A Nature Communications folyóiratban publikált tanulmány közvetlen bizonyítékkal szolgál arra, hogy a jeholornis nevű krétakori ősmadarak a Földön olyan növények leveleit fogyasztották, amelyek már akkor virágokat növesztettek és növényi magjaikat gyümölcseikben tárolták.

A tudományos elmélet szerint a madarak kiemelkedően fontos szerepet játszottak a legnagyobb és legváltozatosabb növényi törzs, a 120 millió éve kifejlődött zárvatermők kialakulásában, amelybe a mai földi ökoszisztéma ismert élő növényeinek körülbelül 80 százaléka is tartozik.

A madarak és a magvas gyümölcsöket termő növények között mindig is szoros kölcsönhatás volt a beporzáson és a magvak terjesztésén, szétszórásán keresztül, de ritkák a krétakori evolúciós korszakból származó, a táplálkozási szokásaikról árulkodó kövületek.

150 millió éves ősmadár maradványaira bukkantak Németországban

A jura időszakban élt ősmadár fosszíliájára bukkantak paleontológusok Németországban. Ez a második eddig felfedezett röpképes ősmadár ebből a földtörténeti korszakból.

A Kínai Tudományos Akadémia (CAS) gerincesőslénytani és őslényantropológiai intézetének (IVPP) kutatóinak először sikerült fosszilis részecskéket, főleg szilícium-dioxidot, azaz kovát kivonniuk egy szinte teljesen ép madárcsontváz-kövület emésztőrendszeréből. A kutatók szerint a fosszilis részecskedarabkák nagyrészt magnólialevelekből származnak.

A tanulmány szerint az őskori madár fiatal példányának kövületét a Pekingtől 485 kilométerre északkeletre fekvő Csaojang közelében ásták ki, Liaoning tartomány nyugati térségében.

„A mostani felfedezés arra is rávilágít, hogyan kezdtek felszállni a madarak a fák ágaira, hogy kihasználják az ottani új ökológiai lehetőségeket” – fogalmazott Vu Jan, az IVPP kutatója, a tanulmány első számú szerzője.

50 millió évesek az Antarktiszon talált madárcsontok

Egy őskori madárcsalád gigászi, akár a 6,4 méteres szárnyfesztávolságot is elérő tagjainak eddig feltárt legrégebbi maradványaiként azonosítottak a kutatók néhány fosszíliát, amelyet még az 1980-as években fedeztek fel az Antarktiszon.

A publikáció szerint a jeholornis ősmadár csőrének alsó része nagyon hasonlít a ma is élő növényevő madarak, például a búbostyúk csőrének alsó részéhez, amely tovább erősíti a feltételezést, hogy a jeholornis a mai növényevő madarak közvetlen rokona.

„Felfedezésünk megerősíti a madarak és a zárvatermők közötti korai ökológiai kapcsolatra vonatkozó ismereteinket. Példa erre a magvas gyümölcsök fogyasztása, a magvak terjesztése és szétszórása, valamint a leggyakoribb és legegyszerűbb növényi részek: a növényi levelek táplálkozási célú felhasználása” – fogalmazott Vu.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.