Orosz tudósok szerint az eddig véltnél mintegy 120 millió évvel korábban, 280 évvel ezelőtt is éltek már pollennel borított rovarok a Földön.
Egy friss tanulmány eredményei nyomán az ökológusok megállapították, hogy a tőkés récék vándorlásuk során több száz kilométerre is képesek eljuttatni a magokat, noha korábban úgy vélték, ez legfeljebb néhány száz méter lehet.
A Föld és a lakás klímája szempontjából is hasznos, ha növények borítják a ház falát vagy tetejét – és ezt immár nem csak utólagos beültetéssel, felfuttatással, füvesítéssel lehet elérni.
Bár a zöld aktivisták teljes beborítást szerettek volna, a várható költségek miatt a kormány végül csak részlegeset írt bele a törvénybe.
Időnként nemcsak az emberek, hanem a növények is fájdalomcsillapító után nyúlnak. Az utóbbiak esetében aszpirinről van szó, amit saját maguk számára termelnek – derítették ki a Kaliforniai Egyetem kutatói.
A természetes ökoszisztéma a vártnál gyorsabban és érzékenyebben reagál a klímaváltozásra – ez derül ki a Nature folyóiratban megjelent tanulmányból, melyet társszerzőként Hubay Katalin, a debreceni Atommagkutató Intézet (Atomki) kutatója is jegyez. A régmúlt időkben lezajlott folyamatok jobb megértése alapján lehetővé válik a napjainkban zajló klímaváltozás hatásainak előrejelzése, és ennek alapján a kárenyhítési tervek elkészítése.
Emberi érdeklődés híján rengeteg növény tűnhet el a Földről, ami tovább gyengíti majd a természet ellenállóképességét a klímaváltozással szemben. A gyomnövények persze nagy túlélők, azok sokkal kevésbé fenyegetettek.
Világszerte mintegy 9200 fafaj várhat még a felfedezésre – állítja egy nemzetközi kutatócsoport az amerikai tudományos akadémia folyóiratában.
Több ötlet is van arra vonatkozóan, hogyan lehetne a sivatagi területeket zöld, élettel teli régiókká alakítani. Mazyar Etehadi egy különleges drónt tervezett, amely maga végzi a növénytelepítést.
A zajszennyezés hosszú távú kockázatot jelent a fák és más növények számára, a hatás pedig a zajforrás megszüntetése után is fennmaradhat – derül ki egy amerikai kutatásból.
Egyre kevesebb helyen nőhetnek szabadon a virágok, ami a beporzóik számára is végzetes lehet.
A virágos növények mindössze 7 százalékát érzékeli kéknek az emberi szem – állapította meg egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport, amely szerint a kék festékanyag előállításának nehézsége, valamint a beporzók színérzékelése is szerepet játszik a kék virágú növényfajok ritkaságában.
Kétmillió forintnál is drágábbra becsült növényeket próbált bevinni egy nő a szigorú szabályok ellenére Új-Zélandra, most ítélték el.
Magyar kutatók a korábbi elképzeléseket is magába foglaló környezetoptikai magyarázatot találtak arra, hogy a Nap égi mozgását már nem követő érett napraforgóvirágzat miért néz állandóan kelet felé.
Nemcsak egyes állatok, hanem egy Kínában gyűjtött gyógynövény is képes álcázni magát a megmenekülése érdekében.
Egy nemzetközi kutatás arra figyelmeztet, hogy a világon ötből két növényfaj eltűnőben van a környezetpusztítás miatt.
Négy különálló botanikai összeállítását digitalizálta és integrálta a távoktatásban is jól használható speciális adatbázissá a Debreceni Egyetem Növénytani Tanszéke. A több mint egy évtizedes munkának köszönhetően egy-egy növénynek a struktúrája, morfológiai metszete és mikroszkopikus fotója is elérhető a virtuális gyűjteményben.
Három, eddig ismeretlen havasi gombafűfélét is azonosítottak francia kutatók a közelmúltban az Alpok sziklás meredélyein. Ez érdekes lehetőségeket vet fel napjaink éghajlatváltozása kapcsán.
Két év alatt. A WWF szerint a páratlan régió veszélyben van.
A tudományos munkára készített robotok nem mindegyikének kell gyorsnak lennie. Néha az a legjobb, ha kifejezetten lassúak. Mint a lajhárok.
