Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Kizárnák Magyarországot a Bukaresti Kilencek csoportjából – írja a Financial Times.
A NATO kelet-közép-európai szövetségeseit tömörítő, 2015-ben megalakult szervezetben Magyarország mellett tag még Bulgária, Románia, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Lettország, Litvánia és Észtország. A társaságot ráadásul nem a Keleti Blokk vagy a Varsói Szerződés iránti nosztalgia rántotta össze, hanem a Krím Moszkva általi bekebelezése és az Európa keleti szélén megnövekedett orosz fenyegetés.
Ennek hatására döntöttek ugyanis úgy, hogy érdemes lenne szorosabbra fűzni a biztonságpolitikai, illetve a katonai kérdésekben az együttműködést. Így ezen országok államfői, védelmi miniszterei, külügyminiszterei és szakpolitikai képviselői (például nemzetbiztonsági tanácsadói) viszonylagos rendszerességgel találkoznak, és ezen találkozók végén gyakran közös nyilatkozatban foglalnak állást a számukra fontos ügyekben.
Ez az együttműködés lehetetlenült el az utóbbi időszakban, ugyanis a lap szerint a magyar kormány képviselői elkezdték szabotálni a csoport munkáját azzal, hogy egyetlen Ukrajna megsegítésével vagy NATO-tagságával kapcsolatos nyilatkozathoz sem járultak hozzá.
Emellett a magyar kormánynak az Európai Unióban tanúsított elutasító magatartása mind a Kijevnek nyújtandó segítség, mind az ukrán EU-tagság témájában sokakat felbosszantott a B9-en belül.
A szövetség tagállamainak vezetői kedden találkoznak Rigában, ahol a NATO megalapításának 75. és Lettország csatlakozásának 20. évfordulóját ünneplik meg. A brit lap szerint a magyar kormány ezúttal sem járult hozzá semmiféle közös nyilatkozat kiadásához.
Korábban ez azért valamivel simábban működött, a kormány a háború kitörését követően, bár a politikai nyilvánosság felületein az oroszoknak tetsző békepárti szólamokat hangoztatta, a zárt ajtók mögött, többek között a B9 ülésein, rendre igazodott a többiek álláspontjához.
Így történt akkor is, amikor 2023 februárjában Joe Biden amerikai elnök találkozott a csoport államfőivel, akik utána közös nyilatkozatban tettek hitet a NATO keleti szárnyának megerősítése mellett.
Nem sokkal később, május végén a B9-ek nemzetbiztonsági tanácsadói találkoztak Varsóban, itt Magyarországot a Rogán Antal tárcájánál nemzeti információs államtitkárként és nemzetbiztonsági tanácsadóként működő Kovács József altábornagy képviselte (Kovács azóta az Orbán Balázs által vezetett Stratégiai Tanácsadó Testület tagja lett).
Ezen találkozó végén a B9-ek megállapodtak abban, hogy szükséges fokozni az együttműködés mértékét a katonai szövetség és Ukrajna között, valamint abban is, hogy további, valós lépéseket kell tenni Ukrajna NATO-csatlakozása irányába.
Ezt erősítették meg a B9-ek államfői (köztük Novák Katalin is) a tavaly júniusban tartott pozsonyi találkozójukon. Aztán valami megváltozhatott, ugyanis a mostani, Rigában tartandó csúcstalálkozóra Sulyok Tamás államfő az Euractiv információi szerint nem megy el, helyette a lettországi magyar nagykövet fogja képviselni, holott korábban Novák Katalin nem mulasztott volna el egy ilyen találkozót.
Kerestük a Sándor-palotát és a Külügyminisztériumot is, hogy megtudjuk, mi az oka annak, hogy Sulyok Tamás nem vesz részt a rigai találkozón. Amint választ kapunk, frissítjük cikkünket.
