A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa társszabályozási szerződést kötött az Önszabályozó Reklám Testülettel (ÖRT) - közölte a tanács szerdán az MTI-vel. A közigazgatási szerződést Megyer Örs, az ÖRT és Szalai Annamária, a médiatanács elnöke írta alá.
Elodázhatatlan a közmédiumok megújítása - közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) szóvivője szerdán az MTI-vel. Cserháti Ágnes tájékoztatása szerint a közmédiumok pazarlóan, átláthatatlanul gazdálkodtak, nézettségük drasztikusan alacsony volt, presztízsük visszaesett.
Az Initiative Budapest ügynökség sörkampánya média kategóriában második helyezést ért el a világ legrangosabb reklámfesztiválján.
Maximum nulla áldozattal címmel jelent meg Szlankó Bálint újságíró könyve a Magyar Honvédség afganisztáni szerepvállalásáról. Ennek apropóján beszélgettünk a szerzővel.
Már gőzerővel dolgozik az igazságügyi minisztérium egy olyan törvényjavaslaton, amelynek értelmében gyilkosság miatt elítélt, vagy emberöléssel vádolt, gyanúsított személy nem adhat pénzért interjút az ügyével kapcsolatban – és semmilyen más módon nem húzhat hasznot a bűncselekményből. A kezdeményezés Vujity Tvrtko televíziós újságírótól származik.
Az ellenzéki Szlovák Nemzeti Párt (SNS) a jövőben rendszeresen figyelmi fogja a magyarországi sajtót, s az erről készült összefoglalókat minden hétfőn közzéteszi a honlapján.
Az elmúlt évtizedek közmédia-történetét felidéző, számos technikatörténeti érdekességet összeggyűjtő Rádió- és Televíziótörténeti Múzeum nyílik Budapesten, a Magyar Rádió Pollack Mihály téri székházában. Az egyedülálló gyűjtemény a Múzeumok éjszakáján, június 24-én nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt.
Bő 40 millió dollárért húsz százalékos részesedést vásárolt a Háárec című izraeli napilapban Leonyid Nyevzlin, Izraelben élő orosz milliárdos, az Oroszországban bebörtönzött Mihail Hodorkovszkij egykori üzlettársa.
Eddig óvatosan bánt a szavakkal Tamás Gáspár Miklós a kormányban bízók iránti tiszteletből, de most már elmondja a véleményét. Ami ma az országban van, az a filozófus szerint diktatúra, ezért mindenki összefogására, tiltakozására szükség van - magyarázta a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában.
A Figyelőn is túladva a Sanoma megszabadult veszteséges termékeitől, a cég most az internetes és a televíziós piacon keres újabb befektetési lehetőségeket - nyilatkozta a Napi Gazdaságnak Szabó György, a többek között a Nők Lapját is megjelentető és számos internetes portált, valamint a Story4 és Story5 televíziós csatornát is működtető Sanoma Media Budapest Zrt. vezérigazgatója.
A Napi Gazdaság által megvizsgált kiadók és rádiók fele tudott alkalmazkodni a válság utáni piachoz – írták a pénteki számban. A Magyar Hírlapnak ez nem sikerült; napi egymillió forint veszteséget termel.
Hivatalosan is megkezdte globális hírtartalom szolgáltatását a kínai központi televízió (CCTV), amivel a kínai média újabb kísérletet tesz a nemzetközi térnyerésre - ez derült ki a szerdai pekingi ünnepélyes eseményen.
A Google leállította újságok archívumainak digitalizálását, mert úgy találta, hogy az újságok – ahelyett, hogy ingyenesen felkínálnák őket honlapjukon – inkább pénzért értékesítik régi cikkeiket.
Bevételét jelentősen, adózott eredményét kis mértékben növelte a magyarországi érdekeltséggel is rendelkező Axel Springer médiavállalkozás a márciussal zárult, üzleti, első negyedévében. A digitális és a nemzetközi üzletág eredménye ellensúlyozta a német nyomtatott sajtópiac gyengeségét.
Vezércikkben foglalkozott a magyar uniós elnökséggel, illetve a magyarországi belpolitikai helyzettel pénteki számában a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A Süddeutsche Zeitung Lemondás a móresre tanításról című írásában emlékeztet arra, hogy a miniszterelnök és kormánya előbb sok külföldi bírálatot kapott az új médiatörvény miatt, majd az új alkotmány miatt érték bírálatok.
Ki fog a hírért fizetni? A minőségi tartalomért ma hogyan lehet bevételhez jutni? Ilyen kérdések foglalkoztatták a siófoki Média Hungary konferecia résztvevőit.
A magyar médiatörvény megmutatta, hogy még Európa közepén is milyen könnyen megtörténhet a sajtószabadság korlátozása; az azonban kétséges, hogy egy közös uniós "médiatörvény" segítene-e megakadályozni a hasonló eseteket - vélekedett a Riporterek Határok Nélkül (RSF) ausztriai szervezetének elnöke egy keddi osztrák lapban megjelent cikkében.
A konferencián például az alábbi kérdésekre keresik a válaszokat: vajon igaz-e a médiapiacra az a tőzsdék működésére gyakran használt közhely, hogy a piacokat félelem és mohóság mozgatja; milyen tényezők befolyásolják a piac szereplőit a globális gazdasági válságon és "az új médiatörvényen túl, a digitális átálláson innen"; mit is jelent valójában a média társadalmi felelőssége; valamint a tényleges felelősségérzet, a józan belátás vagy a hatósági kényszer képes felülkerekedni a profit iránti vágyon?
A ma már a HVG-ben dolgozó Bedő Iván újságíró volt az, aki 1986. április 28-án a Magyar Rádióban bemondatta a hírt a csernobili atomkatasztrófáról. Bár a hírt később letiltotta a rádió vezetése, a Csernobilban történtekről akkorra már rengeteg ember értesült. Bedő fegyelmit kapott. A hír születésének körülményéről kérdeztük kollégánkat.
Nem adta meg szakhatósági hozzájárulását a médiatanács az Axel Springer és a Ringier kiadóvállalatok fúziójához - közölte Kiricsi Karola, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának szóvivője a testület csütörtöki ülése után tartott sajtótájékoztatón.
