Az Európai Parlament külügyi bizottsága (AFET) kedden elfogadott jelentéseiben megerősítette: a nyugat-balkáni bővítés kulcsszereplői, Montenegró és Albánia továbbra is komoly előrelépést mutatnak az európai integráció útján – ugyanakkor mindkét ország előtt jelentős politikai és jogállamisági kihívások állnak.
Zavarba ejtő hangulat uralkodik a Balkánon és az orosz határ körül. EU-pártiságban licitálnak egymásra a pártok. A magyar kormánynak van igaza, vagy valamit a tagjelöltek tudnak jól? Vélemény.
Marta Kos hosszan beszélt az Európai Unió bővítéspolitikájáról. A szerinte éltanulónak számító moldávok felvételét nem lehet Ukrajnához kötni. Kudarcként élné meg, ha ciklusa végére nem lenne több uniós tagállam. És ott van a Nyugat-Balkán is.
Éledezik a belengetett magyar-szerb védelmi és hadiipari szövetség, mégpedig egy balkáni lomtalanítás formájában. Belgrád viszi a már csak alkatrésznek jó magyar MiG-et, a kiszuperált radarrendszert meg a matuzsálem BTR-flottát, de még sokba kerülhet ez a jó üzletnek látszó leselejtezés. Vucsics szerint szerb gyalogsági harcjárműveket vehet a honvédség.
A Fidesznek nagyon fontos politikai szövetségesei vannak a Balkánon.
Az Unió oly mértékben lépéskényszerbe hozta saját magát a bővítés ügyében, hogy már nincs bátorsága olyan jelöltországokat bírálni, amelyek pedig nem demokratikusak, viszont korruptak – írja Oliver Grimm Brüsszelből.
A globális kihívások és az ukrán háború okán soha nem volt ennyire kiemelt politikai cél a Nyugat-Balkán országainak uniós integrációja – olvasható ki a szerdai EU–Nyugat-Balkán-csúcsot lezáró dokumentumból.
Brüsszel elfogadta bővítési programjának frissített változatát; a szlovén Marta Kos illetékes biztosjelölt elkötelezett híve az új tagok felvételének, de ez nem holnap történik.
Két évvel azt követően, hogy az EU megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat Albániával, megtartották az első érdemi kormányközi konferenciát is, amelyen már tárgyalási fejezeteket is megnyitottak.
Az úgynevezett Berlini Folyamat csúcstalálkozójára hívták meg a kormányfőt.
A Die Welt, a Le Figaro és a Die Presse is foglalkozik a tegnapi strasbourgi Orbán-sajtótájékoztatóval, valamint a mai EP-üléssel. Továbbra is a levegőben lóg, hogy a magyar kormány áldását adja-e az Ukrajnának folyósítandó kölcsönre, írja az Euronews. A legnagyobb európai alapkezelő is szabadul a magyar állampapíroktól, adja hírül a Bloomberg. Új választóvonal alakul ki a republikánusok soraiban, mert Trump és alelnökjelöltje követendő példának tartja a magyar modellt, így az MSNBC. A Die Presse értesülése szerint az EU nyugati határainak megerősítése csak tovább növelte az embercsempész bandák hatalmát a Nyugat-Balkánon. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A politikai mellett a gazdasági kapcsolatok is épülnek, de a magyar kölcsönöknek és beruházásoknak egyelőre nincs átütő hatása az EU-hoz való felzárkózás szempontjából.
Szijjártó Péter ismét tartott egy sajtótájékoztatót Brüsszelben, ahol megint nem említette meg Alekszej Navalnij halálát, vagy az azzal kapcsolatos álláspontját. Viszont megalkotott egy kifejezést.
A Die Welt tudósítója szerint a nyugat-balkáni térség egyre távolabb kerül a nyugati integrációtól. Két amerikai szakértő szerint egy új stratégia megmentheti Ukrajnát. Az európai zöldek és a tüntető gazdák összefeszüléséről ír a Süddeutsche Zeitung. A Project Syndicate szerzője szerint a szélsőjobb és szélsőbal egyaránt veszélyt jelent Németország számára. A Wall Street Journal és a Guardian az izraeli helyzetről ír. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A Neue Zürcher Zeitungban megszólaló Nyugat-Balkán-szakértő szerint Orbán Viktor és Milorad Dodik barátkozása veszélyes. Macron orbanizálódik, írja a francia Médiapart cikke. A Guardian újságírója szerint világszerte menetel a megújuló fasizmus. Yuval Noah Harari az izraeli politikáról fejti ki a véleményét a Die Weltben.
Brüsszel nem tud beleszólni a nyugat-balkáni fejleményekbe, mert nem teljesíti az ígéreteit, nem követeli meg a normák betartását, nem jutalmazza meg a reformokat, ellenben enged a nacionalista zsarolásoknak, írja az osztrák lap elemzője.
Számos nemzetközi lap foglalkozik azzal, mi történt az elmúlt napokban az EU-csúcson, különös tekintettel Orbán Viktor döntéseire. A Le Monde Ausztria és Magyarország nyugat-balkáni nyomulásáról ír. A Le Figaro a "titokzatos Orbán–Putyin-viszony" hátterét elemzi. Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatója nem lesz Európában szélsőjobbos söprés, ám a jövő évi amerikai elnökválasztás változtathat a képen. A Project Syndicate két cikke is a lengyel belpolitika kulisszái mögé néz be. A Wall Street Journal Trump lehetséges visszatérésével foglalkozik. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A legtöbben Líbiából és Tunéziából próbálnak eljutni olyan uniós területekre mint Málta vagy Szicília szigete.
Az EU vezetői évek óta hangsúlyozzák, hogy az unió nyitva áll a nyugat-balkáni államok előtt, ám a szép szavak ellenére a többség számára csak távoli esély a csatlakozás, azzal a szerdán közölt jelentés sem biztatja őket. Az Európai Bizottság helyettük Ukrajnával és Moldovával nyitná meg a csatlakozási tárgyalásokat.
Gondnokok mérnököknek adják ki magukat, hogy meglegyen a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség által megkövetelt létszám a vezérlőben? Mit lép az EU a súlyosbodó menekültválságban? A szerb elnök sérelmezi, hogy Ukrajna előnyt élvez az EU-csatlakozási tárgyalásokon a Nyugat-Balkán rovására. A szlovákiai választás a kommunizmus öröksége döntheti el. Válogatás a világlapok írásaiból.
