A jövő egyik legfontosabb feladata jó munkahelyeket teremteni, ahol a dolgozó is jól érzi magát, és a gazdaság egésze is nyer ezeken – hogy ezt miként lehet elérni, azt mutatta be Dani Rodrik harvardi közgazdász egy budapesti konferencián.
Óvatosan optimista, de még kivár a nagy döntéseikkel a kormányváltás után a legtöbb magyar vállalat.
2015 és 2019 között sikerült érdemben előrelépnie Magyarországnak a termelékenységben, de a mögöttünk hagyott 16 év többi részében nem nagyon tudtuk tartani a lépést a környező országokkal.
A Covid idején volt ennyire alacsony a foglalkoztatottság, egyre jobban látszik, mennyire nagy károkat fog néhány éven belül okozni a népesség fogyása és elöregedése.
Állásinterjú, kiválasztás, személyiségteszt: már nem csak az számít, hogy megfelelünk-e egy pozíciónak, hanem az is, hogy valóban nekünk való-e az adott munka. A modern kiválasztási folyamatok egyre inkább azt vizsgálják, hol tudunk hosszú távon jól teljesíteni, és mennyire illeszkedünk egy munkakörhöz. Lehet, hogy a „tökéletes állás”, amire vágyunk, valójában nem is passzol hozzánk? Hevesi Lia pszichológussal beszélgettünk arról, hogyan segítenek a személyiség- és kompetenciatesztek elkerülni a rossz döntéseket.
A döntő többség nem bízik abban, hogy idén már nőhet a fizetése.
A megjelenés alapján gyakran ítélünk, a munkabírást azonban inkább a személyiség és a motiváció határozza meg. Az állásinterjúk első perceiben sok döntés már megszületik, gyakran kimondatlan benyomások alapján. A jelölt kinézete, testalkata vagy kisugárzása könnyen befolyásolja a megítélését. De vajon tényleg következtethetünk a munkabírásra a külsőből?
Kevés gyerek öltözik az óvodai farsangon HR-esnek, coachnak, pszichológusnak, könyvvizsgálónak vagy vezetői asszisztensnek. Érdemes lehet néha gyorsinterjút készíteni a bennünk megbújó kisgyermekkel, aki még nem felejt el játszani, és kételymentesen felismeri, mi szerez neki örömet az életben.
Január 1-jével indul a választási osztogatás újabb köre, érkezik az inflációkövető adóemelés, megváltozik az adórendszer, a minimálbér, a nyugdíj és a hitelfelvételi szabályok, és persze megszűnik az MTV. Összegyűjtöttük az új év legfontosabb változásait.
Lassan a Covid időszakát idézi több fontos munkaerőpiaci mutató is, annak köszönhetően, hogy a gazdaság gyenge, de a cégek szeretnének nem a leépítésekkel spórolni.
Jobb eredmények jöttek ki a munkaerő-felvétellel kapcsolatos kutatásban, mint az elmúlt hónapokban bármikor.
A generatív mesterséges intelligenciát napi szinten használó munkavállalók magasabb fizetést, nagyobb munkahelyi biztonságot és termelékenységet tapasztalnak a PwC piackutató friss felmérése szerint. A jelentés nemcsak az AI nyújtotta kézzelfogható munkaerőpiaci előnyökre, de a technológia alkalmazásához szükséges eszközök és erőforrások egyenlőtlen hozzáférhetőségére is felhívja a figyelmet.
Nemcsak az IT-szektorban, hanem a HR-eseknél, a logisztikában és a pénzügyi osztályokon is sokakat le tudnának cserélni gépekre. Egy új kutatás minden korábbinál részletesebb bontásban próbálja segíteni a politikusokat, hol lehetnek emiatt bajok.
Több felmérés és a tapasztalatok is azt mutatják: a mesterséges intelligencia munkabeli használata az ellenkezőjét is kiválthatja annak, mint amit várnak tőle a munkáltatók és munkavállalók. Odafigyeléssel és lassú építkezéssel kerülhető el a negatív spirál.
Bezárt a dunaújvárosi vasmű, a lakosság kétharmada bizonytalannak látja a helyzetet, minden ötödik lakos a költözést fontolgatja. A lakosság több mint fele a kormánytól várna segítséget.
Az egyenlő díjazás napja idén október 27-re esik, mivel Magyarországon a nők átlagosan 17,8 százalékkal kevesebbet keresnek, mint a férfiak, és arányosan ennyi idő van még hátra az évből. Csernus Fanni, az Amnesty International Magyarország nemek közötti egyenlőség szakértője ezt a bérszakadékot felháborítónak tartja, és figyelmeztet, hogy az új EU-s irányelv kiváló első lépés, de a tabuk ledöntéséhez a megfelelő implementáció is szükséges lesz.
A munkáról, a hozzá való viszonyról, ennek a viszonynak megváltoztatásáról esik szó a zCast friss adásában. Milyen régóta van velünk a mai értelemben vett munka, hogyan működtek előtte az emberek és a közösségek, miként távolított el a természettől, és mi okozza, hogy állandóan rohanunk magunk után, és semmire nem jut idő? És hogy kapcsolódik mindehhez Jane Goodall, az irokéz népcsoport és a hét generációs gondolkodás?
A nyugdíjasokat próbálják a munkaerőpiacon tartani, hogy kirángassák Németországot a recesszióból.
Hogyan lehet előre jelezni, mekkora eséllyel vesznek át egy munkát a gépek az emberektől? Mi változhat most, hogy sok száz év után először szellemi dolgozók is féltik az állásukat? És mit lehet tenni, hogy a technológia fejlődésével az átlagember is jól járjon?
A cégtulajdonosok és a mezőgazdaságban foglalkoztatottak közül túlóráznak a legtöbben, legalábbis a hivatalos adatok szerint.
