#oktatás





„Az oktatási rendszerünk olyan, mintha könyvből tanítanának úszni” – fiatalok a reformokról

Jelentősen átalakítaná a kormány a magyar oktatási rendszert: nagyobb önállóságot kaphatnak az iskolák és az igazgatók, felfüggeszthetik a pedagógusok teljesítményértékelését, visszatérhet a szabad tankönyvválasztás, és változhat a tanárok sztrájkjoga is. Emellett 35 perces tanórákat, kevesebb házi feladatot és több mozgást javasolnak az alsó tagozatban. A kormány az oktatást közvetlenül segítő dolgozók béremelését is bejelentette. De vajon mit gondolnak minderről a fiatalok? Örültek volna ezeknek az intézkedéseknek, ha már az ő középiskolás éveik alatt is bevezetik őket?


A szorongó és stresszes oktatás megváltoztatása nem lesz gyors menet – indul az első tanév a Tisza-kormány alatt

Az alapoktól kezdi az oktatási rendszer újjáépítését a Tisza-kormány, első körben az alsó tagozatra koncentrálva, aztán majd jön a többi is. A vállalás nem csekély. Kevesebb lesz a stressz, és több az örömteli pillanat a tanításban-tanulásban – ígéri Lannert Judit miniszter, aki szakítani kíván az oktatást ideológia alapokra helyező NER-rel abban is, amely a gyermekek természetes kíváncsiságra építő pedagógia helyett a „teher alatt nő a pálma” elvén szerette volna a tudást a diákok fejébe verni.








Április 12-e után láttam a hallgatókon a félelmet, volt, aki megkérdezte, hogyan döntse el, mit tanítson

A magyar iskola alig változott az elmúlt 100–150 évben, legalábbis erről tanúskodnak a regények, filmek, sorozatok. Tévedés például a Légy jó mindhaláligot ifjúsági könyvnek tekinteni, és érdemes lenne a tananyagba beemelni a populáris irodalmat – mondja Szilágyi Zsófia. Az irodalomtörténész szerint ugyanakkor óvatosan kell a változásokat bevezetni az oktatásban, hogy senki ne azt élje meg, most a kívülről rájuk erőszakolt szabadság időszaka következik.