Az újraiparosítást tervbe vevő kormányzat számára a szakmunka tűnik az egyik legfontosabbnak a magyar gazdaság masszív növekvő pályára állításában, a szakképzés mégsem vonzó a cégek számára. Az áhított német modelltől még nagyon messze vagyunk, mindeközben pedig a felduzzasztott szakiskolai rendszer egyelőre nem ad választ a minőségi problémákra.
A közeledő év vége miatt számolni kell a még ki nem adott szabadságnapokkal. Átvihetők-e 2015-re? A munkavállaló dönt, vagy az összetorlódott munkákra hivatkozva a munkáltató? A cég leállása, a próbaidő hogyan befolyásolja a szabadságot? Az Adózóna összeállítása.
Érettségivel vagy szakközépiskolai végzettséggel is lehet havi 200 ezer forint fölött keresni – derül ki egy új felmérésből. A Fizetesek.hu összeállított egy listát ezekről a szakmákról, e szerint programozóként vagy mozdonyvezetőként nagyot lehet szakítani.
A magyarországi lakossági adózók harmada minimálbér, vagy ez alatti jövedelem után fizeti a személyi jövedelemadót. A nagy lábon, de papíron szerény körülmények között élő vállalkozók is bajban vannak. Az évtizedek óta ezen a jövedelmi szinten élők számára ugyanakkor majd a nyugdíjas évek sem hozzák el a megérdemelt pihenést, ugyanis egyre többen lesznek nyugdíjasok kevesebb szolgálati idővel, akik értelemszerűen kevesebb ellátásra is számíthatnak. A helyzet ráadásul riasztóan romlik, 2012-ben már a nyugdíjba vonultak ötöde a nyugdíjas létminimum szintje alatt kezdte idős éveit. Mit lehet tenni?
Argentínában 30 százalékos béremelést terveznek jövőre a cégek, ezzel pedig a legnagyobb mértékben emelő ország lesznek a világon. A hatalmas béremelés ugyanakkor nem a cégek kirobbanó teljesítménye miatt következik be: a dél-amerikai államban durván pörög az infláció.
A gazdasági környezet javulásával számos szervezet megszokáson alapuló döntéseket hoz – sietnek új munkaerőt felvenni, amint megindul a gazdasági növekedés. Pedig a termelékenységet jelentősen lehetne növelni a meglévő munkaerő állománnyal is
Többszáz álláshelyre várnak jelentkezőket a banki szférában, leginkább az értékesítési területen mutatkozik munkaerőhiány.
Súlyos szegénységben több mint 3,2 millió magyar él. Az összes szegénységi mutatónk szerint az EU legszegényebb negyedébe tartozunk. Az 1,7 millió magyar gyerek közel fele kirekesztésben, nélkülözve, szegénységben él. Döbbenetes számok egy új szociológiai felmérésben. A közoktatás átszervezése elzárja a kiugrási utakat. Miért kell Nagykanizsán 5 milliárd forintért javítóintézet, ha ezt a pénzt jobban fel lehetne máshol használni? Csoda, ha a kormány nem akarja mutatni a számokat?
Ezer új munkahely jön létre Zalaegerszegen, a Flextronics 600 fős létszámbővítést valósít meg a következő hónapokban, a megyeszékhelyen működő vállalkozások pedig összesen további 400 új munkahelyet teremtenek.
Magyarország 10 legjobban fizetett munkaterülete közül 4 a legkeresettebb is egyben. Egy friss felmérés szerint az informatika, a pénzügy, a minőségbiztosítás és a mérnöki pozíciók nem csak havi bruttó 300 ezer forint feletti átlagfizetést biztosítanak, de a munkaadók is ilyen szakemberekre vadásznak leginkább.
Szinte minden iparágban nőtt a leírási veszteség az elmúlt egy év alatt Európában. Kiemelkedő negatív változás az oktatásban, az építőiparban és a pénzügyi szolgáltatások terén tapasztalható; az európai építőipar számláinak csupán 51 százalékát egyenlítik ki 30 napos határidővel és az egészségügy számláinak is csak 59 százalékát fizetik ki egy hónapon belül.
A 2013-2014-es téli időszakban az átmeneti közfoglalkoztatási program keretében működő képzési programban részt vettek közül mindössze 16 százaléknyian találtak munkát maguknak az elsődleges munkaerőpiacon. Pintér Sándor belügyminiszter egy írásbeli kérdésre adott válaszában kifejti, hogy az idei téli időszakra már zajlik a képzési programok szervezése, uniós forrásból 30 ezer fő képzése valósítható meg. A közmunkaprogramban részt vevők egészét nézve ugyanakkor mindössze 8 százaléknyian találnak maguknak munkát az elsődleges munkaerőpiacon, szakértők szerint inkább a valódi munkahelyre jutást kellene támogatni.
Tavasz óta a kis túlzással a fél magyar bankrendszerről terjed(t), hogy kivonul az országból, s egyik-másik pénzintézet – főleg amelyek be is zártak pár fiókot és elbocsátottak jó pár dolgozót – esetében ma is makacsul tartja magát a távozás híre. Ehhez képest az itthoni bankok közül pont a leginkább ingatagnak tartott pénzintézetek honlapjai arról tanúskodnak, hogy masszív munkaerőhiánnyal küzdenek. Az összesen több mint 200 karrierajánlat nem éppen a leépítést, kivonulást támasztja alá. Az időközben állami tulajdonba vett MKB Bank ezzel szemben összesen 5 pozícióba keres embert.
Álláskereső nőket segítő szociális szalon nyílt a főváros VII. kerületében kedden. Az ötlet külföldön népszerű, az álláskereső nők visszatérését. A MASNI-ra, vagyis munkaerő-piaci aktivizálást segítő nőbarát irodára 6 millió forintot költött az önkormányzat, és Magyarországon ez az első ilyen hely – mondta Vattamány Zsolt fideszes polgármester.
A nemzetgazdasági miniszter szerint fontos a munkahelyteremtés folytatása, éppen ezért a mostani hétéves uniós beruházási ciklusban a rendelkezésre álló források 60 százalékát fordítja gazdaságfejlesztésére az ország.
Elég-e közös megegyezéskor szóban megállapodni a végkielégítés összegéről? Mikor számít bele a munkahelyen eltöltött időbe a fizetés nélküli szabadság? Az Adózóna összeszedte, mit kell tudni a végkielégítésről.
Több mint 600 millió plusz álláshely megteremtésére van szükség 2030-ig a világon, csak hogy a növekvő népességgel lépést tudjunk tartani. A Világbank szerint foglalkoztatási válság van, hiány van munkahelyekből, különösen a minőségiekből.
A jegybank elemzői friss tanulmányban boncolgatják a kivándorlás hatásai a hazai munkaerőpiacra. Az elemzésből kiderül, hogy a kivándorlás akár meg is dobhatja az itthoni béreket, a termelékenységgel kapcsolatban ugyanakkor nem teljesen egyértelmű az irány, ahogy a makrogazdasági hatásoknál is vegyes kép rajzolódik ki. A lényeg ugyanakkor az, hogy hosszú távon sok kockázatot hordoz magában a növekvő kivándorlás, hiszen így például az ellátórendszerek fenntarthatósága is kockázatosabbá válhat.
Húsz éven belül az EU országaiban a jelenlegi munkahelyek felét igen nagy eséllyel automatizálják. Vagyis nem lesz szükség a különböző szektorokban humán munkaerőre, az emberek helyett robotok, gépek, szoftverek végzik majd el a munkát. Nyakunkon egy hatalmas munkanélküliségi hullám, lehet aggódni, és nekiállni munkát keresni? Vagy jöhet a géprombolás új korszaka? A drámainak tűnő helyzet ugyanakkor egyben lehetőség is, új feladatok is adódnak, amelyeket akár azok az emberek végeznek majd el, akiket más munkakörből robotok túrnak ki. Nem mindegy azonban, hogy az egyes országok honnan indulnak. Magyarország, nem meglepő módon, nincs az élvonalban.
Egy vállalkozás, amely úgy áll bele a piaci versenybe, hogy abból az adottságából kovácsol előnyt, ami első ránézésre sokak szerint akár a létét is megkérdőjelezhetné. Amely úgy nyereséges működésének gyakorlatilag első percétől kezdve, hogy éppenséggel a tartós üzleti sikertelenséget sem lehetne feltétlenül kudarcként értelmezni. Amely veszteségével sokkal többet veszítene az elmaradt profitnál, de amely számára mégsem a pozitív pénzügyi eredmény a legfontosabb. A szekszárdi Ízlelő étterem szinte kizárólag fogyatékosokkal működik olyan sikerrel, hogy már franchise hálózatban gondolkodnak.
