szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Már negyvenmillió éve léteztek a beszéd alapkövei, az ember és a majom közös elődei is ismerték a komplex nyelvi szerkezetek bizonyos szabályait – állapította meg a Zürichi Egyetem (UZH) Összehasonlító Nyelvtudományi Intézete egy mesterséges nyelvtan segítségével.

Hogy a vizsgálat emberi és állati résztvevői számára ugyanazokat a feltételeket megteremtsék, a Simon Townsend, az UZH professzora által vezetett kutatócsoport egy mesterséges nyelvtant alkotott, melyben a mondatokat szavak helyett hangok alkotják. Ezután megtanították a segédnyelvet a résztvevőknek: a Zürichi Egyetemen fehérpamacsos selyemmajmoknak (Callithrix jacchus), a Texasi egyetemen csimpánzoknak, az Osnabrücki Egyetemen pedig embereknek – derül ki a Science Advances tudományos folyóiratban közölt tanulmányból.

Majmok a texasi csimpánzgondozó központban
University of Warwick

A nyelvfeldolgozáshoz szükséges egyik legfontosabb kognitív tulajdonságot vizsgálták: azt a képességet, amelynek segítségével egy mondaton belül a szavak kapcsolata akkor is érthető, ha azokat a szavakat más mondatrészek választják el egymástól. Ilyen akkor fordul elő, amikor egy vonatkozói mondatrész kerül az alany és a tárgy közé. Például: a kutya, amelyik megharapta a macskát, elszaladt. A kognitív töréspont a kutya és az elfutás közötti "nem szomszédos függőség" felismerésében rejlik.

Ez a majmoknak ugyanúgy sikerült, ahogy az embereknek – közölték a kutatók. Az alanyt jelző hangsor után a résztvevők várták az igét, függetlenül attól, mi volt közbeékelve.

A sikerességet hibás mondatokkal tesztelték: olyan hangkombinációkat játszottak le, melyek vétettek a tanult szabályok ellen. Ezekben az esetekben a selyemmajmok és a csimpánzok érzékelhetően idegesekké váltak, kétszer olyan hosszan kiáltoztak a hangszóróval, mint a szabályos mondatok esetén. Ez a kutatók szerint arra utalt, hogy az állatokat meglepte, hogy hibát vettek észre a nyelvtanban.

Tina és Martin a texasi csimpánzgondozó központban
University of Warwick

"Az eredmények szerint mindhárom faj képes a nem szomszédos függőségi viszonyt feldolgozni. A képesség tehát az emberszabásúak körében valószínűleg széles körben elterjedt" – véli Townsend. Ebből valószínűsítik a tudósok, hogy a nyelvnek ez a kulcsfontosságú jellemzője már az utolsó közös ősnél létezett. Mivel az újvilági majmok ága 40 millió éve vált el az emberek családfájától, ez a fontos kognitív képesség már sok millió évvel az emberi nyelv evolúciója előtt kialakulhatott.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!