Így történt ez a Bayer Zsolttal kapcsolatos viták során is. Mint azt a hvg.hu minisztériumi forrásokból megtudta, Stark Tamás történész, aki augusztusban azért mondott le a GULÁG-okban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány elnöki posztjáról, mert helyettese a kurátorok tudta nélkül terjesztette fel a gyalázkodó publicistát a lovagkeresztre, szeptember végén már nem kapott meghívást a Gulág-emlékév szervezésével foglalkozó emlékbizottságba. Holott utóbbinak semmi köze a magánalapítványhoz. Az emlékévvel foglalkozó bizottság élén Balog Zoltán miniszter áll, s ebben a testületben Stark nem saját jogán, hanem az MTA delegáltjajaként vett részt. Bayert elítélő nyilatkozata után viszont – ellentétben a korábbi gyakorlattal – a minisztérium már ki sem küldte a meghívót az MTA képviselőjének a szeptember 30-ai ülésre.

Az Orbán-kormány korábban is az aktuálpolitikiai érdekeinek rendelte alá az MTA-hoz, illetve annak tagjaihoz fűződő viszonyát.  2011-ben törvényben rögzítették, hogy a tudós testületnek kell kimondania, melyik vallási közösség felel meg az egyházi kritériumoknak. E téren az MTA végül is nem végezte el a piszkos munkát: megtagadta a feladatot.

Ellentétben a közterületi elnevezések minősítésével. A parlament ugyanis az akadémiára testálta a feladatot, hogy – az önkormányzatok kérésére – állapítsa meg, melyik utca elnevezés ellenkezik azzal a 2011-es törvényi előírással, amely tiltja az önkényuralmi politikai rendszerekhez kapcsolódó utcanevek használatát. Az MTA utóbb több állásfoglalást is kiadott "nem javasolt", "használható" és "használható, de aggályos" kategóriába sorolva a kérdéses utcaneveket. Gorkij esetében még azt a hibát is elkövették, hogy egymásnak ellentmondó minősítést adtak ki.

Korábban több külföldi tiszteletbeli vagy külső akadémiai tag lemondott az MTA-hoz tartozásról, Pénteken pedig mintegy 30 tudós levelet intézett az akadémia elnökéhez, amelyben felszólították: kezdeményezzen vitát a Magyarországon zajló antidemokratikus folyamatokról.