Ön mennyit dolgozna egy héten? Mutatjuk a példákat
Franciaországban már régóta 35 óra a heti hivatalos munkaidő, de ezt sokan szeretnék újra negyvenre visszavinni. A vita tehát javában tart.
Franciaországban már régóta 35 óra a heti hivatalos munkaidő, de ezt sokan szeretnék újra negyvenre visszavinni. A vita tehát javában tart.
Aki sokat dolgozik, sokat is hibázik – és ez nem a lusták bibliájának első törvénye, hanem a kegyetlen statisztika. Azon országokban ugyanis alapvetően magasabb a termelékenység, ahol szigorúan korlátozzák a munkaidőt, és a dolgozó kezéből tényleg kiesik a toll délután ötkor. Magyarország nem ilyen ország.
Hongkongban egy évben ezer órával hosszabb a munkaidő, mint a francia fővárosban.
Az angol statisztikák megerősítik, amit eddig is sejtettünk: elég nyomorúságos a kint dolgozó magyarok helyzete. A kelet-európaiak – köztük a magyarok – az Egyesült Királyságban többet dolgoznak, de jóval kevesebb pénzért, mint a helyiek, és többnyire olyan munkákat végeznek el, amelyekért az ottani fiatalok nem akarnak vagy nem tudnak lehajolni. Eközben kevesebb szociális juttatást vesznek igénybe, mint a született britek, ráadásul a külföldről érkező munkavállalók magasabban kvalifikáltabbak, mint az adott munkakörben dolgozó britek.
A munkavállalónak sok beleszólása a munkaidő beosztásába nincs. Vajon igazuk van-e azoknak, akik ezt állítják? Hogyan léphet ki a taposómalomból a munkavállaló? Mit lehet tenni a túlhajszoltság ellen? Milyen eszközei vannak? Mire ügyeljen, hogy ne érje hátrányos megkülönböztetés? Mit tehet, mit tegyen, mielőtt utcára menne vagy sztrájkolna? Az Adózóna megmondja.
Ha nem szereti az embereket, akkor a közgazdász vagy a vadász szakma lehet önnek az álommeló, de állítólag az írók, költők, kreatív írók sem csípik nagyon az embertársaikat. Ha pedig keveset szeret dolgozni, akkor egy fogászati rendelőben kellene napi hat órában szájakban turkálni mint dentálhigiénikus. Munkák magányos farkasoknak és nem-munkamániásoknak.
Rendes munkaidőben nem lehet dolgozni ünnepekkor. Hát akkor hogyan nem áll meg az élet?
A munkaidő kezdete mindenhol más, de azért 10 óra előtt a legtöbb dolgozónak be kell érnie. A friss kutatások szerint ezen változtatni kellene.
A magyarok leginkább pénzügyi okokból nem mentek nyaralni, a magasabb jövedelemmel rendelkező munkavállalók nagyrésze pedig azért, mert nem volt rá idejük.
Kicsit kényszer szülte, de nagyon bejött a négynapos munkahét bevezetése egy kis zempléni asztalos cégnél. Ehhez pedig nem kell sok áldozatot hozni a munkavállalónak a hét munkával töltött négy napján, csak egy kicsit korábban kell kezdeni, kicsivel rövidebbre kell fogni az ebédidőt, és kicsivel később lehet lelépni. De a plusz egy szabadnapért megéri, vallják. És a cégnél több dolgot tudnak elvégezni így, mint az 5x8 órás munkarendben.
Már délben hazamehettek csütörtökön a megyei kormányhivatal dolgozói Szegeden. Felújítják ugyanis a megyeházát, és azon belül a hűtési-fűtési rendszert is, így most nem működnek a légkondicionálók. Volt olyan emelet, ahol 35 fokot mértek – írja a Délmagyarország.
Dolgozik hétvégén? Sőt, nem is csak egyen-egyen, hanem gyakran? Ennek több oka is lehet: nem tudja beosztani az idejét, nem tudja elengedni a kontrollt, nem tud feladatot delegálni, vagy „csak” még több pénzt akar keresni. Bármi is az ok, ha rendszeresen a szabadidejében dolgozik és nem pihen eleget, akkor egyre kevésbé tud majd a munkaidejében a munkájával végezni, és egyre többet dolgozik majd szabadidejében – ördögi kör ez. Pedig az időgazdálkodás tanulható.
Több családos dolgozó felmondott a Miniszterelnökségnél, mert számukra nem vállalható a reggel fél 8-tól este fél 6-ig tartó munkaidő. A kieső munkaerőt fiatalokkal pótolta Lázár tárcája. Több más minisztérium is fontolgatja az új munkarend bevezetését – értesült a Magyar Nemzet.