Bár számos munkaerő-piaci problémára jelenthetne megoldást a távmunka és a munkavállalók részéről is nagy igény lenne rá, ehhez képest a munkáltatók többségénél erre nincs lehetőség. A magyar vezetők még mindig azt gondolják, hogy a dolgozók csak akkor végzik rendesen a munkájukat, ha szem előtt vannak.
A cégek várakozásait mutató K&H kkv bizalmi index 4 pontos emelkedéssel újra megközelítette a pozitív tartományt, és jelenleg -7 ponton áll. A kkv-k leginkább pénzügyi eredményeikben, versenyhelyzetükben és a munkaerővel kapcsolatban várnak pozitív változást, míg a közterheket illetően rosszabb helyzetre számítanak.
A legvonzóbb munkahelyek tízes listáján tarolnak a multik, de a 3. helyezett a Szerencsejáték Zrt. A szolgáltató szektorban szeretnénk a leginkább dolgozni.
A 28 tagú EU-ban az ötödik legkevesebbe a magyar emberek dolgoztatása kerül a cégeknek. A magas adók és járulékok miatt viszont a magyar állam még viszonylag meg is drágítja a magyarok foglalkoztatását.
Nagy részük alig keres többet a minimálbérnél, több más áruházláncnál is 10 százalék feletti mértékben növelték a dolgozói fizetéseket.
Megvan az ötödik magyar Michelin-csillag, közben a magyar klímások Szlovákiába dezertálnak, aki itthon marad, az meg nem lát ki az adókból. Európa-bajnokságot nyertünk, na nem fociban, hanem luxuscipő-készítésben, Európa viszont velünk szemben nyert a cafeteriaperben. Matolcsy pénztitkosítási kísérlete egyelőre elakadt, rögtön kellett is munkabédelnie egyet a legfőbb ügyésszel, hátha. Állítólag nagyon jó a magyar nők munkaerőpiaci helyzete, legalábbis külföldről így látszik. A hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
A munkahelyekért, különösen a minőségi munkahelyekért, Magyarországon is komoly kardozás folyik. És persze, hogy minden korosztály úgy érzi, a munkaerő-piaci folyamatok áldozata éppen az a réteg, amelybe ő beletartozik.
Meglepő felméréssel állt elő az Economist, amely szerint Magyarországon sokkal jobb a nők munkaerő-piaci helyzete, mint Németországban, Svédországban, Ausztriában és még egy sor más államban. Sokat nyomott a latban, hogy kicsi a bérkülönbség a két nem között – de ez főként abból fakad, hogy a legtöbb férfi és nő is minimálbért vagy annál nem sokkal többet keres. A szülés utáni elnyújtott juttatásokkal egyetlen más állam sem tud versenyezni. De valóban ilyen rózsás lenne a magyar nők helyzete?
2016 kritikus lehet a cégek számára, ugyanis beszűkült a munkaerőpiac, a szakemberhiánynak köszönhetően nem csak bérverseny várható, hanem jelentősen fehéredhet is a munkaerőpiac.
Az osztrák kancellár szerint amott kevésbé nehéz munkák vannak, ezért is érkezik hozzájuk külföldről sok munkás. Valahogyan szeretné ezt visszafogni.
Lett egy kávézó Budapesten, ahol szinte semmi sem olyan, mint a többiben, mégis minden nagyon rendben van, a kávé finom, a süti omlós, a kiszolgálás gyors és pontos. A nyitás után két nappal már telt házzal mentek, pedig messze vannak a bulinegyedtől, és a kollégák többsége nemhogy a vendéglátásban nem dolgozott még, de sehol sem. Budapest első olyan kávézójában jártunk, ahol szinte csak fogyatékos emberek dolgoznak. Ők szolgálnak fel, ők készítik a sütiket, ők főzik a kávét. És ők örülnek a legjobban, ők a legelégedettebbek.
A Közfoglalkoztatásból a versenyszférába címmel programot indít a kormány február elsején. A 3 milliárdos program segítségével a kormány reményei szerint 20-25 ezer közmunkás kaphat állást a magánszektorban.
A szakemberek szerint nem kérdés, hogy rengeteg emberi munkavégzés válik feleslegessé, már öt éven belül. De nem az aggódás és a félelem a helyes út: az nyerhet, aki alkalmazkodik a megváltozó munkaerőpiachoz.
Már egy egyszerű problémára is nehéz jó villanyszerelőt vagy burkolót találni, mivel a megbízható szakemberek folyamatosan külföldre vándorolnak. Aki pedig nem, az drágán dolgozik, és fél évre előre be kell jelentkezni hozzá. A jó hír, hogy vannak, akik már dolgoznak a megoldáson, a kereslet és a kínálat összehozásán.
Utoljára a világgazdasági válság kitörése előtt volt olyan sok üres álláshely Magyarországon a versenyszférában, mint idén július és szeptember között: a nagy autógyártó cégek is munkaerőhiánnyal küzdenek.
Egy jelenleg is dolgozó szoftverfejlesztő átlag heti négy állásajánlatot kap. A stratégiai méretű munkaerőhiány enyhítéséhez az eddig hátrányosan kezelt csoportok bevonására és integrálására állítólag nagyobb szükség van mint valaha.
A vendéglátásban várható jövő év elején a legnagyobb munkaerőfelvételi hajlandóság, összességében pedig a hazai vállalatok 14 százaléka tervez létszámbővítést 2016 első negyedévében.
Kukás, tűzoltó, állatorvos, régész, szuperhős, Jedi lovag, esetleg kém akart lenni kiskorában? És bejött? Úgy fest, csak részben, vagy legalább részben. Olvasóink nagyobb része két lábbal áll a földön, a legtöbben racionális szempontok alapján mondtak le gyerekkori vágyaikról, vannak közöttük azonban megrögzött álmodozók is bőven, akik nem adták fel álmaikat, csak éppen felkészülnek a megvalósításukra. És vannak bőven olyanok is, akik már álmodni is "jól" álmodtak, és olyan munkával töltik az idejüket, amire mindig is vágytak.
A legjobb munkaerőért folyó harc, valamint az Y és Z generáció igényei szülték azt a most kibontakozó újfajta munkavégzési módot, amelyben cégek szabad kezet adnak a munkavállalók egy részének, hogy akkor menjenek pihenni, amikor kedvük tartja. De a kikötés az: a munkát végezzék el. A cégek ezen nagy összeget is megspórolnak, ha nincs szabadságkeret, akkor nincs ki nem vett szabadságért járó jövedelem sem.
Besült az állam megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását elősegítő elképzelése, ugyanis a cégeknek nyújtott támogatásokkal olyanok tömegei végeznek betanított munkát töredék bérért, akik egyébként a nyílt munkaerőpiacon is jó eséllyel megállnák a helyüket.
