Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az IMF közgazdászai felvetették az egyszeri, nettó vagyonra kivetett 10 százalékos adó ötletét, mellyel elegendő bevételre tehetnének szert az eladósodott európai országok ahhoz, hogy az adósságszintek visszatérjenek a válság előtti értékekhez. Már maga az ötlet is masszív felháborodást keltett a kontinensen, és az IMF is kézzel-lábbal cáfolt, Kenneth Rogoff, a Harvard közgazdász professzora szerint ugyanakkor teljes mértékben jogos a felvetés – írja a Pénzügyi Szemle Online blogja.
Kenneth Rogoff ugyanis hangsúlyozza, hogy a történelem során számtalanszor előfordult már – elsősorban háborúk és adósságválságok után –, hogy a pénzszűkével küzdő és végzetesen eladósodott államok egyszeri vagyonadót vetettek ki. Ezek az adók csakis akkor lehetnek "sikeresek", ha a kivetésük meglepetésszerű, vagyis képtelenség előre felkészülni, és a vagyont menekíteni, illetve elrejteni, továbbá a gazdaságpolitika hiteles, és az emberek elhiszik, hogy valóban egyszeri és megismételhetetlen az új adó. Ez a titka a sikernek, a gyorsaság és hitelesség.
A probléma épp itt van, hiába teljesül ugyanis papíron, hogy a nettó – vagyis hitelek nélkül számolt – vagyonra kivetett mindössze 10 százalék helyre tudja billenteni az államadósságot, a gyakorlatban a bevétel kevesebb, az adminisztratív költség pedig jóval több szokott lenni a papíron kikalkuláltnál. Rogoff hangsúlyozza, hogy nincs az a hatékonyság, mellyel teljesen váratlanul be lehetne vezetni az adót, egészen biztosan lesznek olyanok, akik átcsúsznak a résen.
Emellett a gazdaságpolitika sem lehet teljesen hiteles, vagyis az adó után az emberek már készülnek majd az újabb adóra, ami csökkenti a megtakarításokat és rontja a gazdaság hatékonyságát. Emellett itt van még az adminisztráció és a korrupció problémája, vagyis igen nehéz és költséges a társadalom minden egyes tagjának vagyonát megbecsülni – gond az is, hogy a vállalkozások értékét hogyan becsülje fel az állam –, ami visszaélésekhez vezethet. Végezetül, az államra jellemző, hogy ha hamar sok pénzhez jut, akár a GDP 8-10 százalékához, akkor a pénzek egy része "elfolyik", vagyis végső soron nem az államadósság törlesztésére fordítódik, hanem valami egészen másra. Ezzel együtt el kell ismerni, hogy a történelem során többször előfordultak már egyszeri vagyonadók, így bár nyilvánvalóan népszerűtlen, mégis jogos és megfontolandó az IMF felvetése.
