Az osztrák kormányfő nem szívesen látja a sok magyar melóst
Az osztrák kancellár szerint amott kevésbé nehéz munkák vannak, ezért is érkezik hozzájuk külföldről sok munkás. Valahogyan szeretné ezt visszafogni.
Az osztrák kancellár szerint amott kevésbé nehéz munkák vannak, ezért is érkezik hozzájuk külföldről sok munkás. Valahogyan szeretné ezt visszafogni.
Lett egy kávézó Budapesten, ahol szinte semmi sem olyan, mint a többiben, mégis minden nagyon rendben van, a kávé finom, a süti omlós, a kiszolgálás gyors és pontos. A nyitás után két nappal már telt házzal mentek, pedig messze vannak a bulinegyedtől, és a kollégák többsége nemhogy a vendéglátásban nem dolgozott még, de sehol sem. Budapest első olyan kávézójában jártunk, ahol szinte csak fogyatékos emberek dolgoznak. Ők szolgálnak fel, ők készítik a sütiket, ők főzik a kávét. És ők örülnek a legjobban, ők a legelégedettebbek.
A Közfoglalkoztatásból a versenyszférába címmel programot indít a kormány február elsején. A 3 milliárdos program segítségével a kormány reményei szerint 20-25 ezer közmunkás kaphat állást a magánszektorban.
A szakemberek szerint nem kérdés, hogy rengeteg emberi munkavégzés válik feleslegessé, már öt éven belül. De nem az aggódás és a félelem a helyes út: az nyerhet, aki alkalmazkodik a megváltozó munkaerőpiachoz.
Már egy egyszerű problémára is nehéz jó villanyszerelőt vagy burkolót találni, mivel a megbízható szakemberek folyamatosan külföldre vándorolnak. Aki pedig nem, az drágán dolgozik, és fél évre előre be kell jelentkezni hozzá. A jó hír, hogy vannak, akik már dolgoznak a megoldáson, a kereslet és a kínálat összehozásán.
Utoljára a világgazdasági válság kitörése előtt volt olyan sok üres álláshely Magyarországon a versenyszférában, mint idén július és szeptember között: a nagy autógyártó cégek is munkaerőhiánnyal küzdenek.
Egy jelenleg is dolgozó szoftverfejlesztő átlag heti négy állásajánlatot kap. A stratégiai méretű munkaerőhiány enyhítéséhez az eddig hátrányosan kezelt csoportok bevonására és integrálására állítólag nagyobb szükség van mint valaha.
A vendéglátásban várható jövő év elején a legnagyobb munkaerőfelvételi hajlandóság, összességében pedig a hazai vállalatok 14 százaléka tervez létszámbővítést 2016 első negyedévében.
Kukás, tűzoltó, állatorvos, régész, szuperhős, Jedi lovag, esetleg kém akart lenni kiskorában? És bejött? Úgy fest, csak részben, vagy legalább részben. Olvasóink nagyobb része két lábbal áll a földön, a legtöbben racionális szempontok alapján mondtak le gyerekkori vágyaikról, vannak közöttük azonban megrögzött álmodozók is bőven, akik nem adták fel álmaikat, csak éppen felkészülnek a megvalósításukra. És vannak bőven olyanok is, akik már álmodni is "jól" álmodtak, és olyan munkával töltik az idejüket, amire mindig is vágytak.
A legjobb munkaerőért folyó harc, valamint az Y és Z generáció igényei szülték azt a most kibontakozó újfajta munkavégzési módot, amelyben cégek szabad kezet adnak a munkavállalók egy részének, hogy akkor menjenek pihenni, amikor kedvük tartja. De a kikötés az: a munkát végezzék el. A cégek ezen nagy összeget is megspórolnak, ha nincs szabadságkeret, akkor nincs ki nem vett szabadságért járó jövedelem sem.
Besült az állam megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását elősegítő elképzelése, ugyanis a cégeknek nyújtott támogatásokkal olyanok tömegei végeznek betanított munkát töredék bérért, akik egyébként a nyílt munkaerőpiacon is jó eséllyel megállnák a helyüket.
Ha nem szereti az embereket, akkor a közgazdász vagy a vadász szakma lehet önnek az álommeló, de állítólag az írók, költők, kreatív írók sem csípik nagyon az embertársaikat. Ha pedig keveset szeret dolgozni, akkor egy fogászati rendelőben kellene napi hat órában szájakban turkálni mint dentálhigiénikus. Munkák magányos farkasoknak és nem-munkamániásoknak.
Mi alapján számítódik jelenleg a nyugdíj, milyen időszak jövedelme számít? Van-e jelentősége annak, ha az utolsó években magasabb jövedelemmel rendelkezünk? Javít-e ez a várható nyugdíj összegén? Az Adózóna kalkulál.
Simán benézhet egy 20 milliós bírság, ha a szabadságra vonatkozó szabályokat megszegi a munkaadó. 10 millió azért, ha tesz a munkavédelmi előírásokra. Jövőre kiemelten ellenőrzik a munkabérre és a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó szabályokat.
A Belügyminisztérium egyik tanulmánya alapján a közfoglalkoztatottak mindössze 13,3 százaléka tud elhelyezkedni a nyílt munkaerőpiacon a közmunkaprogramból való kilépés utáni fél éven belül.
Az előző negyedév stagnálása után ismét emelkedett a BNP Paribas Cardif biztosító és a Medián közös munkaerőpiaci stabilitási indexének az értéke 2015 harmadik negyedévében, azaz a megkérdezettek biztosabbnak látják munkahelyük jövőjét. A felmérésből az is kiderül, hogy leginkább a 18-29 éves és a 60 év feletti korcsoportban, a faluban élők, illetve a mezőgazdaságban dolgozók körében nőtt az átlagot meghaladó mértékben a bizalmi index értéke.
Hogyan telik egy magyar csillagász munkanapja? Éjszaka dolgozik vagy nappal? És a magyar régész eljut Egyiptomba a piramisokhoz ásni? Összegyűjtöttünk 10 álomszerűnek tartott állást, és megkértünk olyanokat, akiknek ez összejött, hogy meséljék el, milyen a sorsuk a mai magyar valóságban. Kiderült, sokszor az álommunka nem más, mint kemény küzdelem. A végén ön is elmondhatja nekünk a saját sztoriját.
Elkezdődik az angliai álláspiac kettészakadása, és ez megváltoztathatja a magyar kivándorlók összetételét is. Míg a szakképzettség nélküliek a jövőben egyre nehezebben kaphatnak munkát, a keresett szakmákban éppen ellenkező a helyzet, még a mostaninál is tártabb karokkal várnak mindenkit. Az agyelszívás új korszaka jön, ami nem sok jót ígér az itthon maradóknak.
Túl alacsonyak a magyar bérek és növekszik a munkaerőhiány, ami már a gazdasági növekedést is akadályozza.
Egy törvénytervezet előírná a 400 négyzetméternél nagyobb üzletek számára, hogy 70 négyzetméterenként legalább egy alkalmazott álljon a vevők rendelkezésére. A nagyobb áruházaknak emiatt akár kétszer annyi alkalmazottat kellene foglalkoztatniuk – értesült a Magyar Idők.