Az egykori Keleti Blokk területén létrejött, majd a nyugati katonai szövetséghez csatlakozott országok alkotják a Bukaresti Kilencek (B9) csoportját, ahonnan a magyar szekér rúdja éppen kifelé áll, ugyanis a többiek megunták, hogy Budapest ellenkezése folytán nem tudnak egyhangú nyilatkozatokat kiadni az ukrajnai háborúval kapcsolatban.
A német ARX Robotics nevű startup céget 2022-ben alapították meg a németek azzal a céllal, hogy felkészítsék a NATO-t a robotokkal vívott eseteges háborúkra.
Megkezdte munkáját az Ukrajnát érintő dezinformáció elleni szervezet.
A magyar hadiipar nem tudta kihasználni az európai fegyverkezési hullámot. A jövőbeni fejlődés érdekében szükség lenne a hatékonyabb lobbizásra; a szoros orosz-magyar kapcsolatok miatt megrendült nyugati bizalom helyreállítására; és a hazai beszerzések felgyorsítására.
Jens Stoltenberg szerint az önvédelem joga magában foglalja azt is, hogy a megtámadott ország az agresszor területén lévő katonai célpontok ellen intézzen támadást.
Az ukránok mostantól orosz területre irányuló csapásokra is használhatják a Nyugattól kapott fegyvereiket. Ez újabb vörös vonal átlépését jelenti, s nem tudni, még hány ilyen van, mielőtt Moszkva a veszélyes eszkaláció mellett döntene.
Jens Stoltenberg szerint egyelőre egyik tagállam sincs közvetlen veszélyben.
A Kormányzati Tájékoztatási Központ közleményében hangsúlyozta, csak azok kapnak levelet, akik erre felhatalmazást adtak.
Mindeközben Dmitrij Medvegyev ismét taktikai atomfegyverek bevetésével fenyegetőzött.
Harkiv térségében több szakaszon megállították az orosz előrenyomulást az ukránok, de a támadók máshol is megkezdték a csapatösszevonásokat. A Nyugat továbbra is képtelen felvenni a versenyt a hadigazdálkodásra átállt orosz iparral, miközben egy stratégiai kérdést is tisztáznia kellene a háborúval kapcsolatban.
Nő a düh az EU-ban amiatt, hogy Orbán Viktor hónapok óta blokkolja a kifizetéseket az Ukrajnának fegyvervásárlásra szánt pénzalapból. A NATO-ban is egyre ingerültebbek a magyar kormány miatt.
A magyarországi tendenciákat külön kiemelve, Emmanuel Macron hangsúlyozta, hogy önálló európai biztonságpolitikára, illetve arra van szükség, hogy az európaiak szövetségesként cselekedjenek a NATO-n belül, emellett az EU-nak a gazdaságpolitika terén is függetlenebbé kell válnia, különösen Kínától és Amerikától.
A szakértő szerint a hackertámadás kezelése hatással lehet a szövetségeseinkkel való viszonyra is.
A megállapodásban részt vevő hat ország várhatóan az ellenséges pilóta nélküli szerkezetek elfogására alkalmas rendszereket is felvonultat majd.
Vlagyimir Putyin orosz államfő állítólag hajlandó arra, hogy a jelenlegi frontvonalak mentén befagyassza az Ukrajna ellen folytatott háborút. Ám ha létre is jön valamiféle tűzszünet, akkor sem lesz vége a több mint egy évtizede tartó válságnak. A szembenállás, még ha sokáig is tart, valamelyik fél teljes – nem feltétlenül katonai, hanem akár gazdasági – vereségével érhet csak véget.
Volodimir Zelenszkij szerint hamvába holt ötlet a párizsi olimpia idejére tervezett tűzszünet.
A miniszterelnök szerint éppen azért léptek be nemrég a NATO-ba, hogy egy ilyen forgatókönyv ne következhessen be a valóságban.
Szijjártó Péter szerint a britek támogatják azt a javaslatot, amely értelmében a NATO az eddigieknél nagyobb szerepet vállalna az ukrajnai háborúban.
Az egykori holland miniszterelnök kinevezését csak Magyarország ellenzi. A tagállamoknak konszenzussal kell dönteniük az új főtitkár kinevezéséről.
Radoslaw Sikorski felidézte, hogy Trump már a háború kitörése előtt is küldött tankelhárító rakétákat Ukrajnának.
