Erős felpattanás után lassulást és növekvő inflációt hozott 2021 a magyar gazdaságban
Ezen a területen is sok szempontból ellentmondásos évet zárt az ország, ráadásul aggasztó tendenciák is erősödtek.
Ezen a területen is sok szempontból ellentmondásos évet zárt az ország, ráadásul aggasztó tendenciák is erősödtek.
A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke arról beszélt, ha kevés ideig jár munkanélküli-segély, nem süllyednek bele az emberek a segélyezés függőségébe.
Ahogy a világ sok országában és városában, úgy az Egyesült Királyságban is problémát jelent a társadalom szélére sodródott egyének felzárkóztatása. Cornwall megyében ingyen osztogatott laptopokkal próbálják orvosolni a gondok egyik felét.
Az ország egyes részein és bizonyos ágazatokban újra komoly probléma a munkaerőhiány, miközben máshol magas a munkanélküliség.
A teljes lakosságot nézve az egy évvel korábbihoz képest csökkent a munkanélküliség és nőtt a foglalkoztatottság, azonban a 15–24 közöttiek körében jelentősen romlottak a mutatók. A megelőző hónapokkal összevetve az adatok jelentős munkaerőhiányra utalnak, miközben a munkanélküliek száma lényegében stagnál, vagyis a munkaerő-kereslet és a -kínálat nem talál egymásra.
A magyarokat már nem annyira foglalkoztatja a pandémia a közvélemény-kutató nemzetközi felmérése szerint.
Miután újraindult a gazdaság, visszaállt a válság előtti állapot: már-már lehetetlen munkaerőt találni az üres álláshelyekre.
Hamar állást találtak sokan, akik a válság alatt elveszítették a munkájukat. Ahogy haladunk, nemsokára a munkanélküliség helyett újra a munkaerőhiány lehet az, ami problémákat okoz.
A fiatal férfiaknál ez az arány háromszor kisebb volt.
A férfi a helyszínen várta meg, amíg megérkeznek a rendőrök.
Ennél azonban fontosabb, hogy az EU tagállamai tízéves programot fogadtak el a munkanélküliség és a szegénység csökkentésére.
Az EUROSTAT adataiból kiderül, hogy mekkora a munkanélküliség, de pár kattintással az is, hogy ez mennyire kimagasló, vagy átlagos a tagországok mezőnyében.
Nagyot nőtt a foglalkoztatottság, de még így sem érte el a tavaly év végi szintet.
Minden korábbinál részletesebb felmérés készült arról, hogy miként ütötte meg a munkaerőpiacot és a cégeket az, amikor tavaly ilyenkor leállt a magyar gazdaság. A cégek bevétele nagyobbat zuhant egy tavasz alatt, mint 2008–2009-ben 12 hónap alatt, az értelmiséget kivéve alig terjedt el a home office, és kis cégek tömege vált zombivá. Innen nézve máris világos, hogy amikor naponta 200 körül áldozatot követel a járvány, miért sokkal nagyobb a lazaság, mint amikor tízen sem haltak meg egy nap.
A lakosság erősen javulónak értékelte saját pénzügyi helyzetét az előző hónaphoz képest, és jelentősen csökkent a munkanélküliségtől való félelem is.
Ha a gazdaság helyzete romlik, általában a kormányon lévő politikusok újraválasztási esélye is gyengül – de van-e erre bármilyen általános törvényszerűség? Közgazdászok, politológusok és statisztikusok egész sora kereste a választ arra: azonkívül, hogy nyilván gyengíti a hatalmon lévőket a gazdaság rossz teljesítménye, lehet-e modellezni, hogy mennyivel? Mondhatunk-e olyat, hogy ha 1 százalékponttal nő az infláció, akkor X százalékkal népszerűtlenebb lesz a kormánypárt? Egyáltalán, melyik mutatókat figyeljük?
Októberben 4 millió 688 ezer főnek volt állása, míg 189 ezer munkanélküli volt.
Hiába nyitott újra az ország, nem lett kevesebb munkanélküli, viszont sok inaktív ember visszatért a munkába. Majdnem annyian dolgoznak, mint a járvány előtt.
Április első heteiben még lezárások voltak, a hónap végén beindult újranyitás ellenére is rossz volt a helyzet a munkaerőpiacon.