szerző:
Nagy Gergő

Leállt a Magyarországra is szállító orosz gázolajvezeték ukrajnai szakaszának működése. Nem kell aggódni, földgáz továbbra is jön, ám nehéz elvonatkoztatni a vezeték leállását a jelenlegi ukrán-orosz konfliktustól. Több érvet és magyarázatot is fel lehet hozni a mellett, hogy tényleg elzárnák az oroszok a földgázt, és a mellett is, hogy nem, ám az idő úgy fest, inkább nekik dolgozik, és Vlagyimir Putyin előbb vagy utóbb, de tényleg ráteszi a kezét a gázcsapokra.

Egy tulajdonjogi vita miatt az orosz Transznyefty nemrég leállította a Magyarországra is szállító gázolajvezeték ukrajnai szakaszának működését, így nem jut el orosz gázolaj sem Ukrajnába, sem Magyarországra. A Mol gyorsan igyekezett leszögezni, hogy a magyarországi olajtermék-ellátás biztonságára és folyamatosságára nincs hatással a Transznyefty intézkedése, és hogy a szóban forgó ellátási útvonal mindössze kiegészítő szerepet játszik bizonyos alapanyagok beszerzése terén.

A gázolajvezeték elzárása látszólag nincs kapcsolatban az orosz-ukrán konfliktussal, ezt állítja legalábbis a Transznyeft, ám a történteket nehéz elvonatkoztatni a két ország közötti jelenlegi igen feszült helyzettől. Az Ukrajnán keresztül érkező vezeték információink szerint tényleg nem bír kiemelt fontossággal a magyar olajcég számára, ám kedvező árai miatt ezek a szállítások mégis várhatóan megmaradtak. Ha kiesik ez a vezeték, akkor van alternatív beszerzési forrás, de azokon az útvonalakon keresztül minden bizonnyal csak drágábban tudnak majd kőolajszármazékot beszerezni a magyarok.

A gázolajvezeték mellett nagyobb probléma lehet az Ukrajnán keresztül érkező orosz földgáz visszafogása, az oroszok, köztük Vlagyimir Putyin államfő már többször is figyelmeztettek arra, hogy ha az ukránok nem tudják kifizetni több milliárd dollárra rúgó gázszámlájukat, úgy problémák lehetnek az európai gázszállításokkal. Az orosz földgázszállításokkal kapcsolatban Európának ugyanakkor már vannak rossz tapasztalatai: az utóbbi évtizedben többször is volt példa arra, hogy az ukránokkal való csörte miatt az oroszok egyszerűen elzárták a gázcsapokat a legnagyobb téli fagyok idején.

Az oroszok ezért nem zárnák el a gázt

A fő kérdés ugyanakkor az, hogy megérné-e most az oroszoknak elzárni a gázcsapokat. Bár Oroszország még mindig jelentős gázbeszállítója Európának – az EU gázfogyasztásának mintegy negyedét, körülbelül 160 milliárd köbmétert szerez be az oroszoktól – ám míg a legutóbbi, 2008-2009-es gázválság idején az európai szállítások döntő része Ukrajnán keresztül érkezett, az állam mint tranzitország szerepe mára már csökkent (de még mindig jelentős: az exportált gáz fele még Ukrajnán keresztül érkezett tavaly). Például úgy, hogy 2011-ben átadták a Németországot Oroszországgal a Balti-tenger fenekén összekötő gázvezetéket, az Északi Áramlatot, így a nyugatra, elsősorban Németországba irányuló földgáz elkerüli az ukránokat.

Európa szeme a Gazpromra szegeződik
©

Az ukránok szerepének csökkenése mellett nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy az oroszok most igen nehéz helyzetbe lavírozták magukat. Már eddig is jelentős arcvesztést szenvedtek el a nyugati államoknál a Krím bekebelezésével – a krímiek támogató népszavazásáról ki is derült, hogy minden bizonnyal erősen meg lett kozmetikázva –, ráadásul az orosz gazdaság is megsínyli a félsziget befogadását, a nyugati szankciók következtében pedig menekül a tőke az országból.

Ráadásul még azt is érdemes számításba venni, hogy ha nem jön valami eget rengető lehűlés, akkor az oroszok gázfegyvere most nem is sülhetne el számukra túl jól: 2009-ben ugyanis télen zárták el a gázt, ráadásul nem egy enyhe tél volt, így nagy volt Európa gázfelhasználása is. Most viszont már melegebb az időjárás, ráadásul az európai gáztározókban az enyhe tél miatt több földgáz is maradt (a magyar tározók kivételek, erről később írunk). Ha kiesnének az orosz gázszállítások, akkor Európa az alacsonyabb igényeket egy darabig minden bizonnyal könnyebben ki tudná szolgálni.

Az oroszok másfelől pedig magukat lőnék lábon a gázcsapok elzárásával. Nem elég, hogy a valutabevételeik döntő része a szénhidrogének exportjából származik, az esetleg bennragadó gázt hosszabb távon nem tudják eltárolni, keletre pedig nincs nagyobb vezetékük. A kieső pénzek pedig azért is jöhetnének rosszul, mivel az orosz gazdaság rosszabb állapotban van most, mint az öt évvel ezelőtti ukrán-orosz gázvitánál. Jelentős tartalékaik vannak, de kétséges, hogy mennyire vállalná fel az orosz kormányzat az egyes elemzések szerint már így is idén recesszióba jutó gazdaság további mélyebbre lökését. Ha Ukrajnáért mindent bevállalnak, akkor ez még elképzelhető is lehet, ám az orosz polgárok hangulatára, pénztárcájának vastagságára is figyelnie kell Putyinéknak.

Ezért azonban valószínű, hogy elzárnák a gázt

Azt ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy az oroszok még mindig sokkal több pénzt szednek össze az olaj exportjából, mint a gáz kiviteléből. 2013-ban 173 milliárd dollár értékben exportáltak kőolajat, míg a földgáz exportjából 67 milliárd folyt be. Természetesen utóbbi sem elhanyagolható összeg, a Gazprom csúnyán meg is ütné magát, ha leállnának a gázszállítások, ám a többi orosz állami vállalat a cég segítségére tudna sietni adott esetben.

Vlagyimir Putyin orosz államfőnek lehet, hogy alig kell tennie valamit, Ukrajna pedig úgyis Oroszország érdekszférájában marad
©

Sokan mindeközben politikai kérdésnek tekintik az Ukrajnába irányuló gázcsapok elzárását, ám ha csak a gazdasági racionalitást nézzük, az oroszok úgy is jól érvelhetnek a csapok elzárásával. Bár egy ideig lélegzethez tudja juttatni az EU, illetve az IMF pénzügyi segítsége az ukránokat, de ha az oroszok azt látják, hogy az – időközben jelentősen megemelt – ukrán gázárat az EU kifizeti, akkor ők pusztán hátradőlhetnek, és nézhetik, ahogy folyik be a pénz a kasszába. Ebben a relációban az EU türelme a bizonytalanabb pont : az ukránok a jelenlegi körülményeket figyelembe véve a következő években sem tudják majd saját erőből kifizetni a gázszámlájukat, és kérdés, hogy Brüsszel meddig hajlandó tömni az ukránok zsebét. Ha vége szakadna az uniós türelemnek és pénzfolyamnak, akkor az oroszok akár azonnal el is zárhatják a gázt.

Azt is érdemes számításba venni, hogy míg 2009-ben egyértelmű volt, a csapok elzárása után az ukránok egyszer majd kifogynak a tartalékaikból, az illetékes kormánytag ekkor pedig felül a repülőre és elmegy Moszkvába egyezkedni a gázról, most nem ennyire világos a képlet. Az oroszok valószínűleg igyekeznek annyi pénzt kipumpálni Ukrajnából, amennyit csak tudnak – ezért is emelgetik folyamatosan a földgáz árát –, de a mostani feszült helyzet a krími és kelet-ukrajnai eseményeket figyelembe véve aligha csillapodik egyhamar. Egy több hónapig, netalán évekig elhúzódó konfliktusos időszakban – amikor ráadásul Ukrajna területén fegyveres harcok zajlanak – már nem lehet majd egykönnyen felülni egy repülőre és gyorsan megegyezni a gázárról.

Magyarországnak jó lenne felkészülnie

Magyarország még mindig a legsérülékenyebb, kelet-, délkelet-európai blokkban található, ám közvetlenül már kevesebb gázt vásárolunk a Gazpromtól, mint korábban. Bár tavaly az egy évvel korábbinál 13 százalékkal több gázt exportált Magyarországra a Gazprom, a 6 milliárd köbméteres mennyiség jelentősen elmarad a 2000-es évek közepén látott 9 milliárd körüli mennyiségtől. Magyarország eközben az utóbbi években több ország irányába is épített ki gázvezetékeket (Románia, Szlovákia) – a már meglévőek mellé: Ausztria, Horvátország, Szerbia –, és ha nem is az orosztól eltérő eredetű gázt tudunk beszerezni, ám nem közvetlenül a Gazpromtól kell földgázt vásárolnunk, ha beütne a ménkű Ukrajnában.

Ezek a vezetékek adott esetben szinte teljes egészében pótolni tudnák az Ukrajna felől kieső mennyiséget. Az Északi Áramlat átadásával nyugatról már nem csak csordogálhatna hazánkba a – szintén orosz – földgáz, ha erre lenne szükség, hanem az Ausztriából induló HAG vezetéken akár jöhetne éves szinten bő 4 milliárd köbméter is, a Romániából érkező gázvezetéken is több mint 4 milliárd köbméter jöhet 2016-ra, a szlovák vezetékről pedig még nem is beszéltünk. Ugyanakkor ha a környéken más országok sem kapnának orosz gázt, akkor nyilván ők is kevesebbet tudnának nekünk eladni vész esetén, így nem a vezetékek kapacitása, hanem a gáz forrása a szűk keresztmetszet.

Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök a magyar-szlovák gázvezetéket igazítja
©

Érdemes volna viszont a magyar kormánynak elgondolkodnia azon, hogy a gáztárolók töltöttségi szintjét ne októberre, hanem már korábbra emelje magasabb szintre: az MVM Földgáztároló honlapján elérhető adatok szerint május elején 13 százalékos volt a gáztárolók töltöttségi szintje – ez a korábbi években ennél jóval magasabb volt, tavaly és idén a rezsicsökkentés oltárán áldozták be az olcsóbban betárazott készleteket –, a betárazás tehát zajlik. Sajtóhírek szerint ugyanakkor a biztonsági földgázkészlet júliustól megemelt kerete sem lenne elegendő egy orosz-ukrán gázkrízis biztonságos kivédésére. A több gáz betárolása ugyanakkor további pénzekbe kerülne, a kormányzat pedig vélhetően nem akar, vagy nem tud további forrásokat szánni erre.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
900 ezer forint az a speciális kerekesszék, amivel segíteni lehetne egy súlyos sérült fiún

900 ezer forint az a speciális kerekesszék, amivel segíteni lehetne egy súlyos sérült fiún

Ez történt: megmérték, mennyit ér a Windows beépített, ingyenes vírusvédelme

Ez történt: megmérték, mennyit ér a Windows beépített, ingyenes vírusvédelme

"Egy cég nyerte a tenderek 90%-át" - még jobban kitálal a gyulai exfideszes

"Egy cég nyerte a tenderek 90%-át" - még jobban kitálal a gyulai exfideszes

Zsóri Dániel ollózása az év gólja lehet a FIFA-nál

Zsóri Dániel ollózása az év gólja lehet a FIFA-nál

Lánczi András, Stumpf István, Réthelyi Miklós is megkapta a Magyar Érdemrend kitüntetést

Lánczi András, Stumpf István, Réthelyi Miklós is megkapta a Magyar Érdemrend kitüntetést

Három gyerek is van a szajoli lovasbaleset sérültjei között

Három gyerek is van a szajoli lovasbaleset sérültjei között