#munka

Részmunkaidős állások – anomáliák az új jogszabályokban

Magyarország az év végéig kapott haladékot az uniós országok számára már tavaly július 1-jétől kötelező flexsecurity irányelv alkalmazására. A január elsejétől hatályos részmunkaidős foglakoztatást ösztönző magyarországi jogszabályváltozások vélhetően már ennek szellemében születtek. Csakhogy a jogalkotó nem számolt néhány anomáliával.



Munka gyes után: kevesebb anyuka mehetne vissza dolgozni

Újra erősödni látszanak a régi előítéletek: a Regus tavalyi felmérésének eredményeihez képest 8 százalékkal kevesebb vállalatvezető gondolja úgy, hogy szívesen foglalkoztatná a szülési szabadságról visszatérő anyákat, annak ellenére, hogy a rugalmas munkakörülmények kialakításával a munkába visszatérő anyák és a vállalatok egyaránt nyernek.






Jövőre tovább egyszerűsítik az alkalmi munkavállalást

Az európai uniós tagállamok közül immár Magyarországon a legalacsonyabb foglalkoztatási ráta - hívta fel a figyelmet Czomba Sándor államtitkár, aki szerint leginkább az alacsony iskolai végzettségűek, a pályakezdő fiatalok és az 50 év felettiek körében kellene növelni a munkavállalók számát, de csökkenteni kell a régiós különbségeket is. Segíteni kell ezenkívül a rugalmas foglalkoztatás elterjedését, mivel Magyarországon a munkavállalók csupán 4 százaléka dolgozik ilyen formában, miközben az uniós átlag 17-18 százalék. Jövő tavasztó továbbegyszerűsítenék az alkalmi munkavállalást és közmunkaprogramokkal növelnék a foglalkoztatottságot.


Gyes melletti munka: kikre nem vonatkozik az időkorlát?

Jövőre gyes mellett nem lehet napi 8 órában dolgozni a gyermek hároméves koráig. A karácsony előtt elfogadott salátatörvény értelmében 2011-től legfeljebb napi hatórás munkaviszonyt engedélyez a gyesen lévőknek. Ugyanez vonatkozik a gyermeknevelési támogatásban részesülőkre, csakúgy, mint a nagyszülőkre. Lesznek azonban kivételek.


Indoklás nélkül lehet majd kirúgni a dolgozókat a közigazgatásban is

Nemcsak az államigazgatásban, hanem a közigazgatásban is lehetőség lesz jövő évtől arra, hogy a munkáltató indoklás nélkül bocsássa el a munkavállalót; egyebek mellett ezt a rendelkezést is tartalmazza az Országgyűlés által csütörtökön elfogadott törvény módosítása. A felmentési idő 2 hónap lesz.






Egy titkozatos kór, ami belülről rágja a dolgozó nőt

Az utóbbi időben a hagyományos női szerepek mellé bekúszott a karrierépítés, a céltudatosság, az ambíció. Az életszerepeiket összeegyeztetni igyekvő nők bizonyítani akarnak és félig tudatosan háttérbe szorítják elemi létszükségleteiket. A kóros soványság, hajhullás, krónikus fáradtság, ingerlékenység arra figyelmeztet, hogy stresszorexiában szenvednek, amely valójában a dolgozó anyák táplálkozási zavarát jelenti.



Négy váratlan buktató az állásinterjú után

Minden álláskereső izgatottan várja a telefonhívást, amely eldönti a sorsát: sikerrel vette-e az akadályokat, megkapja-e a megpályázott posztot. Ám a nehézségek még nem feltétlenül érnek véget a sorsfordító bejelentést követően. Tanácsok az állásinterjú utáni időszakra.


Két nő dolgozik majd egy férfi helyett?

Itthon az alkalmazottaknak mindössze öt százaléka dolgozik részmunkaidőben, ami az uniós átlag harmada. A kormány elképzelései szerint az atipikus foglalkoztatásnak e formája segítheti a szülés után a munkaerőpiacra visszatérő nők helyzetét. Kérdés, hogyan és mennyi idő alatt.



Betegszabadság: hogyan tűnjünk el gond nélkül?

Nátha? Megfázás? Váratlan rosszullét? Sarkalatos kérdés, mikor jelentsen a dolgozó beteget és maradjon otthon, vállalva, hogy egy időre kiesik a munkából. Akadnak, akik minden kínálkozó alkalmat megragadnak, hogy beteget jelenthessenek, mások akkor sem hajlandóak távolmaradni az irodától, ha lázas betegek. Mikor és hogyan érdemes közölni a munkaadóval, hogy néhány napig ne számítson ránk?