Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Idén 0,2 százalékos gazdasági növekedést vár az Erste Bank, a pénzintézet közgazdászai legújabb gazdasági előrejelzésükben rontottak a kilátásokon a korábbi fél százalék körüli jóslatához képest. Az idei év lényegében nullás növekedését az év első három negyedéve határozta meg, 2025 utolsó három hónapja hozhat pozitív löketet az új termelőkapacitások beindulásával. Ellenben negatívum például a chiphiány, ami az új BMW-gyárat eleve visszafoghatja, reménykedni lehet, hogy a jövő évben ezen a téren javulás lesz.
Kötött pályán mozgunk, amit nagyban meghatároz, hogy mit csinál a német gazdaság, márpedig ott 3 éve stagnálás látszik – fogalmazott Nagy János, a bank makrogazdasági elemzője. A jövőre nézve sem különösebben vérmesek a várakozások, mivel a februárban hivatalba lépett új német kormány stabilizáló elképzelései nem valósultak meg, ami a magyar gazdaságra is kedvezőtlenül hat.
Az Erste szakértői ezzel együtt úgy számolnak, hogy jövőre 2 százalékkal bővülhet a magyar GDP.
Az elmúlt években is többször előfordult, hogy összességében kedvező előjelekkel indult egy év, majd a végére jelentősen csalatkozni kellett a kezdeti kilátáshoz képest, ezt ezúttal is érdemes fejben tartani
– mondta Nagy.
Jövőre kedvezőbb az összkép, 2 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság teljesítménye. A reálbérek várható emelkedésének és a kormányzat jóléti intézkedéseinek köszönhetően a háztartások fogyasztása továbbra is növelheti a bővülést. Nagy szerint a különböző bizalmi indikátorok nem állnak jól, és a beruházások is mélypontra kerültek. Ez egyben reményt is ad, hogy eljutott a magyar gazdaság a mélypontra, és innét csak felfelé vezethet az út. A munkaerőpiaci adatok ijedséget okoztak az év elején, mostanra stabilizálódott a helyzet, a bérdinamika is várakozáson felül alakult, ami szintén a jövő évre ható pozitívumok közé sorolható.
Az infláció jövőre 3,8 százalék lehet a 2025-re várt 4,5 százalék után, vagyis bekerül a mutató a jegybanki 3 százalékos célértékhez szabott plusz-mínusz egyszázalékos tűréssávba.
Jövő februárban akár 2 százalék alatt is lehet az inflációs ráta a kedvező folyamatok és a bázishatás miatt, de az borítékolható, hogy 3 százalék alatt lesz a mutató
– mondta Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető elemzője.
Ez az alacsony szint azonban várhatóan nem lesz fenntartható, a mesterséges korlátozások, mint amilyen az árrésstop, kivezetésével a második félévben lehet emelkedés, de ez se ígérkezik vészesnek. A kormányzati intézkedések kivezetése hozhat ugyan egy ugrást, ezzel együtt most az látszik, 2027-ben a célsávban stabilizálódhat a jegybanki döntéshozatal szempontjából központi fontosságú indikátor.
Az idei legfeltűnőbb gazdasági történet a forint árfolyama, illetve annak stabilizálódása volt
– tette hozzá Nyeste. Korábban megszokta mindenki a lassú, csúszó leértékelődési pályát, de most nem ez következett be. Év elején a vámháború miatt volt egy változékonyság, a második félévben viszont erősödik a forint, a külső egyensúlyi helyzet is támogató, amivel jövőre is maradhat a 385-ös euró–forint váltási érték.
Az árfolyam stabilitását nagyban támogatja a megváltozott jegybanki gyakorlat is, ami egy letisztultabb monetáris politikát jelent. Varga Mihály elnöklése alatt a Magyar Nemzeti Bank deklaráltan az inflációra figyel, és az alapkamattal reagál a folyamatokra, nem él a korábbi ciklusok kreatívabb, intervencionista gyakorlatával.
Nagyon bizonytalan a helyzet, most azt lehet valószínűsíteni, hogy 2026 vége felé lesz lehetőségük a jegybank döntéshozóinak, hogy elkezdjék csökkenteni a 6,5 százalékos alapkamatot. Nyeste kérdésünkre elmondta:
Az árrésstop kivezetésének hatása átmeneti lesz, az eddigi hasonló piacbefolyásoló kormányzati intézkedéseken is túlléptek a szereplők.
A jegybank leginkább a piaci szolgáltatásokra és az ipari termékekre figyel, amennyiben ezeken a területeken megfelelően alakulnak az árazási folyamatok, akkor lehet szó kamatcsökkentésről vagy legalább olyan iránymutatásról, hogy azt a piac el tudja kezdeni árazni. Ha be is indul, a közgazdász szerint óvatos és lassú csökkenésre kell számítani.
