Nem hatotta meg a magyarokat a kormány által nyújtott lehetőség: a nyugdíjpénztári megtakarítások 1,5 százalékát vették eddig ki lakhatási célokra
Az év egészében 150-200 milliárd forint nyugdíjvagyon mehet el lakhatásra.
Az év egészében 150-200 milliárd forint nyugdíjvagyon mehet el lakhatásra.
Közel 13 milliárd forinttal lett könnyebb az önkéntes nyugdíjpénztári vagyon a kormány intézkedésének hatására. A legtöbben hitelt törlesztenek belőle.
Harmadával nőttek az egészségpénztárak lakáshitelekhez kapcsolódó kifizetései tavaly.
Tovább gyarapodott a taglétszám is. A nyugdíjkasszák átlagosan az inflációt jóval meghaladó, 12 százalék feletti hozamot írtak jóvá tagjaik számára.
A korábban vártnál kevesebb pénz kerülhet át a nyugdíjpénztárakból lakáscélra, az állampapírok kamataiból pedig elég sokat visszatehetnek az emberek az államkasszába.
Az önkéntes nyugdíjpénztári alapok több mint fele két számjegyű hozamot ért el tavaly, a rekorder 30 százaléknál is többet emelkedett. Még a legkiszámíthatóbb portfóliók is megverték az inflációt.
A Postás beolvad az Aranykorba, januártól ezzel bővül az Aranykor portfóliókínálata, a tagok az első félévben díjmentesen válthatnak.
Érdemes igyekeznie annak, aki teljesen ki szeretné használni az adó-visszatérítést az öngondoskodási konstrukciók után.
A maximális visszatérítéshez a nyugdíj-, illetve egészségpénztári tagság utáni befizetések idei összegének el kell érnie a 750 ezer forintot.
Sokan ezért úgy gondolják, öreg korukban is dolgozniuk kell.
Megjelent a jogszabálytervezet a nyugdíj-megtakarítások adómentes lakáscélú felhasználásáról. Számos kérdés tisztázódott, de akad azért még néhány nyitott pont. Mi lesz azokkal, akik önerőből vásárolnának lakást? Mi lesz azokkal, akik építkeznek? Mit értünk hiteltörlesztés alatt?
Sokan még nem tudják, hogy évente akár 100-150 ezer forint adó-visszatérítés jár az öngondoskodási célú megtakarításokra. Aki többféle megtakarítással is rendelkezik, ő legfeljebb évi 280 ezer forintnyi állami támogatással gazdagodhat. Lássuk, hogy mit kell tenni ahhoz, hogy zsebre lehessen tenni ezt az összeget!
Nem tiszta, mit akar elérni a kormány azzal, hogy otthonteremtési célra is felhasználhatóvá tennék a lakosság hosszú távú megtakarításait, hiszen pont azoknak lenne szüksége támogatásra a lakásvásárlásban, akiknek valószínűleg félretett pénzük sem igazán van. Szakértőket kérdeztünk a nemzetgazdasági miniszter által belengetett intézkedésről.
Most is látszik a magánnyugdíjpénztári rendszer letarolása: harmadannyi pénzük van a magyaroknak nyugdíjra, mint amennyi Európában a középérték.
Megtakarítóként fontos szempont, hogy mekkora hozamot tudunk elérni a befektetésünkkel, különösen akkor, ha hosszú időtávra tervezünk. A friss pénztári hozamstatisztikák alapján a Bankmonitor nyugdíjszakértői megvizsgálták, hogy reálisan milyen hozamokat tehettek zsebre azok a megtakarítók, akik jól választottak portfóliót.
Huszonöt éve nem hoztak akkora hozamot az önkéntes nyugdíjpénztárak, mint 2023-ban. Nemcsak egy év teljesítménye volt jó, hanem évtizedes távon is sikerült előzni az inflációt.
Megtakarítási rekord és két számjegyű hozam a tavalyi év eredménye.
A nyugdíj- és egészségpénztári tagság után igénybe vehető 20 százalékos, legfeljebb 150 ezer forintos személyijövedelemadó-visszatérítés lehetőségével most még lehet élni.
Az alulinformáltság is gátolja a magyarok egy részét az öngondoskodásban, pedig mindössze ötödük véli úgy, nyugdíjas évei anyagilag gondtalanok lesznek – írja vendégcikkében az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke.
Nagyon kevés magyar tesz félre pénzt a nyugdíjas éveire, komoly változás kell ahhoz, hogy húsz év múlva is működhessen még a nyugdíjrendszerünk.