Négy rendkívüli ülésnapot iktatott be a parlament erre a hétre, a napirend előtti felszólalásokban a szír repülőgépről szóló álhír, az egyesek szerint már hungarikumnak számító nemzeti konzultáció és a filippínó tehénfejők is előjöttek. Sőt, a Momentum még gratulált is a kormánynak az idei teljesítményhez.
Egy kis- vagy átlagos nyugdíjból élő ember már most is hónapról hónapra tengődik – közölte Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke.
A 2025-ös minimálbér-emelés következtében még tovább romlik a katás egyéni vállalkozók nyugdíjhelyzete. Katásként már az elmúlt években is rendkívül alacsony nyugdíjjogosultságra tehettünk szert, de jövőre minden korábbinál tragikusabbra fordul a helyzet. Éppen ezért a katások számára egyszerűen elengedhetetlen az öngondoskodás, azaz egy kiegészítő időskori jövedelemforrás felépítése.
A Bankmonitor az állami nyugdíjkalkulátor kitöltéseit elemezve arra jutott, hogy a doktori végzettségűek ennek is még a dupláját, közel 600 ezer forintot kapnak majd öregségi nyugdíjként.
A Népszava kérdésére annyit válaszoltak, hogy az alacsony nyugdíjjal rendelkező időseknek lehetőségük van egyszeri, méltányossági alapú nyugdíjemelést kérni.
Varga Mihály pénzügyminiszter pozitív folyamatként számolt be a nyugdíj mellett munkát vállalók számának emelkedéséről, de a szakemberek szerint aki 65 év felett dolgozik, az leginkább kényszerből teszi ezt.
A Nagy Márton-féle gazdaságpolitika felpörgése nyomán újraindul, sőt gyorsul a nyugdíjak csúszó leértékelődése a fizetésekhez, a GDP-hez és az állami összkiadásokhoz képest. Ha az átlagfizetéshez viszonyítunk, a 2028-as átlagnyugdíj annak fele sem lesz, miközben a 2010-es évek első felében még 75 százaléka volt. A 13. havi juttatás csak nyugdíjasvakítás.
Lakáshitel törlesztésére, felújításra és más lakáscélra is felhasználhatóvá teszik 2025-ben a nyugdíjpénztárban összegyűjtött megtakarítást.
Lakáscélra is el lehet költeni a nyugdíjra félretett pénzt, két év alatt megduplázhatják a családi adókedvezményt, és kivezetnek néhányat azokból a különadókból, amelyeket az eredeti terv szerint csak 2023 végéig tartottak volna meg.
Az, hogy egy munkavállaló mitől érzi magát jól és biztonságban a munkahelyén, számos szempont összessége. Fontos részét képezik ennek az egyes béren kívüli juttatások, amelyek hosszú távon nemcsak a munkavállalók, de a munkáltatók számára is megtérülnek. A gondoskodó munkahelyekről, az öngondoskodás fontosságáról, az ehhez kapcsolódó edukációról „Az Év Gondoskodó Munkahelye Díj” kapcsán Pataki Tímea zsűrielnökkel, a Prémium Egészségpénztár ügyvezetőjével beszélgettünk.
Bemutatta a kormány a 21 pontos akciótervét, amelynek egy jókora része arról szól, hogy a nyugdíjra félretett és a SZÉP-kártyákra érkezett pénzt lehessen lakásra költeni; átnéztük, az eddigi családtámogatások mennyire nem jöttek be; bemutatták az őszi adócsomagot. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Egy év alatt közel 40 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben Magyarországon alig 9 százalék emelést kaptak a nyugdíjasok. De vajon melyik országban élnek jobban az idősek? A Bankmonitor számításai alapján Magyarországnak igencsak fel kell kötnie a gatyáját!
Most Magyarországon 1 millió 998 ezer öregségi nyugdíjas van, és 2,8 millió olyan ember, aki a következő húsz évben menne nyugdíjba. A GKI Gazdaságkutató azt számolta, miként lehetne a nyugdíjrendszert fenntarthatónak megőrizni több évtizedes távon is.
A tárca szerint a nyugdíjrendszer stabilan és fenntarthatóan működik.
Nem jön ki, hogyan menne el „csak” 300 milliárd forint 30 ezer lakásügyletre. És ha a lehetőség csak egy évre szól, nem motiválhatja a fiatalokat öngondoskodásra.
A KSH által közölt friss kereseti adatok alapján akinek van diplomája, ő a jelenlegi átlagnyugdíjat (233 ezer forintot) akár jócskán meghaladó juttatást kaphat. Azonban alacsonyabb végzettség esetén gyakran tragikusan alacsony nyugdíjra kell számítani.
Jövőre adómentesen feltörhetők lesznek az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások, azzal a feltétellel, hogy a pénzösszeget lakáscélra kell fordítani.
A nyugdíjreform volt a források folyósításának egyik feltétele. Simonovits András közgazdász szerint Orbánék visszakozásának oka a 2026-os választás.
Az árvíz után komoly gazdasági reformokat ígért a miniszterelnök, de szinte semmi nem lett belőlük; már az is elérhetetlenül nagy GDP-növekedésnek tűnik, ami korábban a leggyengébb forgatókönyvnek számított; elkezdték számolni, mekkora károkat okozott az időjárás. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Egyre nehezebben fenntartható a magyar nyugdíjrendszer, a kormány reformot ígért az EU-nak. A lehetséges irányokat vázolja a világ 38 országát tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD abban a tanulmányban, amelyet a magyar kormánnyal együttműködve készített. A kormány egyelőre nem kommentálja a megállapításokat.
