A magyar gazdaság továbbra sem képes növekedési pályára állni, hiszen 2022 közepe óta a GDP volumene az akkori szint körül fluktuál – írta a friss GDP-adatokat kommentálva Virovácz Péter, az ING vezető elemzője.
A negyedéves bázisú növekedési mutatókkal kapcsolatban azt emelte ki, hogy leginkább az építőipar húzta fel a növekedést, miután a vártnál erősebb, 6 százalékos emelkedést mutatott, de az ipar is hozzájárult azzal, hogy csekély mértékben növekedett.
Kedvező hírként értékelte, hogy a háztartások fogyasztási kiadása ismét érdemben bővült. Ezt nagyban támogatta „a természetbeni társadalmi juttatások markáns emelkedése”, ugyanakkor azt is írja, hogy „a szigorú költségvetési kontroll képének továbbra is ellentmond, hogy a közösségi fogyasztás újfent jelentősen nőtt”.
A beruházások területén azonban kiábrándító a kép szerinte: az elmúlt 12 negyedévben ez tizenegy alkalommal zsugorodott, miközben rendkívüli mértékben nőtt a bruttó felhalmozás. A negyedéves bázison most mért több mint 10 százalékos növekmény két dologra utalhat:
- a vámháború miatt jelentősen megnőtt a készletezés, ami vissza is tükröződik az áruimport megugrásában;
- számos beruházás kerülhetett olyan fázisba, amelyet már hamarosan aktiválnak, így ezek egyelőre még csak a készletállományt növelik, és a következő negyedévekben sorolódhatnak át a beruházások sorára.
Meglepő az export visszaesése
Az elemző meglepőnek nevezte, hogy az export szűk két százalékkal zuhant az első negyedévhez képest, ami mögött a vámháború hatása sejthető, „az első negyedévre előrehozott export után a vámok életbe lépésével fékeződött a kiviteli aktivitás” – írta.
Az ágazatok éves bázisú növekedési mutatóit áttekintve arra jut, hogy
mára már a gazdaság egyik területe sem képes tartósan jelentős erőt képviselni, ami mindenképpen strukturális problémákat jelez.
Alacsony bázisról nőtt a fogyasztás
A felhasználási oldalon az éves bázisú indexekről megállapítja, hogy a belső kereslet rendkívüli mértékben nőtt a második negyedévben, ami mögött elsősorban bázishatások állnak.
A beruházási aktivitás 7 százalékos év/év visszaesése pedig összhangban van a költségvetési helyzettel, valamint a vállalatok csökkenő rendelésállománya és a bizonytalan növekedési kilátások okozta alacsony bizalmával. A nettó export négy egymást követően negyedévben is fékezte a gazdaság összteljesítményét. Ám amit a második negyedévben láttunk, arra legutóbb a Covid előtti időszakban volt példa, hiszen bő 3 százalékpontos volt a negatív hatás.
Lanyha bizalom
Az elemző szerint előre tekintve a magyar gazdaság legfontosabb gátja továbbra is a lanyha üzleti és fogyasztói bizalom, az ehhez vezető tényezőket így sorolta:
- a kiszámíthatatlan külső helyzet és a bizonytalan növekedési kilátás fékezi a beruházási aktivitást;
- a magasan ragadó infláció a megtakarításokat ösztönzi és nem a fogyasztást.
A kormányzati beavatkozások egyelőre tartós fordulatot nem tudtak hozni az üzleti és fogyasztói bizalom élénkítésében, bár magát a gazdasági növekedést segítik.
A választások előtt a vélhetően tovább erősödő közösségi fogyasztás hozhat további pozitív változást, ám ettől eltekintve gyenge a strukturális összkép
– állapította meg.
Továbbra se várjunk sokat az exporttól
A külső kereslet esetében sem számít gyors fordulatra, látva a német gazdaság hektikusságát és a francia belpolitikai bizonytalanságot. A német beruházási program és az uniós védelmi kiadások emelése pedig vélhetően csak 2026–2027-ben kezdi el éreztetni majd a pozitív hatását.
Mindezek fényében az ING Bank idén 0,7 százalékos GDP-növekedéssel kalkulál csupán. Azt korábban is jelezték, hogy irreális az 1 százalék feletti növekedési álom.
Ezt is csak a fogyasztás vezérli majd, miközben a beruházások az egymást követő harmadik évben foghatják vissza a gazdaság teljesítményét. Emellett a nettó export változása is jelentős negatív hatást fejt ki a gazdaságra.
Az ING elemzője mindezek alapján átlagosan 2,5-3,0 százalék közötti gazdasági növekedésre számít a következő két évben.
Ezt a tovább élénkülő fogyasztás és a lassan javuló beruházási dinamika segítheti, de hosszabb távon a tőkeállomány három éven át elmaradó növekedése és a demográfiai helyzet romlása egyre kevésbé teszi lehetővé, hogy a magyar gazdaság komolyabb egyensúlyvesztés nélkül legyen képes tartósan 3 százalék feletti tempóban bővülni.
Erste-elemző: A vártnak megfelelő a GDP-adat
A vártnak megfelelően alakult a GDP-adat Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője szerint. Ő a háztartások fogyasztásában látja a a növekedés hajtóerejét a felhasználási oldalról.
A beruházási fordulat azonban továbbra sem érkezett el
– írja, megállapítva, hogy azért legalább enyhült a visszaesés mértéke. Kitér a külkereskedelmi folyamatokra, amelyek összességében „elég jelentős mértékben, 3,4 százalékponttal visszafogták a gazdasági teljesítményt”.
Az Erste a friss adatok ismeretében kisebb mértékben tovább korrigálta lefelé a 2025-ös növekedési előrejelzését: a korábbi 0,8 százalékról 0,5 százalékra.
Óvatosságra intő szerinte, hogy az ipar rövid távú kilátásai továbbra sem igazán javulnak, és a nagy beruházások termőre fordulásának időszaka tovább késik. Részben emiatt nőnek a bizonytalanságok a munkaerőpiacon is.
Ennek ellenére a háztartások fogyasztásának növekedést támogató szerepe megmaradhat, és ez az elkövetkező negyedévekben – zömmel a kormányzati intézkedések nyomán – akár erősödhet is. Biztató jel lehet az augusztusi bizalmi indexek javulása is.
2026-ra továbbra is lát esélyt a pozitív fordulatra:
- egyrészt az EU és az USA között megszülető vámmegállapodás hatására enyhül a vámháború okozta bizonytalanság;
- a német gazdaság várt élénkülésével ismét nőhet a magyar exporttermékek iránti külső kereslet, ami elhozhatja a várva várt beruházási fordulatot is.
