Lágy hangokkal nehéz káromkodni. Ez a szó szoros, fonetikai értelmében értendő. A Londoni Egyetem két pszichológusa hangtani szempontból vizsgálta meg néhány egészen különböző nyelv (köztük a magyar) szitokszavait.
Mi számít magyarnak? – merül fel a kérdés az idegen szavak szótárai kapcsán, amelyek összeállítását a szerkesztő és a társadalom műveltsége éppúgy befolyásolhatja, mint a hétköznapi élet átalakulása, egy-egy új történelmi korszak vagy ideológiai áramlat.
Kettős honfoglalást vizionál Fehér Bence nyelvész, aki szerint egy VIII. századi csont tűtartóra karcolt felirat bizonyítaná, hogy magyarul beszélő nép lakott a Kárpát-medencében jóval a honfoglalás előtt. Mintha a Magyarságkutató Intézet kényszeresen keresné az új "tudományos" értelmezéseket.
Már negyvenmillió éve léteztek a beszéd alapkövei, az ember és a majom közös elődei is ismerték a komplex nyelvi szerkezetek bizonyos szabályait – állapította meg a Zürichi Egyetem (UZH) Összehasonlító Nyelvtudományi Intézete egy mesterséges nyelvtan segítségével.
Meghökkentő nyelvi furcsaságok hámozhatóak ki a most megjelenő, minden eddiginél részletesebb magyar nyelvtan angol betűtengeréből.
A rövid válasz: de. A hosszabb válasz a cikkben többek között egy népszerű városi legendáról szól.
Az MIT tudósai meghatározták, hogy melyek a világ legbefolyásosabb nyelvei. Az alapján határozták meg egy nyelv fontosságát, hogy a különféle médiumokon megjelenő szövegeit milyen széles körben fordították le más nyelvekre.
Nagy valószínűséggel Orbán Viktor az első az emberiség kultúrtörténetében, akinek gondolkodásában a dolgok ismerete a rossz látási viszonyokkal azonosul.
