Az amerikai kutatók az ultraibolya sugárzás segítségével kétszer olyan mélyre tudtak menni a Nap felszínén, mint eddig bármikor. Az új technológia közelebb vihet bennünket a napszél megértéséhez.
Felvételeket készített az Európai Űrügynökség arról, ahogy a Nap felszínén 170 km/másodperc sebességgel száguldó gáz jut el a csillag egyik pontjáról a másikra.
A NASA ezúttal több koronális lyukat is megfigyelt a Nap felszínén, amelyek egészen különleges alakzatba rendeződtek.
Az AR 3098 jelű napfolt négyszer akkora, mint a Föld. A tudósok szeptember 12-én regisztrálták a napkitörést.
Bekapcsolt hangszóróra öntött folyadékoldat segítette a tudósokat annak megértésében, hogy miként keletkeznek a Nap felszínén megfigyelhető anyagkilövellések. A magyar vezetésű, nemzetközi kutatócsoport tagjai kísérletükkel első ízben bizonyították, hogy a napszpikulák keletkezését és nagy számát egy egyszerű mechanizmus, a konvekció okozhatja.
A Solar Orbiter űrszonda úgynevezett koronakidobódásokat rögzített. A jelenséget még februárban vették fel, de a videó csak most érkezett meg.
Egy magyar–olasz vezetésű nemzetközi kutatócsoportnak elsőként sikerült közvetlen megfigyelésekkel torziós mágneses plazmahullámokat felfedeznie a Nap felszínén. Az Alfvén-hullámok a Napon legnehezebben megfigyelhető hullámoknak számítanak, jelentőségüket az a képességük adja, hogy nagyon nagy távolságra tudnak energiát és információt szállítani.
A Spektrum új sorozata csokorba szedi és megvizsgálja az emberiség által készített szerkezetek eddigi legnagyobb világűrbéli utazásait. A dokusorozat készítői olyan kérdésekre keresik a választ, minthogy honnan jöttünk, hogyan alakult ki a Naprendszer, és vajon egyedül vagyunk-e a világegyetemben.
425 millió fotóból állt össze az a timelapse videó, amelyen a Naprendszer központi csillaga látható.
Eddig soha nem látott szögből vizsgálta a Nap plazmakilövelléseit egy nemzetközi kutatócsoport, melyben magyar tudós is dolgozott. Az úttörőnek számító távcsöves megfigyelés során a kutatók arra keresték a választ, hogy mi okozza a Nap koronájához köthető hőmérsékletemelkedést.
A kedvező körülmények és nagy szerencse kombinációjának hála egy brit kutatócsoport korábban nem tapasztalt pontossággal határozta meg a napkitörés mágneses mezejének erejét. A tudósok szerint felfedezésük megváltoztathatja a Nap közvetlen légkörében történő folyamatokról alkotott elképzeléseket.
Minden eddigi űreszközhöz képest közelebb került a Naphoz az amerikai űrkutatási hivatal Parker Solar Probe nevű űrszondája.
Több halasztás után vasárnap végül egy Delta IV Heavy hordozórakétával a floridai Cape Canaveralból az űrbe emelték a Parker Solar Probe nevű űrszondát. Az egység a NASA tervei szerint berepül a Nap koronájába, 6,1 millió kilométerre közelítve meg a felszínt, tehát hétszer közelebb jut, mint bármely korábbi szonda.
A napokon belül induló űrszondát segítségével a NASA tudósai olyan közelről tanulmányozhatják a Napot, ahol ember alkotta objektum még nem végzett kutatásokat. A tudósok azt remélik, a Nap számos titkára megkapjuk a választ.
1370 fokos hőmérsékletet és a földi sugárzás 475-szörösét kell majd elviselnie annak az űrszondának, amit jövőre indít útnak a NASA. A Nap felé szálló Parker Solar Probe fontos információkat szállíthat le a központi csillagunkról.
A vörös óriás csillagokban lejátszódó egyik nagyon ritka magreakciót sikerült elsőként megfigyelni az olaszországi Gran Sasso Nemzeti Laboratóriumban, magyar kutatók részvételével. A méréseket a világ egyetlen mély földalatti gyorsítójával végezte a LUNA nemzetközi együttműködés, amelyben az MTA Atomki kutatói is részt vesznek.
