Utoljára az év elején volt ilyen magas a munkanélküliek száma
Megjelent a KSH legfrissebb tájékoztatója a foglalkoztatottságról és a munkanélküliségről.
Megjelent a KSH legfrissebb tájékoztatója a foglalkoztatottságról és a munkanélküliségről.
Sok ember kerülhet utcára a következő hónapokban, de 12 százalékos munkanélküliséget, amitől a kormányfő tart, még a politikai ellenfelei sem tartanak valószínűnek. Természetesen Gyurcsány Ferenc neve is előkerült a vitában.
Dél-Európában 23 olyan régió volt 2021-ben, ahol a 15–29 éves munkaerő 30 százaléka vagy annál több volt munkanélküli. Hazánk egész jól áll.
Egyre inkább úgy tűnik, hogy nem az újabb megválasztása lesz az igazi kihívás Hszi Csin-ping kínai elnök számára, hanem hogy helyrerázza országa gazdaságát, amely rég nem látott mennyiségű kihívással szembesült az elmúlt időszakban.
A fizetések szeptemberben, tíz év óta először, nem tudtak lépést tartani az árak emelkedésével, az energiaköltségekre ezermilliárd forintok hiányoznak a gazdaságból. Uniós pénzek híján üres az államkassza, a kormánynak pedig nincs átfogó terve a válságkezelésre.
Az európai jogrend szerves részét képező szolidaritás elve mellett a gazdasági ráció is azt diktálja, hogy a kormányoknak minden uniós polgár számára tisztességes minimumjövedelmet kell biztosítania – áll a vonatkozó EB-tervezetben, mely 2030-ig adna haladékot a szegénységben élők helyzetének javítására.
Jövőre már több pénzbe kerülhet a magyar cégeknek az energia, mint a dolgozók bérei, pedig a kisvállalati szektorban a vállalatok harmada már most sem tudja fenntartani a normál működését – vázolta a jövőképet Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az MCC rendezvényén.
Az 1592 milliárd forint pluszból, amit az első félévben kaptak az emberek, több mint 1000 milliárd elment vásárlásra, házra, autóra vagy nyaralásra. Most itt az idő, hogy spóroljanak: jön a 20 százalék fölötti infláció, jövőre is két számjegyű lesz a drágulás, a cégeknek pedig valahogyan egy durván lelassuló növekedés időszakát kellene kibírni – olvasható az MNB friss Inflációs jelentésében.
Mikor érheti el a gazdasági válság a munkaerőpiacot, és kik lehetnek veszélyben? Miért van munkaerőhiány az alacsony munkanélküliség ellenére Magyarországon? És mit tehet az, aki elveszíti az állását? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk közéleti podcastunk legfrissebb adásában, egy héttel a HVG Állásbörze előtt.
A dolgozó magyarok számán egyelőre nem látszik, mekkora baj lehet a gazdasággal. Minimálisan csökkent csak a foglalkoztatottság augusztusban, az egy évvel ezelőttinél pedig még mindig jóval magasabb.
Recesszióba csúszhat a gazdaság az év második felében, ami lassan, de átszivárog a munkaerőpiacra is – mondta a hvg360-nak Virovácz Péter, az ING makrogazdasági elemzője. Vajon ugyanolyan rossz lesz a helyzet, mint a 2008-2009-es válság idején?
Jóval többen dolgoznak ma Magyarországon, mint egy éve, de a júliusi foglalkoztatottsági számokban már látszanak baljós jelek. Arra viszont még várni kell, hogy kiderüljön, ez egy egyszeri megingás volt-e, vagy egy munkaerőpiaci válság kezdete.
A tavasz elejéhez képest egy kicsit csökkent a foglalkoztatottak száma, de az egy évvel korábbinál sokkal magasabb.
Március óta 9 ezren vesztették el az állásukat, de továbbra is úgy tűnik, hogy inkább a munkaerőhiány okozhat problémákat, nem a munkanélküliség.
A lap szerint egyes helyeken a vállalkozóvá válást segítő pályázatok finanszírozása is megszűnt.
Úgy tűnik, bármilyen sokat is árt az orosz–ukrán háború a magyar gazdaságnak, a cégek dolgozói létszámmal kapcsolatos terveit nem befolyásolja.
Az üveggyári részleg már leállt, az eddig ott dolgozó több mint száz embert most máshol foglalkoztatják, de a szakszervezet szerint ezzel csak időt akarnak nyerni.
Jó volt a munkaerőpiaci helyzet februárban, és egyelőre nem úgy tűnik, hogy a háború komoly károkat okozna ezen a téren. A Fidesz nem tudta12 év alatt sem egymillióval növelni a foglalkoztatottságot, a tavaly ilyenkorihoz képest viszont jó a helyzet.
Az egy évvel korábbihoz képest jelentős növekedést mértek a foglalkoztatottságban, de 2021 végéhez viszonyítva már romlás látszik. Ezt részben a közmunkások januári elküldése okozta, de a hiánygazdaság jelei is megmutatkoznak a számokban.
3,7 százalékos munkanélküliséggel ért véget 2021, az egész év átlagában a munkanélküliség 4,1 százalék volt.