Magyarország 10 legjobban fizetett munkaterülete közül 4 a legkeresettebb is egyben. Egy friss felmérés szerint az informatika, a pénzügy, a minőségbiztosítás és a mérnöki pozíciók nem csak havi bruttó 300 ezer forint feletti átlagfizetést biztosítanak, de a munkaadók is ilyen szakemberekre vadásznak leginkább.
Szinte minden iparágban nőtt a leírási veszteség az elmúlt egy év alatt Európában. Kiemelkedő negatív változás az oktatásban, az építőiparban és a pénzügyi szolgáltatások terén tapasztalható; az európai építőipar számláinak csupán 51 százalékát egyenlítik ki 30 napos határidővel és az egészségügy számláinak is csak 59 százalékát fizetik ki egy hónapon belül.
A 2013-2014-es téli időszakban az átmeneti közfoglalkoztatási program keretében működő képzési programban részt vettek közül mindössze 16 százaléknyian találtak munkát maguknak az elsődleges munkaerőpiacon. Pintér Sándor belügyminiszter egy írásbeli kérdésre adott válaszában kifejti, hogy az idei téli időszakra már zajlik a képzési programok szervezése, uniós forrásból 30 ezer fő képzése valósítható meg. A közmunkaprogramban részt vevők egészét nézve ugyanakkor mindössze 8 százaléknyian találnak maguknak munkát az elsődleges munkaerőpiacon, szakértők szerint inkább a valódi munkahelyre jutást kellene támogatni.
Tavasz óta a kis túlzással a fél magyar bankrendszerről terjed(t), hogy kivonul az országból, s egyik-másik pénzintézet – főleg amelyek be is zártak pár fiókot és elbocsátottak jó pár dolgozót – esetében ma is makacsul tartja magát a távozás híre. Ehhez képest az itthoni bankok közül pont a leginkább ingatagnak tartott pénzintézetek honlapjai arról tanúskodnak, hogy masszív munkaerőhiánnyal küzdenek. Az összesen több mint 200 karrierajánlat nem éppen a leépítést, kivonulást támasztja alá. Az időközben állami tulajdonba vett MKB Bank ezzel szemben összesen 5 pozícióba keres embert.
Álláskereső nőket segítő szociális szalon nyílt a főváros VII. kerületében kedden. Az ötlet külföldön népszerű, az álláskereső nők visszatérését. A MASNI-ra, vagyis munkaerő-piaci aktivizálást segítő nőbarát irodára 6 millió forintot költött az önkormányzat, és Magyarországon ez az első ilyen hely – mondta Vattamány Zsolt fideszes polgármester.
Elég-e közös megegyezéskor szóban megállapodni a végkielégítés összegéről? Mikor számít bele a munkahelyen eltöltött időbe a fizetés nélküli szabadság? Az Adózóna összeszedte, mit kell tudni a végkielégítésről.
Több mint 600 millió plusz álláshely megteremtésére van szükség 2030-ig a világon, csak hogy a növekvő népességgel lépést tudjunk tartani. A Világbank szerint foglalkoztatási válság van, hiány van munkahelyekből, különösen a minőségiekből.
A jegybank elemzői friss tanulmányban boncolgatják a kivándorlás hatásai a hazai munkaerőpiacra. Az elemzésből kiderül, hogy a kivándorlás akár meg is dobhatja az itthoni béreket, a termelékenységgel kapcsolatban ugyanakkor nem teljesen egyértelmű az irány, ahogy a makrogazdasági hatásoknál is vegyes kép rajzolódik ki. A lényeg ugyanakkor az, hogy hosszú távon sok kockázatot hordoz magában a növekvő kivándorlás, hiszen így például az ellátórendszerek fenntarthatósága is kockázatosabbá válhat.
Egy vállalkozás, amely úgy áll bele a piaci versenybe, hogy abból az adottságából kovácsol előnyt, ami első ránézésre sokak szerint akár a létét is megkérdőjelezhetné. Amely úgy nyereséges működésének gyakorlatilag első percétől kezdve, hogy éppenséggel a tartós üzleti sikertelenséget sem lehetne feltétlenül kudarcként értelmezni. Amely veszteségével sokkal többet veszítene az elmaradt profitnál, de amely számára mégsem a pozitív pénzügyi eredmény a legfontosabb. A szekszárdi Ízlelő étterem szinte kizárólag fogyatékosokkal működik olyan sikerrel, hogy már franchise hálózatban gondolkodnak.
Pár hónapon át heti négy nap dolgoztak, aztán egy ideig hetente hatszor jártak a munkahelyükre, augusztus közepéig ráadásul szabadságra sem mehettek el. Most azonban hideg zuhanyként érte a dolgozókat a komáromi Nokia-üzem bezárása. Sokan úgy érzik, eddig aranyéletük volt, mostantól pedig beindul a munkakeresés. Abban reménykednek, az Audi vagy az Opel felszívja őket, de tudják, lesznek, akiknek kényszerből be kell érniük a jelenlegi bérük töredékét kitevő fizetéssel máshol. Ha kellenek máshol. Helyszíni riportunk Komáromból.
Egy német minimálbéres kétszer annyit fog keresni, mint amennyit az a magyar dolgozó kap, aki átlagbérért dolgozik. Luxemburgban közel 600 ezer forintnak felel meg a legkisebb kereset. Ha a nettó béreket nézzük, a kép még lehangolóbb. Csaknem annyit visz haza egy magyar minimálbéres, mint egy montenegrói vagy egy szerb.
A gimnáziumi és szakközépiskolai tanulók java része a munkába állást egyből közép-, vagy felsővezetői pozícióban kezdené, nettó 150 ezer forint alatt jó részük a kisujját sem mozdítaná, sokuk 300 ezer forint nettót akar kezdő fizetésnek. Szinte mindegyikük szeretne továbbtanulni, a legtöbben a gazdasági és pénzügyi pályát tartják vonzónak, annak ellenére, hogy a pénzügyekkel kapcsolatos elméleti tudásuk több mint hiányos, nagyjából nincs. Úgy fest, a fiatalok egy másik mozit néznek.
Azt jó ideje tudni lehet, hogy a felsőoktatásban szerzett végzettség korántsem garancia a sok pénzre, jó állásra, sőt, bizonyos esetekben szinte semmire. Az Eduline mutatja, milyen diplomákkal nehéz a végzettségnek megfelelő álláshoz jutni.
Egyszerű baráti segítségnek indult, megkerülhetetlen álláskereső fórum lett belőle. Néhány Facebookra kitett hirdetés megosztásával kezdődött, ma már közel 150 ezer követőjük van. Azt mondják, nem kisebb a céljuk, mint hogy megváltoztassák a siralmas munkaerő-piaci helyzetet. Mindezt szabadidőben, munka mellett, jelenleg nulla forintért. A Szárnyas Fejvadász csapata már a továbblépésen gondolkodik, új weboldal és egy saját szakmai műhely létrehozását tervezik. Az oldal mögött álló fiatal csapattal beszélgettünk.
Rohamosan zárkóznak fel a kínai bérek a fejlettebb államok munkavállalóinak kereseteihez. Egyes gazdagabb kínai régiókban az óránkénti nettó minimálbér már magasabb, mint a magyar. Egy-két év, és már havonta is többet visz haza egy kínai munkás a fejlettebb tartományokban, mint egy magyar minimálbéres. Ahol jobban keresnek a kínaiak, ott a megélhetés is többe kerül. Ha a kínai bérszinttel versenyez Magyarország, akkor ez egy olyan spirálba visz minket, mellyel nem tudunk fejlettségi szintet ugrani. Ráadásul Kína is egyre inkább az innovációra, fejlesztésre helyezi a hangsúlyt, miközben hazánk azokra a szektorokra nyomul rá, amelyeket a világ legnépesebb állama már kiebrudal az országból.
A nemzetgazdasági miniszter szerint fontos a munkahelyteremtés folytatása, éppen ezért a mostani hétéves uniós beruházási ciklusban a rendelkezésre álló források 60 százalékát fordítja gazdaságfejlesztésére az ország.
Húsz éven belül az EU országaiban a jelenlegi munkahelyek felét igen nagy eséllyel automatizálják. Vagyis nem lesz szükség a különböző szektorokban humán munkaerőre, az emberek helyett robotok, gépek, szoftverek végzik majd el a munkát. Nyakunkon egy hatalmas munkanélküliségi hullám, lehet aggódni, és nekiállni munkát keresni? Vagy jöhet a géprombolás új korszaka? A drámainak tűnő helyzet ugyanakkor egyben lehetőség is, új feladatok is adódnak, amelyeket akár azok az emberek végeznek majd el, akiket más munkakörből robotok túrnak ki. Nem mindegy azonban, hogy az egyes országok honnan indulnak. Magyarország, nem meglepő módon, nincs az élvonalban.
A foglalkoztatottak létszáma 4 millió 122 ezer volt az idei év második negyedévében, 190 ezerrel több, mint egy évvel korábban – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal. A munkanélküliségi ráta 2,3 százalékponttal, 8 százalékra csökkent.
Ha lehet, ne alapítsunk gázóra-leolvasó vállalkozást.
Az európai munkavállalók egyre gyakrabban intézik privát ügyeiket irodájukból, viszont ezzel párhuzamosan jelentősen megnőtt a munkaidőn kívüli munkával töltött órák száma is.
