Egy friss spanyol kutatás szerint a matematika és természettudományos teljesítményt növeli a rendszeres házi feladat, de csak akkor, ha nem túl sok. 60-70 percnél nem érdemes többet tanulni otthon.
A világ egyik legsikeresebb oktatási modelljét alkalmazó Finnország újabb hatalmas váltásra készül: elengednék a tantárgyakat, inkább témákat tanítanának. Mi ettől roppant távol vagyunk.
A beázás miatt leszakadt a vakolat az iskola folyosóján.
Kivonják három évfolyamból Bánhegyi Ferenc botrányos történelemkönyvét – írja a Népszabadság.
Bár minden kormány a pedagógusok megbecsüléséről beszél, a magyar tanárok keresete az OECD-országban dolgozó kollégáikhoz képest majdnem a legkisebb.
A Tudtad-e civil kampány mai karikatúrája arra hívja fel a figyelmet, hogy a halmozottan fogyatékos gyermekek töredékét sem tudják befogadni az iskolák.
„Engem inkább a valóság érdekel és csak másodsorban, hogy ez a kormány, vagy az előző ehhez hogyan viszonyul” – hárította kérdésünket Pokorni Zoltán, miután egy vitán megint – igaz a korábbiaktól sokkal óvatosabban – kritizálta az Fidesz oktatáspolitikáját.
Szakiskolába jelentkezett a gyereke? Nézzen utána, hogy indult-e egyáltalán a kiszemelt képzés, ugyanis az NGM két nappal a felvételi határidő előtt hirdette ki a szakmaszerkezeti döntését, amely eltörölt számos képzést. Hétfőn az Oktatási Hivatal írt levelet az általános iskoláknak, hogy gyorsan szóljanak a szülőknek, mert ha változtatniuk kell, csak négy napjuk lesz a jövő héten.
Nem kellene rácsodálkoznunk, ha egy tanító néni nem ad fel a gyereknek házi feladatot, az oktatási eredményekben világelső finn és koreai gyerekeknek például alig kell otthon tanulniuk. Az egész napos iskola után már kifejezetten káros tovább terhelni a diákokat, akik így akár napi 9-11 órát is kénytelenek „dolgozni”. Magyarországon ráadásul leginkább a gyakoroltató feladatok divatosak, amik kevéssé hatékonyak. Van azonban olyan iskola is, ahol 20 éve nincs házi.
A szakképzés tervezett átalakítása a kommunista munkaerő-tervezés gyakorlatára hasonlít leginkább, amely különböző érdekek mentén egyre többeket terel rossz képzésbe – véli az oktatáskutató. Nem igaz, hogy kevés a szakmunkás, a baj az, hogy a végzetteknek csak az egyötöde helyezkedik el a saját szakmájában.
A nagyhatalmak zsírozták le, nekünk pedig ölünkbe hullott a rendszerváltás – véli Spiró György, aki szerint ez az egyik oka, hogy az elmúlt 25 évet nem is érezzük magunkénak. Az író szerint térségünket, „Európa perifériáját, ütközőzónáját, olykor senki földjét” egyben érdemes vizsgálni. A hvg.hu új sorozata épp így tesz: A napfény íze a kelet-európai rendszerváltásokat dolgozza fel neves magyar, lengyel, román, egykori NDK-s és csehszlovák civilek megkérdezésével.
Ha egy tanár úgy csinál az órán, mintha minden rendben lenne, de közben azon aggódik, mikor jön a tanfelügyelő, és ki tudja-e fizetni a számláit, akkor ő nincs jelen – véli hivatásáról Csobánka Zsuzsa Emese író-magyartanár, akinek legendás óráin a lelkes diákok a Bűn és bűnhődést vagy a Vörös és feketét Lego-film készítésével, esetleg önálló drámával dolgozzák fel. Hogy lehet kiszakítani a mai gyerekeket a kütyük világából? Miért fontos azt is megbeszélni, ha nem tetszik egy mű a diáknak? Interjú.
Képzelje el, hogy otthonában ülve kiválaszt egy filmet, egy közeli mozit, nézőket toboroz, és ha megtölti a termet, még pénzt is keres. Legálisan. És mit szólna hozzá, ha a nézők diktálnák a moziknak, miket vetítsenek? Ha a fiatalok nem ódivatú rendszerben, hanem izgalmas gifekkel, videókkal értelmeznék órán a filmeket? Itthon nemrég online filmfesztivál indult, és egyre többen szajkózzák a változást. A 21. századi filmforgalmazás már itt kopogtat az ajtónkon, csak még nem akarjuk beengedni. A 120 éves mozi előtt tisztelgő Cinema Paradiso sorozatunk harmadik része.
Az oktatásügyi szakember szerint tud jó eszköz lenni a 9 osztályos általános iskola, de rossz bevezetése csak tovább növeli az amúgy is félelmetes különbségeket iskola és iskola között. A működő példa átvételére pedig kisebbfajta csodára lenne szükség.
Bedurrantották a felsőoktatásban is a duális képzést, idén szeptembertől már 20-nál is több intézményben a cégekkel karöltve vehetnek majd részt a hallgatók gyakorlati képzésben. A rendszerből a kis- és középvállalkozások is részesednének, csakhogy az alkalmazott módszerek a kis cégek szerint leginkább a multik számára képezhetnek olcsó, könnyen alkalmazható munkaerőt, akik korlátozott tudással rendelkeznek.
Kilencéves általános iskola, szakgimnáziumok bevezetése, megszűnő hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok, a lengyel minta torz, és így nagyon veszélyes átvétele. A kormány újra gyökeres átalakításra készül, amivel gyakorlatilag az elmúlt év „oktatási sikertörténetének” elemeit – törvényeket, tanterveket, tankönyveket – dobhatjuk a kukába.
Dúró Dóra szerint "színvaknak" kell lenni az oktatásban, etnikai hovatartozás alapján nem tehető különbség gyermek és gyermek között, azonban "ennek nemcsak abban kell megnyilvánulnia, hogy nem diszkriminálhatunk senkit azért, mert a cigánysághoz tartozik, hanem abban is, hogy nem szabad a rasszizmus bélyegétől félve olyan gyerekeket beengedni a normál oktatási rendszerbe, akik valamilyen szempontból nem oda valók".
A nyolcadikos irodalomkönyvben egy szövegrészlet a szomszédos országok és a köztünk élő kisebbségek megismerésére buzdít, de az ominózus részlettel több baj is van.
A miniszterelnök a következő Rubik Ernőt vagy Neumann Jánost látja azokban a természettudományokban jeleskedő diákokban, akiknek a diákolimpiai díjakat adta át csütörtökön.
Az Esély a Hátrányos Helyzetűekért Közhasznú Alapítványnak végül mindkét iskolája megszűnik Szegeden, az Index azt írja, a Rogers gimnázium már csütörtöktől nem nyit ki.
