A most közzétett hivatalos becslés szerint a román GDP 2017-ben hét százalékkal nőtt (a magyar néggyel). Ezzel szomszédunk a kontinens legjobbjai közé tartozik, már ami a statisztika szerint kimutatott bővülést illeti. De azért vannak szkeptikus hangok.
Február közepéig 23 százalékkal nőtt éves szinten a lakások iránti kereslet. Már nincs nagy mozgástér az alkura.
A gazdaságkutató szerint a választások több gazdasági döntést is befolyásolnak.
Kétszámjegyű növekedésére lehet számítani az idén az új járművek magyarországi piacán a prémium autók szegmensében.
Megduplázódott a lakberendezők forgalma Budapesten az utóbbi két-három évben felpörgő lakáspiacnak köszönhetően.
Hiába a meglepően jó magyar növekedési adat, a régiónkhoz képest gyengébben teljesít a gazdaságunk.
Kedvezőek a növekedési mutatók az Európai Unió északnyugati és keleti tagállamaiban, ahol egyre inkább szakmunkáshiány mutatkozik – állapítja meg a német Deutsche Welle, mely összeállításában egy cseh cég példáján mutatja be: a munkaerőhiány komolyan akadályozza a fejlesztési terveket abban a Csehországban, ahol a legalacsonyabb a munkanélküliség az egész Európai Unióban – mindössze 2,7%.
Mindegyik banknál nőtt a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) folyósítási összege idén eddig a tavalyi év azonos időszakához hasonlítva.
2017 első három negyedévében 7981 új lakás épült, 52 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az építendő lakások száma 28 411, harmadával több a tavalyi I–III. negyedév adatainál.
Jelenleg Románia az Európai Unió leggyorsabban, évi 6 százalékkal növekvő gazdasága, ahol az ipari termelés idén több mint 8 százalékkal bővült – mondta Mihai Tudose román kormányfő az Egyesült Államok kereskedelmi minisztériuma által Bukarestben megrendezett Trade Winds befektetői fórumon.
Azzal, hogy a KSH a hazai össztermék, a GDP szokásos revíziója és egy módszertani változtatás során 2014-től mindhárom év növekedési számait megnövelte, alaposan feladta a leckét a gazdaságkutatóknak, hogy mit tippeljenek az idei esztendőre és a választási évre. A válasz: viszonylag gyors növekedést, de lanyhábbat, mint amit a kormány feltételez.
A lakások iránt kereslet felfutásával egy időben megszűnni látszik a „panelpara”, az idegenkedés ezektől az ingatlanoktól. Ez is elhangzott az építőiparról és lakáshelyzetről rendezett konferencián, Budapesten.
Mi történik velünk, ha néhány év múlva egészen más kamatszint lesz, mint most? Vajon ezután is a lejtőn nyomjuk a gázt, az emelkedőre pedig már nem jut üzemanyag?
A magyar gazdaság száguld a többi kelet-közép-európai gazdasággal együtt. De vajon meddig jut el?
Észak-Korea tavaly 3,9 százalékos gazdasági növekedést produkált, ez a legmagasabb mutató 1999 óta. Persze az adatot nem az észak-koreai kormány tette közzé, a titkolózó rezsim már régóta semmilyen statisztikát nem közöl.
Ennek oka a görögök gazdasági teljesítményének zuhanása, Magyarország növekedésével másokéhoz hasonlítva nincs mit büszkélkedni.
Márciusban a legnagyobb mértékben Romániában nőtt az ipari termelés, 2,6 százalékkal, nálunk 0,3 százalékkal.
Kisebb növekedést vár az Európai Bizottság, mint a magyar kormány, de a bűvös határt, ami felett prémiumot kapnak a nyugdíjasok, szerintük is sikerül elérni.
Magyarország ipari termelése éves összevetésben 1,6 százalékkal növekedett, havi összehasonlításban pedig 0,1 százalékkal csökkent az év első hónapjában.
Kis többségben vannak a magyar vezérigazgatók között, akik szerint javulni fog a gazdaságunk helyzete, a nemzetközi állapotokról pedig még rosszabb a véleményük.
