A múlt héten forradalmi politikai fordulaton átesett Ukrajna legnagyobb problémája rövid távon az, hogy nincs pénze, és ha nem kap gyorsan valakitől, akkor csődbe fog menni. Kétféleképpen is csődbe mehet: vagy az államadósságát nem törleszti, hogy kifizethesse az orosz gázt és a többi importot, vagy a gázért nem fizet, hogy az államadósság megújítását folytathassa.

Ukrajnára mindkét oldalról folyamatos nyomás nehezedik: Oroszország felől a gázszámla-tartozások miatt, az ország finanszírozói felől pedig az esedékes államadósság-részletek miatt (a 2008-as IMF-hitel törlesztőrészlete is rövidesen lejár). Egyelőre kérdés, hogy a megalakuló kormány melyik oldal mellett köteleződik el. A jelenlegi bizonytalan helyzetben még Kelet-Ukrajna elszakadása is reális kockázat, vagy egy olyan állapot, amelyben az oroszok – 2007 és 2009 teléhez hasonlóan – ismét felfüggesztik az Ukrajnába, és rajta keresztül Európába irányuló orosz gázszállítást.

Sok pénz kellene

Ukrajnának idén nagyjából 8 milliárd dollárnyi külső adósságot kell visszafizetnie. Ez azonban csak a központi költségvetés adóssága, az állami vállalatok idén lejáró tartozásai miatt legalább 13 milliárd dollárra lenne szüksége az ukrán államnak 2014-ben. Ezen kívül 10 milliárd dollárra rúg az éves gázimport ára is.

A Majdan, a kijevi tüntetések központi helyszíne.

AFP / RIA Novosti / Andrey Stenin

“Az ukrán kincstárban nem maradt pénz, miközben az ország gazdasági helyzete katasztrofális, csőd előtti állapotban van” – mondta Olekszandr Turcsinov, ideiglenes államfő a parlamentben, az ideiglenes kormány megalakulása után. Hétfőn az ukrán pénzügyminisztérium azt közölte, hogy az erősen eladósodott országnak mintegy 35 milliárd dollár külső támogatásra van szüksége a következő két évben, és a segély első részletének egy-két héten belül meg kellene érkeznie.

A nagy kérdés, ki fog pénzt adni a rendkívül instabil, és gazdaságilag súlyos helyzetbe került országnak. Két lehetséges finanszírozó van. Az egyik az Európai Unió-Nemzetközi Valutaalap-USA nagyhatalmi csoport, a másik Oroszország.

Putyin hátat fordított

Az elmúlt években Oroszország finanszírozta Ukrajnát, és Viktor Janukovics tavaly ősszel vélhetően éppen azért vetette el, hogy aláírja az Európai Unióval a társulási és szabadkereskedelmi egyezményt, mert Oroszország olcsó gázt és 15 milliárd dollár segélyt ígért neki. A finanszírozás azonban a múlt héten kialakult helyzet miatt egyelőre a levegőben lóg, Oroszország ugyanis a múlt héten még Janukovicsnak jelezte, helyre kell állítania a rendet, vagy kockára teszi a támogatást.

Ukrajnában azóta fordulat következett be: az Európához való közeledést támogató erők győzelmével az orosz befolyás csökkent, ennek megfelelően a múlt pénteken elhalasztották annak a 2 milliárd dollár értékű ukrán államkötvénynek a kibocsátását, amit Oroszország vett volna meg a tavalyi segélymegállapodás értelmében. Oroszország vasárnap kijevi nagykövetét is hazarendelte, és azzal vádolja az ukrán ellenzéket, hogy megsértette a helyzet rendezésére összeállított megállapodást, amit pénteken írtak alá Viktor Janukoviccsal. Ennek alapján erősen kétséges, hogy a továbbiakban Ukrajna számíthat-e pénzre Putyintól. Ezt a dilemmát csak az fogja eldönteni, hogyan alakul a forradalom utáni politikai átrendeződés.

Fájdalmas reformokat kérhetnek a nyugatiak

Janukovics bukása és az új ideiglenes kormány megalakulása után az EU, az USA, és az IMF is jelezte, hogy kész a segítségnyújtásra. Február 23-án jelent meg a hír egy esetleges 20 milliárd eurós EU-segélycsomagról. Stefan Siebert német kormányszóvivő úgy nyilatkozott, Ukrajnának nemzetközi, az IMF-fel összehangolt segítségre van szüksége. Az IMF ügyvezető igazgatója, Christine Lagarde szerint a valutaalap kész segíteni Ukrajnán, “nem csak humanitárius, hanem üzleti okokból is”. A támogatást azonban csak bizonyos feltételekkel folyósítaná az unió: a megalakuló ukrán kormánynak egyértelműen bizonyítania kellene elkötelezettségét az EU felé, ami ismerve az ország politikai és gazdasági megosztottságát, egyáltalán nem tűnik könnyű feladatnak.

A nagy kérdőjel ott van, hogy az ukrán politikai elitet rá lehet-e egyáltalán kényszeríteni, hogy az EU-hoz közeledéssel együtt végrehajtsa azokat a fájdalmas lépéseket, amelyek az ország modernizálásához szükségesek. Komoly költségvetési kiigazításra van szükség, helyre kell állítani az ország folyó fizetési mérlegét, és például gázárakat kellene emelni, hogy megállítsák az ország eladósodását. Ezek csak a sürgős intézkedések, hosszú távon sem néz ki sok jó Ukrajnának, és ha el is kezdődnek a reformok, még hosszú évekig nehéz lesz ott megélni az emberek nagy részének (ami politikai szinten ugyancsak nehezen kontrollálható eseményekhez vezethet).

Az ukránok a gazdaság szerkezetét tekintve most körülbelül ott vannak, ahol mi 1991-ben – jellemezte az ország helyzetét egy külügyi szakértő. Vagyis a gazdaság szerkezete elavult és versenyképtelen (például jelentős súllyal szerepel benne a kohászat), és a külföldi tőke szinte egyáltalán nincs jelen.

Elszakadhat Kelet-Ukrajna?

Az ukrán helyzet egyelőre rendkívül bizonytalan, és az valószínűleg nem véletlen, hogy az orosz elnök egyik szócsövének tekintett orosz műsorban vasárnap este már úgy fogalmaztak, „Ukrajna egy lépésre van a szakadástól, és talán már át is lépte a polgárháború küszöbét".

A jelenlegi politikai események külügyi szakértők szerint arról szólnak, hogy Julia Timosenko volt ukrán miniszterelnök és az őt támogató régi elit „megpróbálja ellopni a forradalmat”. Nem véletlen, hogy Timosenko első számú bizalmasát, Olekszandr Turcsinovot múlt héten három napon belül a parlament megválasztotta házelnöknek, majd vasárnap ő lett az ideiglenes államfő is. Mint ahogyan az sem, hogy a volt elnök, Viktor Janukovics pártjából átállt képviselők az előző elithez tartozó Timosenko-féle garnitúrát támogatják.

Nagy kérdés azonban, hogy sikerül-e Timosenkóék kísérlete, és sikerül-e konszolidálni a helyzetet, vagy alulmaradnak az utcai összetűzések mögött álló, a politikai palettán szélsőjobbra eső ellenzéki erőkkel szemben. Most valószínűleg ezen múlik, hogy egyáltalán sikerül-e megállítani az elmúlt hónapokban elmérgesedett politikai válságot. A Timosenko-féle politikai erő külügyi szakértők szerint elfogadható az oroszoknak és az ország gazdagabb, Oroszországhoz húzó kelet-ukrajnai elitjének is.

Ha Timosenkóék alulmaradnak, akkor az ukrán válság tovább súlyosbodhat, és felvetődik annak kockázata is, hogy növekszik az ország Európa-párti nyugati fele és Oroszország-párti keleti fele közötti, jelenleg is komoly feszültség.

Még elzárhatják a gázcsapot is

A politikai és pénzügyi bizonytalanságok miatt egyelőre komoly kockázatot jelent az is, hogy Oroszország felfüggeszti az Ukrajnába irányuló gázszállítást. A helyzet még nem tart itt, de egy nem törlesztés, vagy egy Oroszország érdekeit sértő politikai változás esetén könnyen előfordulhat.

Ha az ukránok felhagynak az orosz gáz árának törlesztésével, már csak Oroszország rugalmasságán múlik, mi lesz a történet folytatása. Az ukrán gázrendszer sajátossága, hogy az oroszoknak Európa több országát is le kell kapcsolniuk a gázvezetékről, ha Ukrajnának el akarják zárni a gázcsapot. Az Európa nagy részébe irányuló orosz gáz ugyanis Ukrajnán, a Testvériség vezetéken keresztül halad, és az oroszok nem tudják megakadályozni, hogy az ukránok kivegyék a részüket belőle, csak ha lezárják az egész vezetéket.

Nyárig biztosan ki tudjuk húzni

Ha ki is pattanna egy ilyen konfliktus, a krízis nem lenne már olyan súlyos Európa számára, mint a 2009 eleji ukrán-orosz gázvita volt. Azóta ugyanis megépült az Oroszországot és Németországot összekötő Északi Áramlat vezeték, amely a kontinens nyugati felét elláthatja gázzal. Ilyen esetben az Északi Áramlaton keresztül érkező gázból még Magyarországra is juthatna, az országot Nyugat Európával összekötő, Ausztriából érkező HAG-vezetéken keresztül. Ez azt jelenti, hogy Magyarország tavaszig és nyáron biztosan kihúzza, ha kitör az újabb orosz-ukrán gázvita.

A HAG vezetéken éves szinten 4,5 milliárd köbméter gáz érkezhet, és további 2 milliárd köbmétert termelünk belföldön. Ehhez jönnek még a tartalékaink. Földgázból 651,9 millió köbméteren áll jelenleg a biztonsági készlet – ez az MMBF Földgáztároló Zrt. szőregi tárolójában található –, a kereskedelmi készletekkel együtt pedig – amelyek a Magyar Földgáztároló Zrt. négy, az E.On-tól megvásárolt tárolójában vannak – 1,4 milliárd köbméter van a tárolókban a február 20-i állapot szerint. Ez az 1,4 milliárd köbméter mintegy kéthavi átlagfogyasztásnak felel meg – írta a napi.hu kérdésére a Magyar Szénhidrogén Készletezési Szövetség.

Ugyanígy nem lesz gond rövid távon az Oroszországból érkező üzemanyagok kiesésével sem. Jelenleg 491,2 ezer tonna kőolajat, 437,5 ezer tonna gázolajat és 225,4 ezer tonna 95-ös benzint tárolnak a szövetség tagjainak létesítményeiben. Ez kőolajból és kőolajtermékekből 104 napos tartaléknak felel meg, ami meghaladja a törvényileg előírt szintet.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!