Az NGM készülő javaslata alapján a hosszú futamidejű megtakarításainkhoz adómentesen hozzáférhetünk, amennyiben otthonteremtésre fordítanánk a pénzt. Mi a helyzet, ha valamilyen nyugdíj-megtakarításunkat szabadítanánk fel: vissza kell fizetni a korábban kapott állami támogatást, adójóváírást? Ezt járta körbe a Bankmonitor.
A napokban felröppent a hír, hogy a lakossági hosszú futamidejű megtakarításokhoz adómentesen hozzá lehetne férni, amennyiben az összeget lakáscélra fordítanák. A nemzetgazdasági tárca bejelentése alapján többek között a nyugdíjcélú megtakarítások is érintettek lehetnek, amelyeknél számos újabb kérdés felmerülhet.
Egy nyugdíj-megtakarításnál ugyanis a 15 százalékos személyi jövedelemadó és a 13 százalékos szociális hozzájárulási adó megfizetése mellett felmerülhet, hogy mi lesz a sorsa a korábban kapott állami támogatásoknak. Egyes konstrukciók esetében ugyanis az idő előtti, nem nyugdíjcélú felhasználás esetén a hozamok adózása mellett a kapott állami támogatást is vissza kellene fizetnünk – írta a Bankmonitor.
Induljunk ki abból, hogy 8 évvel ezelőtt indítottunk havi 20 ezer forinttal egy nyugdíjbiztosítást, a hozam évi 6 százalék volt, minden évben megkaptuk az éves befizetéseink után a 20 százalék állami támogatást. A befektetés aktuális értéke 3,02 millió forint lenne. Ebből 1,92 millió a befizetés, 717 ezer forint a hozam és 384 ezer forint az állami támogatás.
Alapesetben egy idő előtti kivét esetén kettő dologgal szembesülnénk: a kapott állami támogatást 20 százalékkal növelten vissza kellene fizetnünk, ennek összege 460,8 ezer forint lenne, illetve adót kellene fizetni a hozam után, ez jelen esetben 53 775 forint. Vagyis egy szabad célú felhasználásnál durván 2,5 millió forintot kapnánk meg.
Ha a minisztérium által bejelentett adómentesség csak a kamatadó és szocho elengedését jelentené, akkor 2,55 millió Ft-ot kapnánk lakáscélú felhasználásra, ez adott esetben nem tűnik olyan nagy előnynek.
Ha viszont a támogatás visszafizetését is megúsznánk, akkor a teljes 3,02 millió forintot megkaphatnánk lakáscélra. Ez viszont az egész rendszeres megtakarítást utólag a régi lakástakarékhoz tenné hasonlóvá. Hiszen rendszeres befizetéseinket állami támogatás mellett lakáscélra is felhasználhatnánk.
A nyugdíj-előtakarékossági számlánál (nyesz) az állami támogatás mértéke az éves befizetés 20 százaléka maximum 100 ezer forint. Jogtalan felvétel esetén ezt 20 százalékkal növelten vissza kell fizetni. A hozamok után pedig adót kell fizetni, jelen esetben pedig nincs adókedvezmény az idő előrehaladtával. A korábbi példában szereplő esetben szját és szochót kellene rendezni. Vagyis a 460,8 ezer forint mellett még 200 760 forint adó befizetésére is számítanunk kell.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak (önyp) esetében 10 éven belül fel sem törhető a megtakarítás alapesetben. Vagyis itt az adókedvezmények mellett a rugalmasság megjelenése is óriási előnyt jelent.
Az idei első negyedévben egy átlagos használt lakás vételára 30,1 millió forint volt, míg egy fővárosi ingatlanért 49,2 milliót fizettek. Jellemzően az egyes megtakarítók számláján ennél érdemben kisebb összeg van, vagyis nyugdíjcélú megtakarításból nem tudnak önmagában ingatlant venni. (Más hosszú megtakarítások is adómentessé válhatnak a minisztérium javaslata alapján, azokkal együtt már akár meglehet egyeseknek a teljes vételár is.)
Azok számára érdemi segítség lehet ez a lépés, akik lakáshitelt is szeretnének igényelni. A korábbi nyugdíjbiztosítási példában szereplő esetben a felszabaduló 3,02 millió forint egy átlagos lakás vételárának közel a 6-10 százaléka, vagyis a vásárláshoz szükséges minimális önerőnek a fele kijöhet belőle.
A részletszabályok nagyon lényegesek lesznek, különösen az ilyen nyugdíjcélú megtakarításoknál az állami támogatások sorsa ugyanis érdemben befolyásolja rövid távon azt, hogy megéri-e feltörni lakáscélra ezeket a megtakarításokat. A Bankmonitor szakértői szerint hosszú távon a nyugdíj-megtakarításokból kikerülő összegek azonban nagyon hiányozhatnak majd. Éppen ezért ezt mindenkinek átgondoltan, a részletszabályok és következmények ismeretében kell majd döntenie.
A HVG kérdéssel fordult az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségéhez (ÖPOSZ) is. A szövetség azt közölte, hogy a sajtóban megjelent felvetések kapcsán nem áll rendelkezésre részletesebb hivatalos információ. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a lakhatás megteremtése inkább a fiatal munkavállalók körében kulcskérdés, számukra viszont a nyugdíjcélú takarékoskodás még kevésbé fontos, ha van is pénztári tagságuk, megtakarításait még elenyészőek a lakásvásárlás terheihez képest, ráadásul az szja-mentesség miatt a 25 éven aluliakat még csak az adókedvezmény sem ösztönzi az önkéntes nyugdíj-megtakarításra.
Az idősebb generációknak értelemszerűen jelentősebb megtakarításaik vannak az önkéntes pénztárakban, csakhogy ők jellemzően már rendelkeznek saját tulajdonú ingatlannal, így ők sem feltétlen indokoltak abban, hogy befektetett pénzüket otthonteremtési céllal törjék fel.
Ha mégis érdemi számú tag döntene úgy, hogy kiveszi nyugdíjpénztári megtakarításait, az hozamcsökkenéshez vezethet.
Az ÖPOSZ szerint ugyanakkor már a pénztárak és a meglévő jogi környezet már most is támogatják a lakáscélok megtakarítását, egyrészt azzal, hogy tíz év megtakarítási idő után a nyugdíjpénztárban lekötött összeg felét fel lehet ajánlani lakáshitel-fedezetként, amit a bank önerőként számol el, anélkül, hogy hozzá kellene nyúlnunk megtakarított pénzünkhöz. Másrészt pedig az egészségpénztári megtakarítások jelzáloghitel-törlesztéshez is felhasználhatóak.
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
