szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

A Föld körül keringő műholdakra is jelentős hatást gyakorolt a májusi, hatalmas geomágneses vihar – de csak most derült ki, hogy mi történt pontosan.

A Nap aktivitása 11 éves ciklusokban mérhető, és a megfigyelések kezdete óta már a 25. ilyen ciklusnál tart. Jelenleg a Nap a ciklusa maximumánál jár, így ebben az időszakban várható a legtöbb és legerősebb kitörés az égitest felől – erre pedig nem egy példa volt már az idei évben.

A kitörések jelentős hatással vannak az alacsony Föld körüli pályán keringő műholdakra is. A bolygónk idén két geomágneses vihart élt át, melyek a műholdak pályáját is érintették – a szatellitek pedig „tömeges vándorlásba” kezdtek ezek következtében. Erről William Parker, a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatója beszélt az Amerikai Geofizikai Unió (AGU) éves konferenciáján.

A SpaceNews beszámolója szerint a szakember elmondta: a májusi, G5-ös besorolásba eső geomágneses vihar jelentősen megnövelte a légkör sűrűségét az alacsony Föld körüli pályán, ami hatással volt az ott keringő műholdakra is. Ez leginkább a SpaceX műholdasinternet-hálózatát, a Starlinket érintette, melyekből körülbelül 6700 kering.

Majdnem katasztrófa történt az űrben, szinte súrolta egymást egy amerikai és egy orosz műhold

Majdnem elő kellett venni a kozmikus betétlapot, amikor rendkívüli tempóval haladt el egymás mellett két műhold – közelebb, mint azt eddig sejtették.

A SpaceX 20 kilométeres „pozícióhibákat” észlelt akkoriban. Parker szerint, ha ekkora bizonytalanság van abban, hogy hol vannak a műholdak, akkor „ki lehet dobni az ablakon az ütközéselkerülést”. A kutató a műholdak egymással történő összeütközésére utalt, amit normál esetben a pályán keringő műholdak pozíciójának követésével igyekeznek elkerülni. A műhold már egy kis elmozdulás miatt is az ütközés nagyobb kockázatának van kitéve.

A Gizmodo hozzáfűzi: a geomágneses vihar csúcsát követően egyes műholdak automatizált manőverekkel tértek vissza a vihar előtti magasságukba. A vihar után Parker szerint csaknem 5000 műhold hajtott végre pályamagasság-növelő manővereket.

Ez az összes, még aktív műhold nagyjából fele – és ezek egyszerre kezdtek manőverezni. „Ez a történelem legnagyobb tömeges vándorlása” – emeli ki a kutató. Ráadásul ezek a manőverek még jobban megnehezítik annak az előrejelzését, hogy épp hol lesznek egymáshoz viszonyítva az eszközök. Ez is növeli az ütközés kockázatát.

A Nap miatt égett porrá három műhold

6 helyett mindössze 2 hónapig működött három ausztrál műhold, mert az erősödő naptevékenység miatt idő előtt beléptek a Föld légkörébe.

A tudósok azon dolgoznak, hogy jobban megértsék a Nap viselkedését, így a geomágneses viharok előrejelzése is javulhat. Utóbbi pedig a műholdak üzemeltetőit is segítené, hiszen jobban fel tudnának készülni egy ilyen eseményre. Két ilyen szerkezet ütközése ugyanis katasztrófát indíthat.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!