Érezve a növekvő elégedetlenséget a balkáni országok részéről, az uniós vezetők találkozóra hívták a hat nyugat-balkáni ország vezetőjét pár órával azt megelőzően, hogy Ukrajna és Moldova tagjelöltségéről döntenének.

A cél az volt, hogy megnyugtassák az érintett országokat és kifejezzék, hogy az ukrán-moldáv bővítési folyamat nem megy a balkáni integráció rovására. A vita a tervezettnél sokkal tovább tartott és elmaradt a beharangozott sajtótájékoztató, amelyen az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnöke mellett a francia elnök és felszólalt volna.

A tárgyalásokon részt vevő magas rangú tanácsi forrás az EUrologust úgy tájékoztatta, hogy az ukrajnai háború előtérbe helyezte az EU bővítését és ez megerősített a Nyugat-Balkán európai perspektíváját és a térség jövőjét az Európai Unióban.

Ez azt is jelenti, tette hozzá, hogy haladéktalanul meg kell kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat Észak-Macedóniával és Albániával. Ugyanakkor továbbra sem sikerült elhárítani a bolgár vétót ezzel kapcsolatban, Bulgária akadályozza Észak-Macedónia integrációját. Más tényezők is nehezítik a balkáni bővítési folyamatot: Koszovó és a már tagjelölt Szerbia közötti feszültség, illetve Bosznia-Hercegovinában a reformok elakadása.

Ha az uniós vezetők nem is, az észak-macedón, a szerb és az albán vezető tartott sajtótájékoztatót, amiben mélységes csalódottságuknak adtak hangot. Edi Rama albán miniszterelnök például azt mondta, hogy

Brüsszel nagyon szép hely, kedvesek az emberek, nagyon szép szavakat hallottak, de sokkal szebb lenne, ha az ígéreteket tettek követnék.

Hozzátette: nem fogunk Godot-ra várni. Észak-Macedónia már közel 18 éve tagjelölt állam, a csatlakozási tárgyalások azonban mégsem indultak meg. Dimitar Kovačevski miniszterelnök azt mondta, hogy ezzel az EU a hitelességét teszi kockára.

A balkáni vezetők kitértek arra a javaslatra is, amelyet Emmanuel Macron fogalmazott meg egy szélesebb európai együttműködésről, amely magában foglalná az EU-n kívüli európai országokat is. Azt mondták, nyitottak minden együttműködésre, de az EU-nak is el kell ismernie azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az integráció útján megtettek.

Az uniós állam- és kormányfők azonban ekkor már nem a balkáni, hanem a keleti bővítéssel foglalkoztak.

A mai egy történelmileg nagyon fontos EU-csúcs lesz melyen, reményeink szerint Ukrajnának világos európai perspektívát tudunk kínálni

– mondta a csúcstalálkozóra befelé menet Németország kancellára. Olaf Scholz újságírói kérdésre arra is kitért, hogy immár húsz éve mondta ki az EU, hogy nyitott a nyugat-balkáni térség országainak csatlakozására ezért különösen fontos, hogy ezen a téren is kiemelten a csatlakozási kilátások megerősítése. Hozzátette, teljes joggal várják az érintett államok vezetői, hogy Európát egységesen kezelje az EU ezen a bővítés terén is.

A csúcstalálkozó első napjának ez a legfontosabb témája, de szó lesz természetesen Oroszország Ukrajnával szemben agressziójáról és az ennek nyomán világszerte kialakult élelmiszerválságról is. Pénteken pedig főleg gazdasági ügyekkel foglalkoznak majd a vezetők.

Vezető képünkön balról jobbra Edi Rama, Dimitar Kovačevski és Aleksandar Vucic szerb elnök