A mai gyengülés a devizapiacon – és így a történelmi mélypont az euróval szemben – nem csak forintspecifikus, a globális piacokon sem túl jó a hangulat – mondta a hvg.hu érdeklődésére Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője. Ennek több oka is van: egyrészt bár Kínával sikerült megállapodnia az USA-nak, a kereskedelmi háborúk kora még nem járt le, másrészt a Kínából egyre több országot megfertőző koronavírus miatt is „kockázatkerülő üzemmódban” vannak a piacok.

Ez pedig nem szokott jól hatni a feltörekvő devizákra, így a forint mellett a lengyel zloty is gyengül – mondta Nyeste.

Ez egy normális folyamat a devizapiacon, hiszen amikor biztos lábakon áll a gazdaság, akkor sokan szeretnek a feltörekvő régiók devizáival kereskedni, mivel itt nagyobb hasznot lehet realizálni, mint például a viszonylag stabil árfolyamú dolláron vagy eurón, ám a bizonytalan időkben inkább menekítik innen a pénzüket, hiszen az esés is nagyobb lehet.

Persze vannak olyan magyar specifikus tényezők, amik a forint gyengülését segítik: laza a monetáris politika, alacsony az alapkamat, ami miatt más feltörekvő országok devizái vonzóbbak lehetnek a befektetőknek. „Azt viszont fontos látni, hogy az MNB-nek megvannak az eszközei arra, hogy visszaterelje a forintot a 330-335-ös sáv közé” – véli az Erste Bank szakértője, aki szerint a jegybank a devizaswap-tendereken keresztül jól tudja mikromenedzselni, hogyan alakuljon a likviditás a bankközi piacon.

A bankközi piac többletlikviditása pedig tovább csökkenhet a közeljövőben, hiszen a januári-februári devizakötvény-lejáratokat várhatóan forintforrásból fizeti vissza az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), illetve a folytatódó forintállampapír-kibocsátások szintén csökkentik a likviditást, és kivonják a forintot a bankközi piacról, ami konszolidációhoz vezethet, azaz megállíthatja forint esését.

Nyeste szerint leginkább ezeken a folyamatokon múlik, hogy várható-e további esés a forint árfolyamában, ám jelen állás szerint úgy látják, hogy a legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy a forint – igaz, meglehetősen széles sávban – megmarad a 335-ös euróárfolyam környékén.