Egy munkaerő-közvetítő cég kifejezetten Skandináviába visz ki szakképzett ápolókat, akik sokszor csak 3 év rutinnal tízszer annyit keresnek - akár nettó egymillió forintot is -, mint itthon egy 30 év tapasztalattal bíró kolléga. Ráadásul mindezt könnyebb munkával. Ügyfeleik leginkább középkorú ápolók, mert a fiatalok a brit, a német és az osztrák kórházakba mennek. Tény, vannak azért kötöttségek is, ami egyeseket elgondolkodtathat.
Magyarországon a feketegazdaság bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított aránya 22,1 százalék, ami megfelel a közép-európai országok átlagának.
Már 12 millió embernek legalább egy éve nincs munkája az EU-ban. Brüsszel ezt a vészjósló helyzetet akarja felszámolni.
Mit tehetünk azért, hogy a változó munkaerő-piaci trendek közepette is megtartsuk piacképességünket? Képesek lehetünk meghódítani egy csúcsot, ha nem vagyunk tisztában saját határainkkal?
25-30 ezer embert tesz utcára a Hewlett-Packard.
Ki gondolná, hogy abban az országban, ahol a kormány nyíltan félti az állampolgárok munkáját a bevándorlóktól, a már honosított migránsok körében jóval nagyobb a foglalkoztatottság, mint a bennszülötteknél? A 2013-as OECD-adatok alapján Magyarország toronymagasan vezeti a listát e tekintetben. A menekültek által célba vett európai jóléti államokban viszont éppen fordított a helyzet, a bevándorlók nagyobb eséllyel maradnak munka nélkül.
Számos cég, köztük multinacionális vállalatok közül egyedül a CBA tartotta válaszra érdemesnek azt a kérdést, hogy alkalmazna-e oltalmazotti vagy menekültstátusszal rendelkező bevándorlót. A magyar kiskereskedelmi lánc még a képzésüket is szívesen segítené – hangzott a válasz.
Menekültek ezrei érkeznek naponta Németországba. A gazdaság szereplői azt várják, hogy a migránsok mihamarabb beléphessenek a problémákkal küzdő munkaerőpiacra, a politikai vezetés azonban csak lassan hoz döntéseket – írta friss összeállításában az AFP francia hírügynökség.
Mésfél év alatt több mint kétezren vannak, akiket utcára tett a munkahelye, közmunkások lettek, majd gyorsan visszafoglalkoztatta őket a korábbi munkahelye.
Az Egyesült Államokban hatmillióan dolgoznak részmunkaidőben és számuk folyamatosan emelkedik. Miközben egyre nagyobb igény van a részmunkaidős állásokra, addig a munkáltatók jelentős része még mindig azt gondolja, hogy csökkentett óraszámban csak a csökkentett képességűek akarnak dolgozni.
Úgy tűnik, számos jól képzett, megfelelő szakmai és vezetői tapasztalattal rendelkező, 40-60 éves szakember hever parlagon, ugyanis egy-egy megüresedett és meghirdetett pozícióra azonnal több száz önéletrajz érkezik, és ezek között nagy arányban vannak olyanok, amelyek meg is felelnek a kritériumoknak. A szakemberek szerint az ügyvezetők országa vagyunk, pontosabban lehetnénk, méghozzá jó értelemben, mégis jelentős tudásanyag hever kiaknázatlanul.
Az orvosok, az egészségügyi szakdolgozók, az informatikusok és a kamionsofőrök már régen leléptek. Újabban nincs már elég hentes, pincér vagy cukrász sem, de ezzel még nincs vége. A pénztárosok, a bolti eladók, a mozdonyvezetők, a varrónők és a fogászati asszisztensek is csomagolnak, mennek nyugatra a magasabb bérekért. A kontraszelekció tökéletes: itthon maradnak a képzetlenek, ők fogják a magyar vevőket, ügyfeleket kiszolgálni.
Magyarországon az utóbbi három évben egyes értelmezések szerint számos, igazából azonban nem sok munkahely jött létre, ráadásul ezeknek a fele olyan, ahol alacsonyak a fizetések. Európa legtöbb országában ez nem így van, a többség úgy jött ki a 2008-as válság okozta munkaerő-piaci sokkból, hogy a jól fizetett munkakörök számát is növelni tudta. Mi szembemegyünk a fő trenddel, nálunk a képzett embereket foglalkoztató, nagyobb hozzáadott értéket termelő, és ezért magas fizetéssel honorált állások csak kis arányban jönnek létre.
Csak azok kaphatnak állást a brit egészségügyben és általában az állami, önkormányzati szektorban, akik jól beszélnek angolul - ez a brit kormány terve.
A német vállalatok növelnék a foglalkoztatást, júliusban rekordszintre emelkedett a Bundesagentur für Arbeit (BA) német szövetségi munkaügyi hivatal munkaerő keresleti indexe - közölte a BA a hivatalos foglalkoztatási adatok csütörtöki megjelenése előtt.
A munkaerő-kereslet miatt emelkedtek az albérleti díjak az elemző szerint. Az egyetemisták albérletek iránti igénye egy minimális emelkedést szintén hozhat a bérleti díjakban, azonban mivel minden évben megjelennek az albérleti piacon, nem hoznak darabszámban növekedést.
Kevésbé fényesen látják jövőt a munkaadók, bár a felvételi kedv szerényen emelkedett, 5 százalék pedig elbocsátásokat tervez, a döntő többségük – 83 százalék – kivár és sem leépíteni, sem bővíteni nem akarja közeljövőben a munkavállalói létszámát.
A kiégésben szenvedő embernek először elég egy hétvége a feltöltődésre, később már a hosszabb szabadság sem. Egy felmérés szerint a munkavállalók 86 százaléka kisebb-nagyobb mértékben ki van égve, írja a napi.hu.
A már most is a magyar minimálbér négyszeresére rúgó 2500 forintos bért 2020-ra 4100 forintra emelik Los Angelesben.
Sokan a kivándorlást választják, de egy hatperces videó által világhírűvé vált magyar mentős inkább másodállást vállal itthon, nem hagyja el az országot.
