Szlovéniában, a Bledi Stratégiai Fórumon az Európai Tanács elnökének bővítést szorgalmazó mondataival indult az uniós politikai szezon. Charles Michel 2030-as határidőt kitűző előadását csak szórványosan fogadta lelkesedés, kivétel ez alól a magyar kormány, amelynek 2030 túl messze van, a nyugat-balkáni államokat már holnap befogadná az EU-ba.
Várhelyi Olivér bővítési biztos a nyugat-balkáni országok, valamint Ukrajna, Grúzia és Moldova EU-s tagfelvételéről beszélt. Az oroszok kémkedéssel és szabotázzsal próbálják megbénítani az EBESZ-t. A nagyobbik lengyel kormánypárt elutasította, hogy elnöke az amerikai kézben lévő TVN 24 csatornán vitázzon az ellenzék vezérével, mondván, az elfogult a PiS ellenfelei irányába. A kínai gazdaság helyzetét elemzi Paul Krugman, Nobel-díjas közgazdász. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Magyarország jelentős szerepet játszik a jelenlegi zűrzavaros geopolitikai helyzetben: azzal, hogy összefogja a nyugat-balkáni oroszbarát erőket, saját hatalmát is kiépíti a térségben, írja Adelheid Wölfl, a bécsi lap szakírója.
A magas rangú uniós vezetők közül elsőként Charles Michel, az Európai Tanács elnöke jelölt meg konkrét időpontot az EU bővítésére. Ezzel párhuzamosan az uniós szerkezeti változásainak néhány elemét is felvillantotta – például azt, hogy a bővítéssel Magyarország elesik az uniós forrásoktól.
A szerbek és az albánok is felelősek a koszovói válság újbóli fellángolásáért, s ha a felek nem változtatnak politikájukon, az károsan befolyásolja az EU-hoz és az USA-hoz fűződő kapcsolataikat – véli Miroslav Lajcák volt szlovák külügyminiszter, az EU nyugat-balkáni régiót érintő kérdésekért felelős különleges képviselője.
A fideszes EP-képviselő az Indexnek beszélt a Nyugat-Balkán uniós integrációjának szükségességéről, Ursula von der Leyen értelmi képességeiről és az Európában várható jobboldali fordulatról is.
A miniszterelnök jó barátját, Aleksandar Vucic köztársasági elnököt látogatja meg, terítéken a béke, no meg a szerb- és nyugat-balkáni EU-integráció.
Csalódottan távoztak Brüsszelből a nyugat-balkáni államok vezetői, mert nem kapták meg azokat a garanciákat, amelyek tervezhetővé tennék európai integrációjukat. Továbbra is jelentős probléma, hogy Bulgária blokkolja Észak-Macedónia csatlakozását.
A külgazdasági és külügyminiszter a brüsszeli tárgyalások szünetében tartott sajtótájékoztatót.
Tizenkét nap telt el azóta, hogy az Európai Bizottság letette az asztalra az új szankciókat tartalmazó javaslatát.
Évértékelőjén az utóbbi idők militarista hangvételét folytatva beszélt külpolitikájáról Orbán Viktor, legalább akkora súlyt adva a geopolitikai kérdéseknek, mint a választási előkészületnek. Kiderült, hogyan folytatná harcát az Európai Unió ellen, amelynek egysége számára csak gazdaságilag fontos. Már kérdésekben két különböző világnézetű tömböt képzel el, amelyek közül a keleti vezetője Magyarországgal lehet. Ehhez a tervhez illeszkedik nyugat-balkáni politikája, mert uniós szövetségkeresésének kudarca után ott találhat olyanokat, akikkel növelheti meggyengült befolyását az EU-ban.
Az igazságszolgáltatás függetlensége, a hatalom koncentrációja, a politikai beavatkozás és a korrupció – ezek azok a területek, amelyre az EU hiába adott pénzt, a Nyugat-Balkánon nem történt jelentős előrelépés. Ezt állapította meg az Európai Számvevőszék.
A Boszniából való kiválást előkészítő boszniai szerbek vezetőjével szemben szabna ki az EU szankciókat, amit a magyar kormány előre megvétóz. Ugyanakkor Szijjártó Péter idén tavasszal még támogatta a büntetőintézkedések alkalmazását Bosznia-Hercegovina kapcsán. És felmerül a kérdés, miért támogatja Magyarország pénzzel is az oroszbarát Milorad Dodikot.
Kijózanító volt a vita: az észak- és nyugat-európai országok továbbra sem akarják az EU-bővítést - írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton a Facebook-oldalán az Európai Tanács e heti ülésein elhangzottakra reagálva.
Aláírták szerdán a montenegrói Telenor adásvételéről szóló szerződést a 4IG Nyrt. és az eddigi tulajdonos PPF Telecom Group vezetői. A magyar kormánynál jól fekvő 4iG Nyrt. ezzel Montenegró piacvezető telekommunikációs cégét szerezte meg.
Az Európai Unió komoly elvárásokat fogalmaz meg a tagjelölt országok felé, ugyanakkor egy közel harmincmilliárd eurós támogatási program mellett is elkötelezte magát. Azt azonban senki sem tudja megósolni, hogy az érintett hat ország mikor lehet az EU tagja.
Rendszeresen felmerül a nyugat-balkáni határok megváltoztatásának ötlete. Legutóbb állítólag Janez Jansa szlovén miniszterelnök kezdeményezte Bosznia felosztását és Nagy-Albánia létrehozását. Az érintettek tagadnak, az európai államok hivatalosan ellenzik a határok átszabását, de akadnak, akik támogatnák az ötletet.
Várhelyi Olivér uniós biztos külön köszönetet mondott a Pfizernek, az "EU legmegbízhatóbb beszállítójának".
Olyan súlyos a koronavírus-járvány terjedése, hogy bezárják az oktatási intézményeket és éjszaka kijárási tilalmat is rendelnek el.
Hetek óta stagnál a koronavírussal újonnan megfertőződtek napi száma a Nyugat-Balkánon.
