Végre egy uniós statisztika, amiben egész jól áll Magyarország
Dél-Európában 23 olyan régió volt 2021-ben, ahol a 15–29 éves munkaerő 30 százaléka vagy annál több volt munkanélküli. Hazánk egész jól áll.
Dél-Európában 23 olyan régió volt 2021-ben, ahol a 15–29 éves munkaerő 30 százaléka vagy annál több volt munkanélküli. Hazánk egész jól áll.
Egyre inkább úgy tűnik, hogy nem az újabb megválasztása lesz az igazi kihívás Hszi Csin-ping kínai elnök számára, hanem hogy helyrerázza országa gazdaságát, amely rég nem látott mennyiségű kihívással szembesült az elmúlt időszakban.
A fizetések szeptemberben, tíz év óta először, nem tudtak lépést tartani az árak emelkedésével, az energiaköltségekre ezermilliárd forintok hiányoznak a gazdaságból. Uniós pénzek híján üres az államkassza, a kormánynak pedig nincs átfogó terve a válságkezelésre.
Az európai jogrend szerves részét képező szolidaritás elve mellett a gazdasági ráció is azt diktálja, hogy a kormányoknak minden uniós polgár számára tisztességes minimumjövedelmet kell biztosítania – áll a vonatkozó EB-tervezetben, mely 2030-ig adna haladékot a szegénységben élők helyzetének javítására.
Jövőre már több pénzbe kerülhet a magyar cégeknek az energia, mint a dolgozók bérei, pedig a kisvállalati szektorban a vállalatok harmada már most sem tudja fenntartani a normál működését – vázolta a jövőképet Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az MCC rendezvényén.
Mikor érheti el a gazdasági válság a munkaerőpiacot, és kik lehetnek veszélyben? Miért van munkaerőhiány az alacsony munkanélküliség ellenére Magyarországon? És mit tehet az, aki elveszíti az állását? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk közéleti podcastunk legfrissebb adásában, egy héttel a HVG Állásbörze előtt.
A dolgozó magyarok számán egyelőre nem látszik, mekkora baj lehet a gazdasággal. Minimálisan csökkent csak a foglalkoztatottság augusztusban, az egy évvel ezelőttinél pedig még mindig jóval magasabb.
Recesszióba csúszhat a gazdaság az év második felében, ami lassan, de átszivárog a munkaerőpiacra is – mondta a hvg360-nak Virovácz Péter, az ING makrogazdasági elemzője. Vajon ugyanolyan rossz lesz a helyzet, mint a 2008-2009-es válság idején?
Jóval többen dolgoznak ma Magyarországon, mint egy éve, de a júliusi foglalkoztatottsági számokban már látszanak baljós jelek. Arra viszont még várni kell, hogy kiderüljön, ez egy egyszeri megingás volt-e, vagy egy munkaerőpiaci válság kezdete.
A tavasz elejéhez képest egy kicsit csökkent a foglalkoztatottak száma, de az egy évvel korábbinál sokkal magasabb.
Március óta 9 ezren vesztették el az állásukat, de továbbra is úgy tűnik, hogy inkább a munkaerőhiány okozhat problémákat, nem a munkanélküliség.
Úgy tűnik, bármilyen sokat is árt az orosz–ukrán háború a magyar gazdaságnak, a cégek dolgozói létszámmal kapcsolatos terveit nem befolyásolja.
Az üveggyári részleg már leállt, az eddig ott dolgozó több mint száz embert most máshol foglalkoztatják, de a szakszervezet szerint ezzel csak időt akarnak nyerni.
Jó volt a munkaerőpiaci helyzet februárban, és egyelőre nem úgy tűnik, hogy a háború komoly károkat okozna ezen a téren. A Fidesz nem tudta12 év alatt sem egymillióval növelni a foglalkoztatottságot, a tavaly ilyenkorihoz képest viszont jó a helyzet.
Az egy évvel korábbihoz képest jelentős növekedést mértek a foglalkoztatottságban, de 2021 végéhez viszonyítva már romlás látszik. Ezt részben a közmunkások januári elküldése okozta, de a hiánygazdaság jelei is megmutatkoznak a számokban.
Az 1592 milliárd forint pluszból, amit az első félévben kaptak az emberek, több mint 1000 milliárd elment vásárlásra, házra, autóra vagy nyaralásra. Most itt az idő, hogy spóroljanak: jön a 20 százalék fölötti infláció, jövőre is két számjegyű lesz a drágulás, a cégeknek pedig valahogyan egy durván lelassuló növekedés időszakát kellene kibírni – olvasható az MNB friss Inflációs jelentésében.
A lap szerint egyes helyeken a vállalkozóvá válást segítő pályázatok finanszírozása is megszűnt.
3,7 százalékos munkanélküliséggel ért véget 2021, az egész év átlagában a munkanélküliség 4,1 százalék volt.
Az új magyar foglalkoztatottsági csúcs ellenére rengetegen hagynak ott hiányszakmákat.
Ősszel folytatódott a munkanélküliség csökkenése, illetve a foglalkoztatottság lassú növekedése. A munkanélküliségi ráta 3,6 százalékra mérséklődött a szeptember–novemberi időszakra, míg a foglalkoztatási ráta 74 százalékra nőtt.