Két kérdésben szavaztak a hétvégén az alpesi államban: a nyugdíjreformról és arról, hogy a kormánynak többet kell-e költenie a biodiverzitás fenntartására. Mindkét népszavazás a nem győzelmével zárult Svájcban.
Eddig 20 településen 300 nyugdíjas kapta meg hamarabb a nyugdíjat.
Manapság a nyugdíjasok számára az anyagi stabilitás megőrzése egyre nagyobb kihívást jelent. A folyamatosan emelkedő megélhetési költségek és az infláció jelentős terhet ró a magyarokra, de akik legfőképp érintettek, az az idősebb korosztály. Ebben a helyzetben minden apró megtakarítás, mint például a banki költségek csökkentése, nagy segítséget jelenthet a nyugdíjasok számára.
Minden negyedik ember úgy véli, havi 500 ezer alatt már szűkölködne.
A férfiaknál 60 év, a nőknél 55, illetve 50 év a korhatár, miközben a várható élettartam megközelíti a 80 évet.
Az NGM készülő javaslata alapján a hosszú futamidejű megtakarításainkhoz adómentesen hozzáférhetünk, amennyiben otthonteremtésre fordítanánk a pénzt. Mi a helyzet, ha valamilyen nyugdíj-megtakarításunkat szabadítanánk fel: vissza kell fizetni a korábban kapott állami támogatást, adójóváírást? Ezt járta körbe a Bankmonitor.
Akkora mértékben, amekkora az infláció lesz – a kormány számításai szerint.
Nem tiszta, mit akar elérni a kormány azzal, hogy otthonteremtési célra is felhasználhatóvá tennék a lakosság hosszú távú megtakarításait, hiszen pont azoknak lenne szüksége támogatásra a lakásvásárlásban, akiknek valószínűleg félretett pénzük sem igazán van. Szakértőket kérdeztünk a nemzetgazdasági miniszter által belengetett intézkedésről.
Több forrásból összesen 105 milliárd forint áramlott az önkéntes nyugdíjpénztári számlákra.
Eltűnt a Z generáció a nyugdíjmegtakarítási piacról? Nem igazán sikerül rávenni a fiatalokat, hogy belépjenek az önkéntes nyugdíjpénztárakba, pedig ők nyerhetnék a legtöbbet ezzel a döntéssel. A kedvükért a Bankmonitor szakértői bemutatják, mennyi pénz múlik az időtényezőn a megtakarítások világában.
Most is látszik a magánnyugdíjpénztári rendszer letarolása: harmadannyi pénzük van a magyaroknak nyugdíjra, mint amennyi Európában a középérték.
Az átlagnyugdíj jelenleg alig több, mint a fele a nettó átlagfizetésnek, miközben 2010-ben még majdnem a háromnegyede volt.
Alighogy lezajlottak az önkormányzati és EP-választások, nagy emelést kaptak a miniszterek. A fővárosban a közszolgáltató cégeknél röpködtek a tízmilliós jutalmak.
Egy felmérés szerint a magyarok átlagban még 60 éves koruk előtt nyugdíjba mennének, ehhez képest a megkérdezettek harmada szerint 70 lesz nyugdíjkorhatár, mire odajut. Megint csak közel egyharmad arra számít, a nyugdíjkorhatár betöltése után is dolgozni fog.
Nagyon kevés magyar tesz félre pénzt a nyugdíjas éveire, komoly változás kell ahhoz, hogy húsz év múlva is működhessen még a nyugdíjrendszerünk.
A Bankmonitor új kalkulátorának segítségével most mindenki könnyedén megnézheti, hogy reálisan mennyi nyugdíjra számíthat a magyar államtól. A várakozások gyakran érdemben eltérnek a realitásoktól.
A Bankmonitor szakértői kiszámolták, milyen eredményekre számíthat az, aki csak a lehető legkisebb összeget fizeti be a nyugdíj-megtakarítási számlájára.
A GDP-hez viszonyítva az utolsók között van Magyarország.
Románia és Magyarország nyugdíjhelyzete meglehetősen hasonló, azonban egy szeptemberben esedékes rendkívüli nyugdíjemelési program következtében az ottani nyugdíjak nagyon közel kerülhetnek a magyar nyugdíjakhoz a Bankmonitor szakértői szerint.
Zsugorodik a piac, hamarosan csak két magánnyugdíjpénztár marad, és kezeli 51 ezer, a kormányban nem bízó ügyfele megtakarítását. Hogyan működik majd a két megmaradt pénztár? Domokos László írása.
