Leállt a Magyarországra is szállító orosz gázolajvezeték ukrajnai szakaszának működése. Nem kell aggódni, földgáz továbbra is jön, ám nehéz elvonatkoztatni a vezeték leállását a jelenlegi ukrán-orosz konfliktustól. Több érvet és magyarázatot is fel lehet hozni a mellett, hogy tényleg elzárnák az oroszok a földgázt, és a mellett is, hogy nem, ám az idő úgy fest, inkább nekik dolgozik, és Vlagyimir Putyin előbb vagy utóbb, de tényleg ráteszi a kezét a gázcsapokra.
Görögország kormánya most épp azon vitázik az ország nemzetközi hitelezőivel, hogy mi nevezhető friss tejnek. Az országot hitelező trojka ki szeretné tágítani az időtartamot, amíg egy doboz tej frissnek nevezhető, ezzel azonban megugorhatna az importtermékek aránya. A kormánykoalíció képviselőinek egy csoportja megtorpedózná a hitelezők kérését, ezzel pedig veszélybe sodorhatják az ország számára biztosított pénzügyi segélycsomag újabb, 10 milliárd eurós részletének elutalását.
A jegybank szerint csak fikció az az üzleti ebéd, amelyen Matolcsy György kiszivárogtatta a Goldman Sachsnak, hogy a kormány az IMF-hez fordul. Matolcsy munkatársa szerint az ebéd megtörtént, csak a kiszivárogtatás nem igaz. Egy londoni elemző viszont emlékszik arra, hogy volt szivárogtatás.
Devizaleértékelés, gázáremelés, adóemelés, kiadáscsökkentés, kötvénypiaci veszteségleírások, IMF-csomag vár az ukránokra. Csupa nehézség jön az ukránok számára.
Ukrajna a szakadék szélén táncol, és ha van is kiút, az pokolian nehéz lesz. Az egyik rossz verzió: államcsőd, gázháború Oroszországgal, kettészakadás, szélsőjobbos előretörés. A kevésbé rossz: a régi politikai elit konszolidációja, nyugati segély és hosszú éveken át tartó, fájdalmas reformok.
Saját megfogalmazásuk szerint is "ambíciózus, de reális" célt tűztek ki a világgazdasági kibocsátás 85 százalékát adó G20-csoport pénzügyminiszterei és jegybankelnökei a kétnapos ausztráliai tanácskozásuk végén, vasárnap kiadott zárónyilatkozatban: e szerint öt év múlva legalább két százalékkal nagyobb lesz az összesített hazai össztermékük (GDP), mint a jelenlegi várakozás.
Ismét új kormánya lesz Olaszországnak, bő két év alatt már a harmadik. A baloldal ifjú titánja, Matteo Renzi vinné keresztül a szakértők és a társadalom jelentős része által régóta szorgalmazott reformcsomagot, mellyel letörnék a rekordmagas munkanélküliséget és fenntartható növekedési pályára állítanák a gazdaságot. A kritikusok ugyanakkor óva intenek attól, hogy bárki is gyors reformokra számítson.
Baloldali EP-képviselők szerint az eurómilliárdokkal kisegített Ciprusnak és Portugáliának szinte esélye sem volt a saját mentőcsomagjának feltételeiről tárgyalnia, a pénzt nyújtó Európai Bizottság, Nemzetközi Valutaalap, Európai Központi Bank alkotta trojkát csak a deficit leszorítása érdekelte, a szociális hatások egyáltalán nem.
A kormányzati beruházások csökkentésén és a vállalati adók emelésén keresztüli kiigazítások vágják vissza leginkább a gazdasági növekedést, illetve a reálbéreket is – derül ki egy nemrég megjelent IMF-tanulmányból, ami a magyar gazdaságra kalibrált modell eredményeit ismerteti.
Hatalmas külkereskedelmi többletet halmoz fel Németország, a német export úgy fest, világverő. Ez több országnak és nemzetközi szervezetnek is egyre kevésbé tetszik, mivel szerintük hozzájárul az eurózóna egyensúlytalanságainak növekedéséhez. A németek szerint ugyanakkor azért van ekkora többlet, mert versenyképesek a német áruk, és a többi európai országnak is Németország példáját kellene követnie. Az viszont tény, hogy gyenge a német belső kereslet, és a bérek emelésére is szükség lehet. A német koalíciós tárgyalások ugyanakkor fordulatot hozhatnak ebben a tekintetben.
Kitálalt egy adóellenőr, tőzsdére ment a Twitter, elkezdték beszántani a kishantosi földeket, tanyafejlesztési támogatást kapott a Belváros és még a dohánybevételek is visszaestek, egy volt görög pénzügyminiszter pedig elfelejtette az adóját befizetni. Tippelje meg a tündérmese folytatását a hvg.hu-val!
Az IMF tanulmánya felveti a lehetőségét egy egyszeri, 10 százalékos vagyonadó kivetésének, a Harvard professzora ugyanakkor úgy látja, hogy ez az adónem több szempontból is csalóka.
A korábban kelta tigrisnek is becézett Írország decemberben kiléphet az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap nyújtott pénzügyi mentőháló védőszárnyai alól, és újra a piacokról finanszírozhatja magát. Az ország súlyos áldozatokat hozott pénzügyei rendbetételéért, de az apróbb lépésekben végigvitt konszolidáció kifizetődőnek bizonyult: újra növekszik a gazdaság és csökken a munkanélküliség.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) október 8-i World Economic Outlook kiadványában publikált, Magyarországra vonatkozó előrejelzései azt tanúsítják, hogy az IMF tévesen méri fel a magyar gazdaság teljesítményét – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.
A Fed lassuló pénzpumpájáról érkező hírektől igencsak megijedtek a feltörekvő piacok. Jól jönne egy nagyon erős szereplő, aki megígérné, hogy megment mindenkit, akit kell.
Lassult az orosz gazdasági növekedés augusztusban. Az orosz gazdaságfejlesztési minisztérium adatai szerint éves bázison 1,6 százalékkal bővült az orosz GDP augusztusban az egy hónappal korábbi 1,8 százalékos növekedéshez képest.
Görögország hat éve szenved a recessziótól, a nemzetközi (EU/IMF) hitelprogramok pedig csak mélyebbre taszították az országot. A német választások után elérkezhet az idő a csőd bejelentésére.
Államcsőd szélére sodródott Ukrajna: a kelet-európai állam gazdaságát recesszió fojtogatja, gyengül az ukrán fizetőeszköz, melynek védelmére a devizatartalékot is be kellett vetni. Az orosz támogatással megválasztott elnök összeveszett Oroszországgal, mert kész az EU-val társulási egyezményt aláírni. 2011-ben hazaküldték a Nemzetközi Valutaalapot, most visszahívnák, de az elvárt reformok végrehajtásáról igazából hallani sem akarnak.
A közhiedelemmel ellentétben a jegybankok pénzpumpája – vagyis a piacok köré volt védőburok – nem növeli, hanem csökkenti a spekulációt.
Nem kell pluszforrás az IMF-hitel idő előtti visszafizetéséhez, a lakossági eurókötvényekből és az év eleji dollárkötvényekből befolyt pénz elég lesz, hogy augusztus 12-én törlesszünk Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgató-helyettese szerint.
