, annak lelassul a vérkeringése, és idővel megjelenhetnek nála a visszérbetegség tünetei – figyelmeztet egy szakember.
Nemcsak hosszú ideig tart, de felesleges is – állítja egyre több kutatás a fitneszedzők által sulykolt bűvös napi tízezer lépés szükségességéről.
Azt eddig is tudni lehetett, hogy a gyerekek egészséges testi fejlődésében fontos szerepe van a mozgásnak, most azonban azt is meghatározták, milyen napirend volna a legjobb számukra, hogy egészséges legyen a csontozatuk.
Az biztos, hogy az elmúlt félévben, a járvány első hullámának hatására sokak életmódja változott meg mind a mozgás, mind a táplálkozás terepén. A SPAR szakértőit, egy dietetikust és egy élelmiszeripari mérnököt kérdeztünk arról, mik ezek a változások, illetve mire figyeljünk, ha éppen most, a járvány kellős közepén csapunk bele egy nagyobb sporteseménybe, megmérettetésbe, például a maratonba.
Elmélet helyett személyes példát mutatunk arra, hogyan lehet viszonylag egyszerűen, kínok nélkül sportolásra és fogyásra bírni magunkat. A legfontosabb maga az elhatározás és a kitartás, kis túlzással élve a többi már jön magától.
Vége a vizsgáknak, hivatalosan is elkezdődött a nyári szünet, és a koronavírus okozta veszélyhelyzet is elmúlt. Végre együtt lehetünk a barátokkal, a távolabbi családdal, a rengeteg felgyülemlett energiánkat pedig különféle sporttevékenységekkel vezethetjük le. A lehetőségek tárháza végtelen, de ne féljünk kísérletezni akár a különlegesebb, újszerűbb mozgásformákkal sem. Mi most ezek közül mutatunk be közelebbről egy világszabadalommal rendelkező magyar találmányt, a Teqballt.
Négy fal közötti tartózkodásunk számos változást hozott az életünkbe, melyeknek egészen biztosan a későbbiekben, a helyzet normalizálódása után is hatásuk lesz. Egy dolog egészen biztosan komolyabb odafigyelést és cselekvést követel, ez pedig a mozgás rendszeresítése.
Amikor a testünk merev és görcsös, valószínűleg a gondolataink is feszültek. Ha a gerincünket görnyedten tartjuk, fejünket a két vállunk közé húzzuk, akkor rendszerint haragszunk, félünk vagy szorongunk. Ritkán hallgatunk a testünk üzeneteire, mert elveszünk a gondolatainkban, pedig érdemes!
Mostanság igen sokan home office-ból dolgoznak, ezért még többet ülünk a laptopunk és a televízió előtt, vagy a gyerekkel együtt tanulva kényszerülünk az íróasztal mellé. Összegyűjtöttünk pár tanácsot, melyekkel megelőzhető, hogy a #maradjotthon kampány érzékelhető nyomot hagyjon az egészségünkben.
Két héttel a nagy emberkísérlet – úgy is mint tömeges home office – kezdete után nagyon sok mindenből elegünk van, és nagyon sok mindenben van hiányérzetünk. Ez utóbbiból az egyik legidegesítőbb és legkárosabb a mozgáshiány: gyűlik a stressz és gyűlnek a kilók, és az országos tiszti főorvos hiába mondja el kedvesen minden nap, hogy mozogjunk, mert a mozgás jót tesz, ez egyáltalán nem ilyen egyszerű. Éppen ezért megpróbáltunk erőt és ötleteket meríteni egymásból, és most megosztjuk, hogy mi hogyan próbáljuk meg mozgással megtölteni ezt a kényszerű leállást.
A futás nagy terhet ró a testre, és ha meggondolatlanul váltunk pihenésről erős edzésre, akut sérüléseknek és visszatérő problémáknak tehetjük ki magunkat. A megfelelő bemelegítés ezért fontos része a munkának.
Az Apple szabadalmi terve szerint a jövőben a cég okosórája már képes lenne különbséget tenni az edzőtermi és a szabadtéri mozgás között.
