Felgyógyultak a Covidból, helyette jött a szorongás és az álmatlanság
Egyre több egykori koronavírus-fertőzött számol be neurológiai tünetekről hónapokkal azután is, hogy gyógyultnak nyilvánították. Nemzetközi kutatások szerint a jelenség a fertőzöttek harmadát is érintheti, sokan vannak, akik fél évvel a betegség után sem tudnak visszatérni normális életükhöz. A jelenséget a magyarországi poszt-Covid-ambulanciákon is észlelik.
„Hajnali 3 körül felébredek, utána gyakran reggelig nyitott szemmel fekszem, jobb esetben is csak sorozatokat tudok nézni, esetleg olvasok, vagy mással foglalom el magam. Ha szerencsém van, akkor talán egy órára még vissza tudok aludni. Utána pedig sokszor egész nap a sírás határán vagyok a fáradtságtól, és éjjel kezdődik minden elölről.”
A harmincas éveiben járó Dia hónapok óta küzd az álmatlansággal, tünetei pedig egész pontosan akkor kezdődtek, amikor szeptemberben elkapta a koronavírust. A lánynak szerencsére nem voltak súlyosak a tünetei, még be sem lázasodott. Hiába lett azonban két hét elteltével negatív a tesztje, a fertőzés utóhatásai azóta is kísértik.
„Az álmatlanság mellett a koncentrációképességem is sokat romlott, sőt memóriaproblémákkal is küzdök, melyek a tanulmányaimra is rossz hatással vannak. Már az is eszembe jutott, hogyan fogom így letenni a vizsgáimat” – mondta a fiatal nő, aki végül úgy döntött, felkeres egy orvost, és kivizsgáltatja magát.
Hasonló tünetekkel küzd a negyvenes évei elején járó Dávid is, aki tavaly szeptemberben lett covidos, vagyis már több mint egy éve tartanak problémái. Diához hasonlóan a koronavírus-fertőzés nála sem okozott súlyos tüneteket, ami azonban utána következett, már sokkal jobban megviselte. „Már a betegségem alatt is azt tapasztaltam, hogy nehezebben alszom, majd a szaglásom és az ízlésem is elment. Utóbbi szerencsére néhány hónap múlva visszajött, az álmatlansággal azonban azóta is küzdök” – mondta.
Dávid azért is találja ennyi idő után furcsának a történteket, mert nem kávézik, nem él egészségtelenül, és igyekszik sokat sportolni is, de tavaly óta gyakorlatilag nem emlékszik olyan napra, amikor rendesen kialudta volna magát.
„Vagy nehezen alszom el, vagy sokkal hamarabb ébredek, mint szeretném, ez teljesen változó. Sajnos az álmatlanságom a munkámra is hatással van, hiszen állandóan fáradt vagyok, sokkal nehezebben koncentrálok, és nem tudok úgy odafigyelni, mint kellene” – mondta.
Rosszabb, mint gondolták
Dia és Dávid története nem egyedi. Arról, hogy a Covid–19 hosszú távon neurológiai problémákat, ezen belül is szorongást, depressziót, pánikrohamokat vagy álmatlanságot okozhat, régóta cikkeznek tudományos szaklapok. A jelenség a kutatókat nem érte teljesen váratlanul, a koronavírusokról már korábban is bebizonyították, hogy hatással vannak az idegrendszerre. A SARS és a MERS járvány után sokan számoltak be neurológiai tünetekről, a jelenség azonban akkor még csak a tudományos szaklapokban tűnt fel.
A Covid–19-járvány ezt is megváltoztatta: egyre több orvos figyelt fel arra, hogy pácienseinél hetekkel, néha hónapokkal a fertőzés után is maradnak tünetek, mára pedig már több százezer emberen végzett kutatások bizonyítják a "hosszú Covid" szindróma létezését. Az első nagyobb vizsgálatok már tavaly nyáron kimutatták, hogy három hónappal a fertőzés után jelentősen csökkenhetnek a kognitív funkciók, megnő a hangulatzavar és a szorongás előfordulása. Arra azonban még egy évet kellett várni, hogy kiderüljön, a jelenség elterjedtebb a vártnál, és az esetek ötödében fél évnél tovább is eltarthat.
A Medical News című brit orvosi lapban például egy családorvos számolt be arról, hogy poszt-Covid tünetei miatt az elmúlt 18 hónapban nem tudott visszamenni dolgozni. A nő még egy Vuhanból hazatért betegétől kapta el a koronavírus alfa variánsát.
„A kognitív funkcióim jelentősen romlottak, olyan, mintha köd ülne az agyamon. Nem tudok koncentrálni, vagy egyszerre több dologra odafigyelni. Könnyen elveszítem a beszélgetések fonalát, és memóriazavarom van” – magyarázta, ennyi idő után miért nem mer visszatérni még mindig rendelőbe.
A világhírű orvosi szaklapban, a The Lancetben idén áprilisban jelent meg egy tanulmány, amely több mint 230 ezer egykori Covid-fertőzött betegútját követte végig. A kutatók a fertőzés után eltelt hat hónapban összesen 14 különböző neurológiai és pszichiátriai tünetet azonosítottak, köztük a leggyakrabban a hangulatzavarokat, szorongást, álmatlanságot – és szerhasználatot.
A kutatás szerint az összes vizsgált ember 34 százalékánál jelentkeztek neurológiai tünetek, 24 százalék szorongásra, 13,5 százalék hangulatzavarokra és 5,4 százalék álmatlanságra panaszkodott. Ez azt jelenti, hogy a negyedmillió igazolt Covid-fertőzöttből több mint 12 ezer fél év elteltével sem tudott rendesen aludni, 60 ezren pedig szorongásos tünetekről számoltak be.
Tele a magyar ambulanciák
Mivel Magyarországon a koronavírus első hulláma – főleg a jelenlegi helyzethez képest – nagyon kevés megbetegedéssel járt, a hazai orvosok csak az év elején kezdtek felfigyelni az egyre növekvő poszt-Covid-esetszámra. Ma már az országban több poszt-Covid-ambulancia is működik, de amikor az első betegek megjelentek, a magyar neurológusok és pszichiáterek is csak a megérzéseikre hagyatkozhattak.
Csapó Krisztina neurológus először idén februárban, magánrendelésén figyelt fel a szorongással, pánikkal, alvászavarral érkező betegek növekvő számára.
„Egy nap 2-3 páciens is érkezett, és amikor egy hét alatt már 7-8 ilyen esetem volt, gyanút fogtam, és elkezdtem tőlük megkérdezni, nem voltak-e covidosok. Hamar kiderült, hogy mindenkinél igazolták a vírust, jellemzően néhány hónappal korábban” – számolt be a kezdetekről az InspiroMed Alvásklinika neurológus és alvásmedicina szakértő főorvosa.
A betegekben az is közös volt, hogy egyikük sem került kórházba, mindannyian viszonylag enyhe tünetekkel vészelték át a fertőzést. Majd ahogy múlt az idő, úgy lettek egyre többen a klinikán.
„Nem sokkal később létrehoztuk a Debreceni Egyetemen a poszt-Covid-ambulanciánkat, ahova a legtöbb beteg az íz- és szaglásérzékelés változásával érkezett, de rögtön utánuk következtek a neurológiai tünetek: depresszió, szorongás, pánikroham, álmatlanság, és alvászavar több formája is” – sorolta Csapó Krisztina.
Az ambulancián egy idő után azt is észrevették, hogy általában azok a tünetek erősödtek fel, amelyek már korábban is szerepeltek a beteg kórtörténetében. Vagyis ha valaki akár tíz évvel korábban szenvedett már álmatlanságtól, vagy szorongásos tünetei voltak, akkor ezeket hozta elő újra a Covid. Emellett a tünetek között gyakran megjelent a teljesen megmagyarázhatatlan fáradtság is. „Volt olyan 30 éves páciensem, aki korábban tele volt energiával, most pedig attól elfárad, ha arrébb rak egy virágcserepet. Egy huszonéves, korábban szintén makkegészséges betegemnek pedig a Covid óta olyan izomfájdalmai vannak, hogy az ágyból alig tud kikelni” – mondta.
Csapó Krisztina szerint egy nemzetközi vizsgálat azt mutatta ki, hogy a betegek 20 százalékánál hat hónap elteltével is fennállnak a tünetek, az Egyesült Államokban pedig a koronavírus-járvány kezdete óta háromszorosára nőtt a depressziós esetek előfordulásának száma. Ennek azonban nem csak a poszt-Covid tünetegyüttes lehet az oka, az elszigeteltség, a korlátozott társasági élet és a távoli munkavégzés ugyanúgy rossz hatással lehet az emberek mentális egészségére.
Csapó Krisztina szintén kiemelte, hogy hasonló jelenséget figyeltek meg korábban a SARS és a MERS vírusok esetében is, ettől függetlenül azonban az orvostudomány még mindig nem tudja a választ arra, hogy pontosan mi okozza a fentiekhez hasonló poszt-Covid-tüneteket.
„Minden alkalommal elküldjük a betegeket műszeres vizsgálatokra, de sokszor azt látjuk, hogy amikor visszajönnek az eredményekkel, a tünetek még mindig változatlanok. Ráadásul az én praxisomban minden esetben negatív leletek születtek, semmilyen szervi elváltozást nem találtunk” – tette hozzá.
Mivel a kutatómunka még mindig folyik, a szakemberek jelenleg csak a már létező gyógyszerekkel tudnak tüneti kezelést alkalmazni, kifejezetten poszt-Covid-tünetekre kifejlesztett szer még nem létezik. Ezek azonban nagyon sok embernél tudják enyhíteni a problémákat, ezért a szakember azt javasolja, hogy ha valaki hasonló tüneteket észlel magán, akkor mindenképpen érdemes neurológushoz, esetleg pszichiáterhez fordulni a gyógyulás érdekében.
„Azt már most látjuk, hogy az ízérzékelés és a szaglás javulására vannak hatékony tréningek, a szorongáson, depresszión, pánikrohamokon, sőt az álmatlanságon is jól lehet gyógyszerekkel segíteni” – tette hozzá Csapó Krisztina.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Könnyen lehet, hogy a poszt-Covid-szindróma népbetegség lesz
Bár enyhe tünetekkel megúszták a koronavírus-fertőzést, hat percig sem tudnak pihenés nélkül sétálni azok a gyerekek, akik megfordulnak a Semmelweis Egyetem long Covid-ambulanciáján. A fertőzés szövődményeivel felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt számolniuk kell, az ő rehabilitációjukra pedig az egész magyar egészségügyi rendszernek fel kell készülnie. Az ambulanciát létrehozó orvosokkal és egy neurológussal beszélgettünk arról, mi állhat a poszt-Covid-szindróma mögött.
Szaglástréninggel segítenek a poszt-covidosokon a Semmelweis Egyetemen
A koronavírus miatt sokaknak megváltozott vagy elveszett a szaglása. Az érintettek egy részének ez a fertőzést jelző első, esetenként egyetlen tünete, nagy számban vannak azonban olyanok is, akiknél a betegség után is megmarad a panasz. A Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikáján is megnőtt az ilyen problémával jelentkezők száma, nekik a poszt-Covid Szaglás Ambulancián igyekeznek segíteni.
