Ma már nem csak filmet „kölcsönözhetünk”, autót vagy lakást bérelhetünk online, hanem szinte bármilyen tevékenységet elintézhetünk okos alkalmazások vagy weboldalak segítségével. Lássuk, milyen területeken könnyíthetik meg az életünket az úgynevezett on-demand szolgáltatások.
Milyen kiadásokkal számolhatnak azok a tehetséges diákok, akik nem valamelyik magyar egyetemre felvételiznek, hanem külföldön – például Angliában, Németországban vagy Finnországban – szereznének diplomát? Hol van tandíj, és hol nincs? És hogyan lehet faragni a megélhetési költségeken? Utánajártunk.
Még csak pár hét telt el 2018-ból, de máris van olyan újévi fogadalma, amit nem tartott be? Mutatunk néhány trükköt, amivel ha mostantól nem is vesszük rá a rendszeres testedzésre, segítségükkel pénzügyi szempontból biztosan sikeresebb évet fog zárni, mint a tavalyi.
Sokszor bármennyire is szeretnénk megúszni a hétköznapi rutintevékenységeket, köztük a reggeli készülődést vagy a napi oda-vissza ingázást, ezekre korántsem kell kötelező rosszként, idegesítő időrablásként gondolnunk, sőt! – Márky Ádám mindfulness trénerrel beszélgettünk.
Bár mindössze két év alatt hét százalékot csökkent a nők és férfiak közti bérszakadék, és sokan, sokat tesznek azért, hogy az említett arány még jobb legyen, még messze vagyunk Magyarországon attól, hogy a fizetésekben is egyenlőség legyen.
Évente tízezreket ér baleset sportolás, autóvezetés, motorozás vagy éppen az esti séta közben, de sokan sérülnek meg saját otthonukban is. Melyek a leggyakoribb sérülések, mit érdemes betenni a nyaralásra összeállított elsősegélydobozba, és mit kell tennünk, ha éppen a mellettünk kerékpározó esik egy hatalmasat? Erről kérdeztük a szakorvost.
Gondolt már arra magas vérnyomástól szenvedő nagyszülő vagy lázas gyerek mellett virrasztva, milyen jól jönne a családban egy orvos, akitől bármikor segítséget lehet kérni? Jó hírünk van: létezik ilyen megoldás.
Miért iratkozik be valaki 71 évesen − ötven évvel első diplomája megszerzése után − az egyetemre? Hogyan lehet 83 évesen teljesen új, a korábbinál jóval izgalmasabb életet kezdeni, vagy 89 évesen maratonra készülni? Cikkünkből kiderül.
Empátia és gyógyulás helyett többnyire jogalkotói szigor és bürokrácia vár Magyarországon mindazokra, akiket megváltozott munkaképességűnek ítél egy bizottság. A megváltozott munkaképesség miatt járó állami pénzfolyósítás láttán pedig az érintettek arra is rádöbbenhetnek, hogy tényleg csak magukra számíthatnak.
Ezrek futják a félmaratont tavasszal és ősszel és újabb ezrek köröznek a Margit-szigeten azért, hogy fittek legyenek, kikapcsolódjanak, fogyjanak vagy versenyre készüljenek. Aki ezt tudatosan végzi, már nem elégszik meg a stopperórával, helyette okosalkalmazást vagy sportórát használ. Mutatunk néhány klassz megoldást.
Egy felelős ember bakancslistája nem nélkülözheti a nyugdíjas évekről való gondoskodást. Ám sokan nem értenek a befektetésekhez, másoknak pedig nincs idejük foglalkozni azzal, miben fialtassák a most elkölteni nem szándékozott, hanem alapvetően a nyugdíjas napjaikra félretett pénzt. Mindkét tábor számára van megoldás.
A felnőttkor kapujában az ember mindenre gondol, csak egy dologra nem: arra, hogy a kiszámíthatóbb jövőjéért félretegyen. Hiába kerül egyre gyakrabban a figyelem középpontjába, a fiatalok – talán érthető módon – nem hogy a nyugdíjas évekre, de még a középtávú céljaikhoz sem takarékoskodnak eleget. Elmondjuk, miért kellene mégis.
„Egyik problémájuk se legyen hosszabb életű, mint az új évi fogadalmaik” – válaszolta nevetve a híres amerikai komikus, Joey Adams, amikor arról kérdezték, mit tanácsol azoknak, akik minden év elején megfogadják, hogy új életet kezdenek.
Az utóbbi évtizedekben a rákbetegség úgy kísérti az emberiséget, mint hajdanán a világjárványok. De minél többet tudunk a működéséről, annál nagyobb esélye van a gyógyulásnak, ezért ha valaki érintetté válik, érdemes mielőbb tájékozódni, és nem feladni a küzdelmet, bármilyen rossznak tűnik is a helyzet.
Jelen gazdasági helyzetben semelyik korosztálynak nincsen könnyű dolga: az idősebb generációnak az alacsony nyugdíjakból kell boldogulnia, a fiataloknak pedig a túlterhelt munkaerőpiac kihívásaival kell megküzdenie; a legnagyobb teher azonban mégis e két korosztály között elhelyezkedő, úgynevezett szendvicsgeneráció és a némileg idősebb szenior szendvicsgeneráció vállát nyomja.
Tökéletes recept nincsen, itt van viszont 8 komoly és kevésbé komoly jó tanács, amit ha már fiatalkorban megfogadunk, később örömmel és büszkén tekintünk vissza ifjúkori önmagunkra.
Valóban a saját otthonunkban vagyunk a legnagyobb biztonságban? Az utóbbi 10 év statisztikai adataiból az derül ki, hogy közel háromszor annyi ember hal meg háztartási balesetekben, mint például az utakon. Különösen nagy veszélynek vannak kitéve a kisgyermekek, akik még nem képesek felmérni a veszélyforrásokat, így súlyos sérüléseket okozhatnak saját maguknak.
A mindennapok kihívásai és feladatai mellett olykor könnyen megfeledkezünk saját szellemi és fizikai jólétünkről. Testünk és lelkünk azonban nem hagyja ezt sokáig szó nélkül, előbb-utóbb jelezni fog: elfárad, meggyengül és megbetegszik. Hogy elébe menjünk a bajnak, fogadjunk meg néhány igazán egyszerű, apró trükköt, melyeket szinte észrevétlenül építhetünk be mindennapjainkba, így gondoskodva egy kiegyensúlyozott, nyugodt és minőségi jövőről.
Tudjuk, hogy lesznek a jövőben komolyabb egyszeri kiadásaink. De hogy készüljünk ezekre, ha azt sem tudjuk, pontosan mikor lesz szükség a pénzre? Ma már erre is van rugalmas és biztos pénzügyi megoldás.
Végre itt a szünidő—míg kamasz gyermekeink eufórikus állapotban tervezik nyári programjaikat, álmodoznak a rájuk váró kalandokról, utazásokról, addig nekünk, szülőknek, fejtörést okozhat, hogy miképpen gondoskodjunk tizenéves gyermekeink biztonságáról a nyári hónapokban is.
