Hivatalosan is törvényben kényszeríti az Egyesült Államok a kínai ByteDance-et, hogy egy éven belül adja el a TikTokot egy amerikai vevőnek, különben betiltják a közösségi oldalt. A társaság alkotmányellenesnek nevezte a törvényt, és perre megy miatta.
A kormánypropaganda eddig csak szavakban hazaárulózott. „Közönségigényre” hivatkozva azonban nemsokára jöhet a vonatkozó büntetési tényállás aktualizálása és az ellenzéki politikusokkal, a sajtó munkatársaival való példastatuálás. Dobszay János és Riba István cikke.
Miközben a kormány „migránsgettók” rémével hergel, vendégmunkásgettók felállítására kötelezné a külföldieket dolgoztató beruházókat. A tehetős külföldiek viszont szabadon járkálhatnak, ha beszállnak a miniszterelnöki vő valamelyik ingatlanalapjába.
Az Alkotmánybíróság szerint a közérdek bizonyos esetekben fontosabb, mint az egyén érdeke, aki meg akarja tudni, hogy mi a baj vele.
Elővette a Varga Judit vezette igazságügyi tárca a kormányzati aduász indokot és a titkosításra hivatkozva nem adja meg, hogy hány nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtést engedélyeztek. Eddig arra hivatkoztak, hogy az engedélyekét nem, csak a kérelmek számát tartják nyilván, de ezzel nemcsak bolondot csináltak magukból, hanem kiderült, hogy még csak nem is igaz.
A férfit továbbra is nemzetbiztonsági kockázatként kezelik a hatóságok.
Montana döntéshozói elfogadták azt a törvényjavaslatot, ami lehetővé teszi, hogy a kínai ByteDance által üzemeltetett TikTokot betiltsák az államban.
Kár volt idáig engedni az oroszokat – mondta a hvg360-nak adott interjúban Buda Péter nemzetbiztonsági elemző és külpolitikai szakértő, volt nemzetbiztonsági főtiszt, aki jelenleg a nemzetközi kapcsolatok posztgraduális képzéseiről ismert genfi Graduate Institute munkatársa. A jelenlegi világrenddel és nemzetközi rendszerrel ellenséges szereplők nem mondtak le a Nyugat „összeomlásáról", az alkalmas pillanatot várják, mikor gyorsíthatnak a folyamaton. De vajon tudnak bármit kínálni helyette?
Van, aki rögtön két rendfokozatot is ugorhatott a titkosszolgálatokat felügyelő miniszter előterjesztésére.
Végül Rogán Antal is bekerült a „különös hatáskörű politikai döntéshozó fórumba”.
A döntés ellen a kutatók tiltakoznak. Azt állítják, hogy ezek a dokumentumok nem jelentenek veszélyt Románia nemzetbiztonságára.
Helyet kell csinálni a Völner-ügyben is eljáró, de a kormányalakítás után „kicsontozott” Nemzeti Védelmi Szolgálat embereinek – ez állhat a Nemzeti Nyomozó Irodán belüli vezetőváltás mögött.
Gyakorlati haszna ugyan nincs, az Igazságügyi Minisztérium mégis felvállalja annak kockázatát, hogy bolondot csinál magából. A nemzetbiztonsági célú titkos megfigyelések ügyében ugyanis legújabban azt állítják, hogy az adatok, amelyeket éveken át közöltek, tulajdonképpen nem is azt takarják, amit állítottak róluk.
Az ukrajnai háború miatt az új kormány egyik első intézkedéseként életbe léptetett veszélyhelyzetben különös jelentőséggel bír a militáns elnevezéssel létrehozott új kormányzati politikai döntéshozó fórum, a Védelmi Tanács. Ez a kormány mellett eddig működő Nemzetbiztonsági Kabinet helyébe lép, elnöke viszont már nem a belügyminiszter, hanem Orbán Viktor, ráadásul jog- és hatásköre is jelentősen bővül, de furcsa módon Rogán Antal nem tagja.
Halász János szerint halaszthatatlan feladataik adódtak.
A HVG információi szerint a titkosszolgálatok és több minisztérium vétója eredményezte, hogy az állami távközlési hálózatokat is üzemeltető MVM Net egyelőre nem került magánkézbe. A végső vevő a 4iG informatikai cég lenne.
A „belső ellenség elleni harc” 1990 előtt a titkosszolgálatok egyik legfontosabb feladata volt. Kövér László ma felmelegítené e hagyományt.
Nem az a legérdekesebb Kövér László titkosszolgálati vezetők előtt tartott beszédében, amit az ellenzékről mondott, hanem az, amit manapság a titkosszolgálatok világáról, a nemzetbiztonsági kihívásokról vall. És azok a dolgok, amelyekről említést sem tett. Vélemény.
