1859-ben olyan erős napkitörés történt, hogy a Napból kiáramló részecskék miatt kigyulladtak az akkor elterjedőben lévő távíróberendezések. Emiatt sokan úgy vélik, egy hasonló esemény ma, amikor a technológia jóval nagyobb mértékben átszőtte a mindennapokat, valóságos összeomlást váltana ki a társadalom mindennapi működésében. A kockázat nem nulla, de azért van mivel hűteni a kedélyeket.
Soha nem repült még ember alkotta eszköz olyan közel a Naphoz, mint a NASA Parker Solar Probe. Hamarosan jönnek az adatok is.
Minden korábbinál jobban megközelítette a Napot kedden az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA Parker nevű űrszondája, ráadásul nagyobb sebességgel, mint amilyenre eddig bármely más, ember alkotta eszköz képes volt.
Ryan French napfizikus szerint ha a legutóbbi hatalmas napkitörés a Föld felé néző napfoltból indult volna ki, azt az áramhálózat is megérezte volna.
A Föld körül keringő műholdakra is jelentős hatást gyakorolt a májusi, hatalmas geomágneses vihar – de csak most derült ki, hogy mi történt pontosan.
Az Európai Űrügynökség az eddigi legnagyobb felbontású képeket adta közre a Napról, amikbe bele is lehet nagyítani. Mindez közelebb viheti az emberiséget az égitest természetének megértéséhez.
6 helyett mindössze 2 hónapig működött három ausztrál műhold, mert az erősödő naptevékenység miatt idő előtt beléptek a Föld légkörébe.
A NASA és az ESA űrszondája csípte el a C/2024 S1 (ATLAS) üstökös utolsó pillanatait a Naphoz közeledve. A csillagászok korábban abban bíztak, hogy majd ezt is meg lehet pillantani szabad szemmel, ez azonban már biztosan nem fog megtörténni.
Fák évgyűrűinek radiokarbonos vizsgálatával kiderítették, hogy az erős napkitörés időszámítás előtti 664 nyarán történt.
Viharos űridők jönnek: jelenlegi ciklusa legaktívabb időszakába lépett a Nap, és ez az állapot akár 2025-ig is eltarthat.
A NASA és az Európai Űrügynökség közös űrszondája, a Solar and Heliospheric Observatory a Napot hivatott figyelni, a látóterébe azonban nemrég bekúszott a Tsuchinshan-ATLAS üstökös is.
Az AR 3842 kódjelű napfolt néhány napja már produkált egy erős napkitörést – egész pontosan a mostani napciklus harmadik legerősebbjét –, csütörtök kora délután azonban ezt is bőven túlszárnyalta egy újabb esemény.
Csillagászok az AR3784 kódjelű napfoltnál magyar idő szerint csütörtök reggel észleltek kitörést, ami rövid időre zavart okozott néhány kommunikációs rendszerben a Földön.
Akár több hőelnyelő tornyot is be lehet vonni abba a rendszerbe, ami a Nap hőjét hasznosítja az áramtermeléshez. Kína 2060-ra válna szén-dioxid-semlegessé.
Szerencsére nem a Föld felé indultak meg a nagyenergiájú töltött részecskék a Napból akkor, amikor az AR3664 kódjelű napfolt gigantikus kitörést produkált.
A NASA számára fontos információkkal szolgált az a napkitörés, amelynek nagyenergiájú részecskéit a Curiosity Mars-járó kamerája rögzítette.
Az elmúlt hetekben bejárta a világsajtót egy szenzációsnak ígért égi jelenségről szóló hír, miszerint egy valóságos „bolygóvonat fog végigrobogni” az égbolton június elején. Utánajártunk, mi a hájp mögött a valóság, mit láthatunk majd Magyarországról éjjel.
A NASA kutatói szerint megkerülte a Napot az AR 3664 nevű napfolt, ám kisebb lett, mint amilyen néhány héttel ezelőtt volt. Lebecsülni viszont nem érdemes.
Egy friss tanulmány szerint a Nap mágneses mezője teljesen máshol kezdődik, mint azt korábban számolták. Ha ez valóban így van, az a napkitörések előrejelzését is pontosabbá teheti.
Kanadai kutatók szerint 2,7 kilométeres mélységben is a mágneses tér változását jelezték azok az eszközök, amelyek a május eleji napkitörés után „bolondultak” meg.
