Több külföldi tudós is visszaadta az akadémiai tagságát az Orbán-kormány elleni tiltakozásul. Lovász László MTA-elnök ezzel kapcsolatban több interjúban is hangsúlyozta, hogy a testület távol tartja magától a politikát. Eközben a hatalom folyamatosan politikai szándékainak megfelelően használja az Akadémiát.
A Magyar Tudományos Akadémiától, annak elnökétől várnak mielőbbi lépéseket a Magyarországon végbemenő antidemokratikus lépések miatt vészharangot kongató tudósok, MTA-tagok.
Vállalhatatlannak tartja az Orbán-kormány politikáját, intézkedéseit, ezért visszaadja a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagságát Thomas Jovin biológus, biofizikus emeritus. Ugyanilyen okból mondott le külső tagságáról Hernád István Róbert magyar származású pszichológiaprofesszor – derült ki a hvg.hu birtokába került dokumentumokból.
A honfoglaló magyarok genetikai állománya nagyon vegyes volt, az ugor eredetű és a közép-ázsiai török népekre jellemző genetikai elemek is jelen lehettek bennük, az ázsiai típusok azonban azóta kikoptak a magyar génállományból - derítették ki az MTA kutatói.
A türelmi időszak lejárta után immár a magyar helyesírás szabályainak 12. kiadása érvényes – hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzet. Ez tavaly szeptemberben jelent meg, s egy éven át az előző, 1984-es születésű, és az új változat előírásai is használhatók voltak.
A sejtpusztítás helyett az együttélés a rákkal lehet az onkológia új jelszava - állítja az MTA kutatóorvosa. Miután egészen másként kezdtek a rákhoz közelíteni, Szakács Gergelyék laborjában sikerült kilőni a legagresszívebb ráksejteket, amelyek a kemoterápia hatástalanításával a daganat kiújulását okozzák.
A rákkutatás új iránya nem a daganat elpusztítása, hanem a féken tartása lehet. Az elmúlt hat évtizedben az orvoslás a megsemmisítés szándékával közelített a daganatokhoz, de szinte mindig akadnak tumorsejtek, amelyek a legdrasztikusabb terápiát is túlélik, és másodjára már sokkal nehezebben támadható daganatot építenek újjá – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia közleményében.
Tévhitek, téves történeti elképzelések helyett hiteles, kutatásokon alapuló adatok, valamint értékelő, elemző megközelítés. Ez a lényege a most megjelent Székelyföld története című, háromkötetes történettudományi műnek.
Az MTA-n a természettudományok oktatásáról rendezett konferencián nagy sikert aratott az oktatás problémáit felsoroló előadás.
Elkészült az Akadémia állásfoglalása Hóman Bálint szerepéről a Horthy-korszakban. A dokumentum kimondja, hogy Hóman hozzájárult az önkényuralmi rendszer kiépüléséhez.
Lézerszkennerrel sikerült nagy pontossággal bemérni, hogyan viselkednek a fák éjszakánként. Az eredmény a magyar–finn–osztrák kutatócsoportot is váratlanul érte.
Randevú a barlangi medve koponyájával, bolygófestés, földrengésjelző műszerek, távcsövek – a Föld belsejétől a világűrig járhatják be képzeletben a minket körülvevő világot, akik május 13-án, pénteken délelőtt tíz órától ellátogatnak a Magyar Tudományos Akadémiára.
Az MTA megválasztotta új tagjait, köztük rendes taggá Chikán Attila volt gazdasági minisztert, Vörös Imre volt alkotmánybírót és Gyáni Gábor történészt.
A Magyar Tudományos Akadémia 187. rendes közgyűlésén mondott beszédet Orbán Viktor. A miniszterelnök bejelentette, hogy 2020-ig 1200 milliárd forintot fognak kutatásra, fejlesztésre és innovációra költeni. Kiderült, hogy az atomhatalmak a magyar tudósoknak köszönhetik, hogy egyáltalán léteznek. Orbán szerint háttérhatalmak felelősek azért, hogy a fiatal magyarok nem itthon kutatnak.
A múzeumokat tömörítő legrangosabb nemzetközi szervezet, az ICOM elnöke szerint „drámai perspektíva” egész Európa számára a Lukács-archívum tervezett bezárása.
„Az MTA nem tart fenn emlékhelyeket legkiemelkedőbb tudósainak sem” – indokolta Lovász László, az MTA elnöke lapunk kérdésére azt a lépést, hogy jelenlegi helyén, Lukács György filozófus egykori otthonában megszűnik a Lukács Archívum és Könyvtár (LAK). Mint a Népszabadság és Magyar Narancs korábban megírta, az MTA – vélhetően, mert kényelmetlen számára a kommunista, bár a világban ma is sok országban elismert filozófus – eltökélte, hogy szétdarabolja a Lukács Archívumot.
Az MTA elnöke elmondta: a tanártüntetéseken látható energiát most a tanároknak, a kormánynak és a társadalomnak közösen kell abba az irányba fordítani, hogy valóban lényegesen javuljon a közoktatás helyzete.
Az emberi erőforrások minisztere bejelentette, hogy a jövő hétre összehívja az igazgatókat, vagy legalábbis háromszázat közülük, hogy megismerjék az oktatásirányítás átalakításának részleteit. Balog Zoltán arról is beszélt, hogy a változó világban a felnőtteknek többet kell dolgozniuk, és ez a gyerekekre rótt terhekben is vissza kell, hogy köszönjön.
3,7 milliárdba kerülne a fűtőelemek cseréje az MTA kutatóreaktorában, erre nemigen van pénz.
Mi számít korszerű tudásnak, és hogyan kell érdekesen, hatékonyan átadni a diákoknak? Az MTA négyéves, 200 millió forintos kutatási programot indít az iskolai szakmódszertan tudományos megalapozására.
