Összecsaptak a tüntetők a rendőrökkel Dagesztánban, felgyújtotta magát egy férfi Rjazanyban
Egyre radikálisabbak a tiltakozások a mozgósítási rendelettel szemben.
Egyre radikálisabbak a tiltakozások a mozgósítási rendelettel szemben.
A megszállt területeken is újult erővel zajlik a sorozás.
Szemtanúk szerint a tettes közölte, hogy nem megy háborúba.
A Putyin séfjének is nevezett férfi korábban tagadta, hogy ő lenne a hírhedt zsoldoscég vezetője, sőt még pert is indított azok ellen, akik ezt állították. Több szakértő szerint is minimális felkészültséggel vetheti harcba a Kreml a most besorozott újoncokat.
Ezt azért érdemes fenntartásokkal kezelni.
Azokat is behívják, akik korábban már harcoltak.
Egy, a Telegramon terjedő videóban a mozgósításban részt vevő férfiak várják, hogy elinduljanak a háborúba. A jelenet csendben zajlik, csak egy, az apjától búcsúzó gyerek sírása hallatszik a háttérben.
Az Európai Bizottság szerint van szükség közös álláspontra a mozgósítás elől tömegesen menekülő oroszok beutazási kérelmeivel kapcsolatban.
Tízezer számra menekülnek hazájukból azok a tartalékos állományban, vagy sorköteles korban lévő orosz polgárok, akik nem akarnak részt venni Vlagyimir Putyin orosz elnök ukrajnai „különleges katonai műveletében”. Az áradat abban a pillanatban indult meg, amikor Putyin bejelentette, részleges mozgósítással erősíti meg a hadsereget. A katonai mozgósítás már tart és úgy tűnik, ellenhatásként megindult az elnökért meghalni nem kívánók önkéntes mozgósítása is.
Nyikolaj Peszkov azt mondta a vonalban: a hívónak tudnia kellene, kicsoda ő.
Nőnek az árak, egyre valószínűtlenebb, hogy november után is nyitva marad a fekete-tengeri korridor, miközben Magyarország épp ukrán kukoricával akarja betömni a lyukat, amit a hazai termésen ütött az aszályos nyár.
Az ukrán elnök szerint nem lehet engedni az orosz fenyegetésnek, mert „Putyin holnap azt mondhatja, hogy Ukrajna mellett Lengyelország egy részét is akarjuk, különben atomfegyvereket fogunk bevetni”.
Hiába érte több súlyos kudarc Oroszországot a február 24-én kezdett ukrajnai agresszió során, Vlagyimir Putyin orosz elnök nem hátrál, sőt több fronton is mélyítette a Nyugat és Oroszország közötti válságot. Elrendelte a részleges mozgósítást, támogatásáról biztosította azokat a hét végén rendezendő álnépszavazásokat, amelyekkel a megszállt ukrajnai területek dönteni fognak az Oroszországhoz való csatlakozásról és közvetve még egy atomháborút is kilátásba helyezett. A mozgósítás – még ha részleges is – aligha lesz népszerű Oroszországban.
Az orosz elnök kedden tartott volna beszédet, de ezt végül szerdára halasztották.
Egy jelentés szerint az orosz csapatok továbbra is a keleti határ mentén gyülekeznek.
Hétfőn hajnalban Rubizsnyénél volt egy orosz áttörési kísérlet, amit az ukrán védelem visszavert.
Ezt közölte a belügyminiszter Berlinben. Más uniós tagállamok- a balti országok és Csehország - nem engedik be a katonai szolgálat elől menekülőket , mert attól tartanak, hogy az orosz hírszerzés így ügynököket dobhat át a határon.
Több tíz kilométeres kocsisor torlódott fel az orosz–finn határon azután, hogy Putyin orosz elnök bejelentette a részleges mozgósítást. Ez az egyetlen határ, amely még nyitva van.
A bizottságot maga a város kormányzója vezeti.
Oroszországban olyan álláshirdetéseket adnak fel, ahol a jelentkezési feltételek között szerepel a gránátvető kezelése.