Ttöbb olyan műholdat is sikerült lencsevégre kapnia az osztrák Felix Schöfbänkernek, amelyeket felderítésre és nyomon követésre használ az Egyesült Államok. Az amatőr csillagász azt mondja, nem fél attól, hogy ebből problémája lehet.
Irán szombaton sikeresen felbocsátott egy új, a védelmi minisztérium által épített kutatási űreszközt.
Az Időkép látványos és szomorú videót is készített a változásokról.
Véget ér az Európai Űrügynökség (ESA) 24 éves Claster-küldetése, mely eredetileg mindössze két évig tartott volna. A műholdak mindegyike befejezi a tudományos megfigyelést, az egyiket pedig irányítottan megsemmisítik.
Több mint egy évtizedes késlekedés után úgy látszik, Brüsszel új lendületet szeretne adni űrgazdasági törekvéseinek. Erre nagy szüksége is lesz, ha komolyan gondolja a technológiai versenyképessége megőrzését, fokozását.
Egy egész űrerőmű-hálózatot hozna létre alacsony Föld körüli pályán a Star Catcher Industries, hogy a műholdak többé ne legyenek a saját napelemes rendszereikhez kötve. Az erőmű ugyanis több energiát tudna biztosítani a feladataikhoz.
A Marylandi Egyetem kutatói szerint átlagosam 4,9-szer fényesebbek az új Starlink-műholdak a régiekhez képest, ami megzavarja a csillagászok munkáját.
Amerikai kutatók szerint amikor egy műhold visszatér a Föld légkörébe, hogy ott elégve fejezze be pályafutását, olyan részecskéket hagy maga után, amelyek roncsolják az ózonréteget.
A kanadai Waterlooi Egyetem kutatói a NASA mesterségesen előállított holdporával kísérleteztek, hogy kiderüljön, mi mindenre lehetne hasznosítani az anyagot. Az eredmény igen biztató.
Japán kutatók szeptemberben fából készült műholdat terveznek Föld körüli pályára állítani a SpaceX rakétájával.
Az Airbus átszámítva mintegy 88,2 milliárd forintot kapott az Európai Űrügynökségtől a Vigil nevű műhold kifejlesztésére. A szatellit fő feladata az űridőjárás előrejelzése lesz.
Tagadja Moszkva, hogy űrfegyvereket indítana alacsony Föld körüli pályára, mondván ők ellenzik az ilyesmit. Washington szerint azonban egy ilyen egység pont azon a pályán kering, mint az ő kormányzati műholdjuk is.
Mára mintegy huszonhétezer nem igazán odavaló objektum keringhet Föld körüli pályán, és úgy tűnik, ezeket nem könnyű követni: az egyik mini műholdat 25 éve nem látták már a földi érzékelők, de most előkerült.
Majdnem elő kellett venni a kozmikus betétlapot, amikor rendkívüli tempóval haladt el egymás mellett két műhold – közelebb, mint azt eddig sejtették.
Több műhold is megörökítette, ahogy a Hold árnyékot vetett a Földre április 8-án.
Soha nem látott méreteket öltött az űrfegyverkezés, ami veszélyezteti az információs társadalom és a modern haderők alappilléreit, a műholdakat. Az orosz atomfegyver bevetése teljes pusztítást jelentene.
Nem lesz gond, ha wifi és mobilhálózat sincs, akkor is lehet majd üzeneteket küldeni és fogadni az Android 15-ben.
A japán kormány által készített műholdat lett volna hivatott pályára állítani, de néhány másodpercnyi emelkedést követően megsemmisült a Space One magánvállalat rakétája.
Akár az ózonrétegben is kárt okozhatnak a légkörbe visszalépő, és ott elégő műholdakból származó fémrészecskék egy új tanulmány szerint. Műholdakból egyre több van, és egyszer mindegyik pályafutása véget ér.
Amellett, hogy drasztikusan növelte volna az űrszemét mennyiségét, más műholdakat is veszélyeztetett volna az a szerdai eset, melyben valóban csak egy hajszálon múlott, hogy megtörténjen a baj.
