Évente tízezreket ér baleset sportolás, autóvezetés, motorozás vagy éppen az esti séta közben, de sokan sérülnek meg saját otthonukban is. Melyek a leggyakoribb sérülések, mit érdemes betenni a nyaralásra összeállított elsősegélydobozba, és mit kell tennünk, ha éppen a mellettünk kerékpározó esik egy hatalmasat? Erről kérdeztük a szakorvost.
Nyaraláskor belelépünk egy kagylóba, elcsúszunk a strandpapucsunkban vagy kifordul a bokánk a szokásos reggeli futás közben − önmagában egyik sem komoly baleset, a teljes gyógyulás mégis hetekig tarthat. Pláne akkor, ha az enyhének tűnő, de hetekig fájdalmat okozó zúzódás miatt nem fordulunk azonnal orvoshoz.
Még a zebrán is a telefonunkat nyomkodjuk
Július, augusztus és szeptember − baleseti statisztikák szerint ez a három „legveszélyesebb” hónap. A Központi Statisztikai Hivatal(KSH) adatai szerint legalábbis évről évre ekkor történik a legtöbb közlekedési baleset, de a gyermekbalesetek száma is a tanév végével kezd emelkedni. Tavaly összesen 21 927-en szenvedtek közúti balesetet, és bár a legtöbben autójukkal ütköztek vagy sodródtak ki az útról, a KSH-adatok azt mutatják, a tavaszi-nyári hónapokban a motoros és a kerékpáros balesetek száma is nő. Sőt, gyalogosokat is meglepően gyakran ér kisebb-nagyobb baleset az utcán vagy az úttesten: 2016-ban például 2552 esetben történt gázolás.
Sok balesetet némi odafigyeléssel könnyű lenne megelőzni, legalábbis erre hívta fel a figyelmet egy 2016-os, hat európai fővárosban végzett kutatás, amely szerint a gyalogosok 17 százaléka rendszeresen telefonál, olvas e-mailt vagy ír sms-t sétálás közben. A 25 és 35 év közötti megkérdezettek 9,2 százaléka például üzeneteket szokott olvasni vagy írni, 6 százalékuk zenét hallgat, többen pedig egyszerre írnak üzenetet és telefonálnak headsettel. A 35 évnél idősebbeknél sem sokkal alacsonyabb ez az arány, a kutatás 35-45 éves résztvevőinek 7,5 százaléka, a 45-60 évesek 5,6 százaléka ír vagy olvas üzeneteket séta közben.
„A testünk teljesen védtelen egy közeledő autóval szemben, ezért nagyon komoly sérüléseket szerezhetünk” − mondja Dr. Börzsei-Knoll Veronika ortopéd traumatológus és lábsebész, az Emineo Egészségügyi és Baleseti Központ vezetője, aki szerint olyan triviális tényezők is okozhatnak kisebb baleseteket séta közben, mint például egy nem megfelelő lábbeli. „A közkedvelt flip-flop papucs például alkalmatlan egy hosszabb sétához vagy városnézéshez, hiszen nem tartja a lábat. Ilyen papucsban könnyen el lehet csúszni, nagy tömegben hátulról ráléphetnek a papucs sarokrészére, aminek esés lehet a vége”.
Nem kell ahhoz síelni, sziklát mászni, raftingolni vagy éppen snowboardozni, hogy bekövetkezzen a baj, a legegyszerűbb − a nyári hónapokban kifejezetten népszerű − mozgásformák, például futás vagy kerékpározás közben is könnyen megsérülhetünk. Főleg akkor, ha felkészületlenül kezdünk sportolni. „Sokan túlsúlyosan kezdenek el futni, betonon futnak, nem vesznek speciális futócipőt, nem kérik edző segítségét, mert úgy gondolják, futni mindenki tud. Pedig a futás helyes technikáját is meg kell tanulni” − sorolja a kezdő futók leggyakoribb hibáit a traumatológus, aki szerint legtöbbször a sarok és az Achilles-ín sérül meg, vagy kifordul a boka. „A kerékpáros balesetekben ezzel ellentétben leggyakrabban a csukló, a tenyér és a váll sérül, hiszen az esést a kezünkkel tompítjuk, de nagyon gyakori a kulcscsonttörés is” − magyarázza.
„Steril lapokat, betadine fertőtlenítőt, fáslit, jégzselét, nem szteroid gyulladáscsökkentő krémet vagy tapaszt, de ha valakinek gyakran beáll a dereka, és használ valamilyen nem szteroid gyulladáscsökkentő tablettát, azt is érdemes betenni a nyaralásra összeállított elsősegélydobozba” − sorolja a traumatológus. Mivel az autókban kötelező steril, elsősegély nyújtására alkalmas eszközökkel felszerelt dobozt tartani, ha út közben ér valakit kisebb baleset, azt is lehet használni.
De mi a teendő, ha komolyabb balesetnek vagyunk szemtanúi, például a mellettünk kerékpározó esik hatalmasat? A szakorvos szerint az első és legfontosabb teendő annak megállapítása, eszméleténél van-e a sérült. „Ha ordít a fájdalomtól, az bizonyos szempontból jó jel, hiszen nem vesztette el az eszméletét. Tegyünk fel neki két-három kérdést − például mi a neve, hol lakik, hány éves −, a válaszokból kiderül, mennyire van eszméleténél. Hívjunk mentőt, és amíg kiérnek, beszéltessük a sérültet” − tanácsolja.
Sportbalesetek: leggyakrabban a bokánk bánja
Rándulás és zúzódás − egy szakmai portál szerint ezek a leggyakoribb akut sportsérülések, a sportolás közben sérülést szenvedők több mint fele ilyen problémák miatt fordul orvoshoz: 14 százalékuk izom- és ínsérülés, 9 százalékuk törés, 7 százalékuk szalagszakadás, 6 százalékuk valamilyen seb, 2 százalékuk pedig ficam miatt kénytelen félbehagyni az edzést, a meccset vagy a szokásos reggeli kocogást. „A leggyakoribbak a bokatáji sérülések, enyhébb esetben csak egy rándulásról van szó, ilyenkor pár hét alatt rehabilitálódik a sérült terület. Szalagsérülés esetén már több idő, körülbelül másfél hónap kell a felépüléshez, csonttörésnél pedig minden attól függ, kell-e műteni. A gyógyulás akár több hónapig is tarthat” − mondja Dr. Börzsei-Knoll Veronika, hozzátéve: sportolás közben nem csak valamilyen hirtelen trauma okozhat sérülést, hanem a túlterhelés vagy a helytelen terhelés is, és a tévhitekkel ellentétben nem csak a hivatásos sportolók szembesülnek ilyen problémával.
Létra, kés, fűnyíró
Meglepő, de a legtöbb baleset mégsem sportolás vagy autóvezetés közben történik − az NN Biztosító 2016-os online kutatásában megkérdezettek 59 százalékát saját bevallása szerint otthon éri a legtöbb baleset. „Ezek inkább vágásos sérülések, például egy éles kerti szerszám vagy egy kés megsérti a kezünket, de gyakran kell ellátni olyanokat is, akik például a létráról estek le valamilyen házimunka végzése közben” − magyarázza a szakorvos. Előfordul, hogy egy-egy zúzódás hosszabb ideig okoz tüneteket, mint például egy törés, „azzal ugyanis azonnal orvoshoz fordulunk, míg egy zúzódást sokszor elbagatellizálunk, nem nézetjük meg orvossal, így nagyon sokáig elhúzódik a felépülés, hiszen nem kapunk azonnal megfelelő kezelést”.
„Steril lapokat, betadine fertőtlenítőt, fáslit, jégzselét, nem szteroid gyulladáscsökkentő krémet vagy tapaszt, de ha valakinek gyakran beáll a dereka, és használ valamilyen nem szteroid gyulladáscsökkentő tablettát, azt is érdemes betenni a nyaralásra összeállított elsősegélydobozba” − sorolja a traumatológus. Mivel az autókban kötelező steril, elsősegély nyújtására alkalmas eszközökkel felszerelt dobozt tartani, ha út közben ér valakit kisebb baleset, azt is lehet használni.
De mi a teendő, ha komolyabb balesetnek vagyunk szemtanúi, például a mellettünk kerékpározó esik hatalmasat? A szakorvos szerint az első és legfontosabb teendő annak megállapítása, eszméleténél van-e a sérült. „Ha ordít a fájdalomtól, az bizonyos szempontból jó jel, hiszen nem vesztette el az eszméletét. Tegyünk fel neki két-három kérdést − például mi a neve, hol lakik, hány éves −, a válaszokból kiderül, mennyire van eszméleténél. Hívjunk mentőt, és amíg kiérnek, beszéltessük a sérültet” − tanácsolja.
Tíz év populista önszabotálás után lépett a kormány, és mentőövet dobott a rezsicsökkentéssel elsorvasztott víziközműcégeknek. Ez még mindig nem elég ahhoz, hogy az újrainduló felújítások úgy javítsanak a hazai csőhálózaton, ahogy kéne.
A háború mellett harc folyik az élelmiszerért, és repedezik a klánok és a Hamász hallgatólagos paktuma.
Vihart kavart a Kneecap fellépése a Sziget Fesztiválon, a kormány után több mint 150 művész is azt követelte, hogy mondják le a koncertet.
Az influenszernek bíróság elé kellett állnia, de hozzászólása még a bírót is megnevettette.
